Nemsokára összecsapnak az érvek, hogy kell-e akár egy diplomásnak is tudnia valamilyen nyelven – most azonban lépjünk túl ezen a kérdésen, és nézzük meg, mik a leghasznosabb nyelvek.

Mely nyelvek mernek versenyezni?
(Forrás: Wikimedia commons)

Természetesen kétségtelen, hogy Magyarországon leghasznosabb nyelv a magyar, hiszen ez az a nyelv, amellyel a legkönnyebben elboldogulunk. Élünk azonban azzal a feltételezéssel, hogy azok, akik e sorokat olvassák, már tudnak magyarul. Az sem különös meglepetés, hogy ha valakit a munkaadója most küldött öt évre Albániába, annak bizony nagyon hasznos lesz az albán nyelv ismerete. Azonban nem biztos, hogy egy hasonló máltai kiküldetés miatt már érdemes máltaiul tanulnunk (hacsak nem a tanulás puszta öröméért) – Máltán ugyanis könnyen elboldogulunk az angollal is. Arra azonban fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a leghasznosabb nyelv kiválasztása sokban függ egyéni helyzetünktől. Az alábbiakban mégis arra az esetre adunk tanácsot, ha még fogalmunk sincs, mit hoz a jövő, de a lehető legfelkészültebben szeretnénk rá várni.

1. Angol

Lehet, hogy az olvasó valamilyen eredetibb ötletet várt, de sajnos itt nem sok helye marad a kreativitásnak. Az angol tulajdonképpen nem választási opció: angolul tudni kell. Bármikor megeshet, hogy egy olyan terméket vásárolunk, amelyhez csak angol leírás van (függetlenül attól, hogy Magyarországon elvben kötelező magyar nyelvű használati utasítást mellékelni – de ha külföldön olcsóbban vehetjük meg ugyanazt, kár akár 30%-kal többet fizetni a fordításért), vagy olyan programot szeretnénk használni, melyhez nem készült magyar fordítás. Ha egyszerűen külföldre szeretnénk menni nyaralni, az angol az, amellyel a legbiztosabban megértethetjük magunkat. Az angol hasznosságát tovább is sorolhatnánk, de ezt már mások is megtették. Szerencsére azonban további érvek is felhozhatók az angol mellett: az, hogy nagyon is alkalmas arra, hogy először tanult nyelv legyen.

Szokás beszélni könnyebben és nehezebben tanulható nyelvekről, de általában véve mégis azt mondhatjuk, hogy aki nagyon jól meg akar tanulni bármilyen nyelven, annak körülbelül egyformán nehéz utat kell megtennie. Különbség lehet például abban, hogy a nyelvtanulás melyik szakasza a nehéz. Az angol a tanulás kezdetén viszonylag könnyű, már néhány mondatszerkezetet és szót megismerve is elkezdhetünk kommunikálni. Persze később, bizonyos összetett mondatoknál már igen bonyolult szerkezeteket kell elsajátítanunk, de addigra már a nyelvtanulásba is belejövünk – és nem is fontos mindannyiunknak, hogy erre a szintre eljussunk.

Élő nyelvlecke
(Forrás: Wikimedia commons)

A másik nagy előnye az angolnak, hogy az angolul beszélők általában igen toleránsak az idegen akcentussal és a nyelvi hibákkal szemben. Hozzá vannak szokva, hogy sokan beszélnek hibásan angolul, ezért kevéssé vagyunk kitéve annak, hogy kigúnyoljanak minket kiejtésünkért vagy szedett-vedett mondatainkért. (Erre inkább számíthatunk honfitársainktól, akik árgus szemmel figyelik, miért szólhatnak le minket.)

Az angol tanulhatóságát az is segíti, ami hasznossá teszi: angolul minden van. Bármilyen téma érdekel bennünket, arról angolul biztosan találunk olvasnivalót. Akarva-akaratlanul folyamatosan angol nyelvű szövegekbe ütközünk, életünk ébredéstől lefekvésig angolórává válhat. Persze ma már az interneten keresztül a „ritkább”, „kisebb” nyelvekhez is találhatunk olvasnivalót, de egy nyelven sem tölthetünk le annyi filmet, mint angolul.

Elsőként tehát mindenképpen angolul illik megtanulni, ha az angoltudásunkat már kielégítőnek tartjuk, vagy egyszerűen kíváncsiak vagyunk más nyelvekre is, akkor vágjunk bele más nyelv tanulásába.

2. Német, spanyol, francia, olasz

Melyik nyelv jöhet jól?

Előre nem számíthatjuk ki, melyik nyelv miért lesz számunkra hasznos. Emma (27) egy multinacionális cégnél pályázott meg egy állást. Önéletrajzába beírta, hogy finnül is tanult. A cég lecsapott rá, de idővel kiderült, hogy finn tudása nem elegendő annak a munkakörnek a betöltésére, amelybe felvették. Mégsem bocsátották el, hanem más pozícióba helyezték, ahol angol és olasz nyelvtudását használhatta. Ezt a munkakört azonban másképp talán meg sem kapta volna, mivel olaszul és angolul tudó jelentkezők bőven voltak.

Ez a négy nyelv hasznosságát tekintve körülbelül azonosnak mondható, de különböző okokból. Mindegyik az Unió fontos, sokak által beszélt nyelve.

A németet számunkra az teszi fontossá, hogy a szomszédságban beszélik, emellett e nyelvnek van a legtöbb beszélője kontinensünkön. Némiképp ellene szól, hogy a német nyelvű országokban általában magas a nyelvtanulási kultúra, a legtöbb helyzetben jól elboldogulunk az angollal is. Korábban a német fontos közvetítő nyelv volt a szomszédos országokban, de ebből a szerepből lassan visszaszorul: igaz, a horvát tengerparton vagy a németek körében népszerű spanyol üdülőhelyeken időnként könnyebben elboldogulunk a némettel, mint az angollal. A németet mégis inkább akkor válasszuk, ha feltételezhetően a német nyelvterületen szeretnénk munkát vállalni, vagy üzleti partnereink között német anyanyelvűek lesznek. Hasznos, sőt, elengedhetetlen persze a német akkor is, ha magyar vagy közép-európai történelemmel, irodalomtörténettel szeretnénk foglalkozni.

A spanyol ezzel szemben éppen azért hasznos, mert a világ igen jelentős részén beszélik. Gondoljunk arra, hogy megfelelő szakképzettség, angol- és spanyoltudás mellett még az Egyesült Államokban is igen versenyképes munkavállalók lennénk. Mindezt elősegíti az, hogy a spanyol, illetve angol anyanyelvűek általában nem jeleskednek az idegen nyelvek tanulásában.

A francia az angol után (a németek udvarias előzékenységének köszönhetően) a második legfontosabb nyelvnek mondható. Aki brüsszeli karrierben gondolkodik, nem is igazán választhat mást. Talán nem is gondolnánk, de a francia Romániában is igen hasznos lehet: ott az egyik legnépszerűbb idegen nyelv, sokkal többen beszélik, mint a németet.

Talán a legszebb olasz szó: naplemente

Az olasz sem az Unióban, sem azon kívül nem játszik olyan jelentős szerepet, mint az eddig említettek, de Olaszország viszonylag közel van és sok lehetőséget kínál, hogy az olasz nyelv kulturális jelentőségéről ne is szóljunk. Horvátországi nyaraláskor az olasz is jól jöhet.

3. Az orosz

Az orosz mindenképp külön kategóriát képvisel. Gyakorlatilag az előzőek minden „erény”-e elmondható róla, kivéve az, hogy az Unióban jelentős szerepet töltene be. Mivel az átlagorosz sem arról híres, hogy milyen flottul beszél más nyelveken, oroszul tudó emberre mindig szükség van. És ne gondoljuk, hogy csak azoknál a cégeknél, amelyek orosz cégekkel tartanak fenn kapcsolatot. Bizonyos európai üdülőhelyeket ellepnek az orosz turisták, az ottani boltokban, szállodákban és vendéglőkben hatalmas szükség van oroszul is tudó személyzetre. Akár töredékes orosztudással is hazai szemmel zsírosnak mondható állásokat könnyen kaparinthat meg a magyar munkavállaló.

4. A környező országok nyelvei

Kevesen gondolnák, mennyire hasznos a környező országok (ide értve nem csak a szomszédos országokat, hanem Lengyelországot, Csehországot vagy Bulgáriát is) nyelvein tudni. A hazai kisvállalkozások gyakran éppen ezekben az országokban találnak piacot és beszállítót: bár idegennyelv-tudás tekintetében máshol jobb a helyzet, mint nálunk, azért az üzleti partner nem mindig perfekt angolból. A helyi nyelv ismerete a bizalom szempontjából is fontos lehet. Szabadságunkon jelentős összegeket spórolhatunk meg, ha a helyiek meghatódnak attól, hogy beszéljük a nyelvüket. Az ország megítélése szempontjából is hasznos lenne, ha minél több magyar, méghozzá magyarországi magyar beszélne szlovákul, románul vagy ukránul.

5. „Egzotikus”, „nagy” nyelvek

Olyan nyelveket sorolhatunk ide, mint az arab, a perzsa, a kínai, a koreai vagy a japán. Ezeknek ugyan időnként fellángol a divatja, de valójában mindig kevesen jutnak el arra a szintre, hogy a gyakorlatban is képesek legyenek használni. Ezekről a nyelvekről is elmondhatjuk, hogy hatalmas piacok állnak mögöttük, és általában e nyelvek anyanyelvi beszélői még az angol tanulása terén sem jeleskednek (gondoljunk csak a Lost koreai szereplőire – és a koreaiak a szóban forgó nyelvek beszélői közül az egyik legnyitottabbak!). Ilyen nyelvek ismeretének birtokában és megfelelő szaktudással szintén nagy előnnyel indulhatunk a munkaerőpiacon.

Végezetül le kell szögeznünk, hogy bármilyen nyelv tanulása hasznos lehet: járhat gyakorlati haszonnal (például nyelvtudásunk segítségével megszerzünk egy állást), de mindenképpen épülésünkre szolgál: a nyelvtanulás fejleszti értelmi képességeinket, nyitottabbá tesz a világra, olyan dolgokkal, emberekkel ismerkedhetünk meg, melyekkel nyelvtudás nélkül nem találkozhatnánk. Azt, hogy kinek milyen nyelven érdemes tanulnia, csak a helyzetének, képzettségének, terveinek ismeretében lehet eldönteni.

Arról hogy még milyen nyelven érdemes vagy kevésbé érdemes tanulni, itt olvashatunk, az eszperantó tanulása elleni érveket itt foglalták össze a Lingwing bloggerei.