Ugyan a magyarábok (más írással magyarábok) származását a mai napig nem sikerült abszolút pontossággal igazolni, ez többek között az érdektelenség és a tudományos kutatás támogatásának hiánya miatt van. A témában járatos szakértők azonban nagy vonalakban elfogadják a magyarábok eredetmondáját, miszerint legrégebbi magyar őseik I. Szelim

A magyarábok egy kisebb asszuáni csoportja arab anyanyelvű. Az ő eredetmondájuk szerint iszlám vallású őseiket Mária Terézia (1717-1780) uralkodása alatt utasíthatták ki hazánkból.

(1470-1520) oszmán szultán uralkodása alatt, 1517-ben érkezhettek Egyiptomba, nem sokkal ezután pedig Núbiába. A núbiai magyarábokról először a híres Afrika-kutató Almásy László számolt be az 1930-as években.

A núbiaiak lakhelyei ma.
(Forrás: wikimedia commons)

Núbia a Nílus mentén helyezkedik el, történelmileg a folyó első és a hatodik kataraktája (nagy vízesése) közötti területet nevezték így. A núbiaiak ősei már a neolitikumban itt lakhattak, akik nyelvük és genetikájuk szerint is fekete afrikaiak voltak, ellentétben a tőlük északra, a Nílus alsó folyása mellett élő afroázsiai (egyiptomi) nyelvű lakosokkal. Az ókori Egyiptom felvirágzása alatt aktív kereskedelem, és időnként katonai konfliktus jellemezte a két népet. A 25. dinasztia idején (i.e. 760-656) például a núbiaiak vették át a hatalmat Egyiptom felett.

A núbiaiak viszonylagos függetlensége évezredeken át folytatódott, ami valószínűleg a vízesések nyújtotta földrajzi akadálynak is köszönhető volt. Az utolsó núbiai királyság végül 1504-ben esett el. Núbia hosszú ideig keresztény volt, miután i.sz. 350 körül megszállta a szomszédos etióp Akszum királyság, de az arab kereskedők fokozatos betelepedésével lassan az iszlám lett a domináns vallás. Az egyik fontos helyi királyság templomát 1350 körül alakították át végleg mecsetté.

A núbiai nyelv korai írása a kereszténységgel függ össze. A núbiai volt a legelső írott fekete afrikai (nem afroázsiai) nyelv Afrikában. A több száz, gyakran vallásos keresztény núbiai nyelvű dokumentum a 8. és a 15. század közötti időszakból maradt fenn, a nyelv írásának betűkészlete pedig a kopt betűk egyik változata volt.

Régi núbiai kézirat, i.sz. 9. század.
(Forrás: wikimedia commons / felhasználó: Mustafaa)

A núbiai nyelv és kultúra visszaszorulása az arab iszlám terjedése óta folyamatosan zajlik. Az Asszuáni-főgát megépítése (1960-70) csak az egyik utolsó lépés volt a núbiaiak életének ellehetetlenítésében, amikor ősi területeik és településeik szinte teljes egésze a gát mögött képződött Nasszer-tó vízszintje alá került. (A tó egyébként a nagy gát építését kezdeményező Egyiptom második elnökéről kapta nevét.) A núbiaik többségét a környéken telepítették le, de ma már jelentős számban élnek Kairóban is. A jelenlegi leghíresebb núbiai valószínűleg Mohammed Husszein Tantavi tábornok, aki Hoszni Mubarak februári lemondása óta Egyiptomnak nemcsak a katonai, de a de facto politikai vezetője is.

A núbiai nyelv nem egységes nyelv, legalább tíz különböző változatát beszélik Egyiptomban és Szudánban, összesen akár egymilliónál is többen. A magyarábok által is lakott északi területeken, mint az egyiptomi Kom Ombó és a szudáni Vádi Halfa környékén a núbiainak a – saját megnevezéseként fadidzsaként is ismert – nobii változata az elterjedt, melyet félmillióan beszélhetnek. Ezek közül a magyarábok számát illetően erősen eltérnek a becslések, a különböző források 10 és 50 ezer közötti adatokat említenek. A magyaráb kifejezés egyébként a ’magyar’ szó és a törzsre használt núbiai kifejezés összetétele, azaz magyar törzset jelent, és nincs különösebb köze az arabokhoz. A núbiai más ismertebb változata és elnevezése még a mahasz, a kenuzi, a dongolai és a midob.

Núbiai falu az asszuáni Elefánt-szigeten.
(Forrás: wikimedia commons / Rémih)

A núbiai nyelvvel kapcsolatban a szakirodalom azt is mindig megjegyzi, hogy a núbiaiakat stabil kétnyelvűség jellemzi évszázadok óta. Ez azt jelenti, hogy a núbiai anyanyelvűek szinte kivétel nélkül kétnyelvűek, az arabot is tökéletesen beszélik. Míg az arab a hivatalos érintkezés nyelve, addig a núbiai nyelv a családon belüli életben teljesen dominál. Ez a jól megkülönböztetett szerep segíti a nyelv fennmaradását ma is, amihez azért szükség van a népnek büszkeséget nyújtó hosszú kulturális és írott történelmére is.

A núbiai egyébként teljesen eltér az arab nyelvtől, az afroázsiai nyelvek helyett a kevéssé feltérképezett nílusi-szaharai nyelvek közé tartozik, így távolabbi rokonai a dinka, a maszáj, a kanuri és a szongai nyelvek lehetnek. Régi írott hagyománya ellenére a núbiai ma sokkal inkább egy beszélt nyelv. Az elmúlt ötven évben núbiaiul megjelenő kevés könyvet – mintegy az arab kultúra elnyomó hatása ellen tiltakozva – inkább latin vagy núbiai betűkkel írták, és csak ritkább esetben arabbal.

Núbiai ház.
(Forrás: wikimedia commons / Bertramz)

Források

Margittai Gábor sorozata a magyarábokról a Magyar Nemzetben

M2, riport a magyarábokról a youtube-on

The Nubian Net

Kik azok a magyarábok?