Ahogy Fekete Pákó népszerűvé vált Magyarországon, egyre több bulvárlap számolt be arról, hogy a celeb eredetileg a Lapite Oludayo névre hallgat. Azt azonban már kevesebb újság fejtette ki, hogy Pákó anyanyelve a joruba, és nem mondjuk azt, hogy  „nigériai”, mert olyan nincs is. A joruba egyébként Wole Soyinka anyanyelve is, Afrika első irodalmi Nobel-díjas írójáé.

Joruba dobosok
(Forrás: wikimedia commons / Melvin Baker)

Nigéria Afrika legnépesebb országa (lakosainak száma a 150 milliót is meghaladja), mégis alig tudunk az országról valamit, pedig a Budapesten élő afrikaiak fele ebből az országból érkezett. Nigéria nyelvészeti és etnikai szempontból is hatalmas változatosságot mutat. Legalább 510 helyi nyelvet beszélnek lakói, de az egyetlen hivatalos nyelve az angol. Erre a nagy nyelvi változatosság miatt van szükség, és ezért van az is, hogy Nigéria az USA és India után a harmadik legtöbb angolul értő lakost tudhatja magáénak. Ott például arányaiban kétszer annyian tudnak angolul, mint Dél-Afrikában.

Nigéria nyelvei három különböző afrikai nyelvcsaládhoz tartoznak, az azonban közös bennük, hogy többségükben tonálisak, azaz hangszín szerint is megkülönböztetik a magánhangzókat (akárcsak a kínai).

Nigéria és környékének nyelvei
(Forrás: wikimedia commons)

Az 510 helyi nyelv persze nem egyenletesen oszlik el: hármat közülük több mint 20 millióan beszélnek, és ezeknek regionális státuszuk is van. Ezek közé tartozik Pákó anyanyelve, a joruba is, továbbá a jorubával rokon igbo, és a tőlük teljesen eltérő hausza. A joruba és az igbo nyelvek egyaránt a több mint 1300 nyelvet számláló afrikai niger-kongó nyelvcsaládhoz tartoznak, és így távoli rokonai a szuahéli és a dél-afrikai zulu nyelveknek is. Ezzel szemben a hausza az afroázsiai, korábbi nevén a sémi-hámi nyelvek közé tartozik, és így az arabnak és a hébernek távoli rokona. A hauszák az ország északi részét lakják, és kultúrájuk iszlamizált.

Nigéria vallási szempontból két részre oszlik: északon a hauszákon kívül a fulanik és a kanurik is muszlimok, továbbá a jorubáknak körülbelül a harmada. A fulani egy nomád állattartással foglalkozó népcsoport, amelynek tagjai szenegáli eredetű nyelvet beszélnek. Egymástól nagy távolságban élő törzseik Szenegáltól egészen Szudánig megtalálhatók, és fula, fulbe néven is ismertek. Nyelvük kölcsönösen érthető, csak dialektusukban térnek el egymástól. A hauszák és a nigériai iszlám központja Kano, és a hauszák domináns kultúrájára jellemző, hogy nyelvüket tízmilliós nagyságrendben beszélik második nyelvként más népek, így például a fulánik is.

A kanurik az ország észak-keleti részét lakják, az ő nyelvűk Afrika harmadik nagy nyelvcsaládjához tartozik, a nílusi nyelvekhez. Nyelvrokonaik olyan ismertebb afrikai népek, mint az egyiptomi núbiaiak, a kenyai-tanzániai maszájok vagy a szudáni dinkák.

Nigéria déli része az európai hittérítésnek és gyarmatosításnak köszönhetően keresztény. Az ország tízmilliós gazdasági központja, Lagos joruba nyelvterületen fekszik. Pákó egyébként nem itt, hanem az ettől kissé északra fekvő másik joruba nagyvárosban, Ibadanban született. Tonalitása miatt a joruba az egyik olyan nyelv, amit állítólag fütyülve is érthetően lehet kommunikálni.

Nigéria híres írója, Chinua Achebe a másik nagy déli népcsoporthoz, a jorubák közeli nyelvrokonának számító igbókhoz tartozik. A 60-as évek végén az igbók külön országot próbáltak alapítani Biafra néven, ami egy két és fél éves véres, ám eredménytelen függetlenségi háborúhoz vezetett.

Végül érdemes még megemlíteni Nigéria népei közül az idzsókat, akik a Niger folyó olajban gazdag deltavidékét lakják. A nyugati olajtársaságok ellen folytatott küzdelmük hírei gyakran jutnak el a nemzetközi sajtóig is. Az ország jelenlegi elnöke, Goodluck Jonathan is idzsó. További milliós nagyságrendben beszélt nigériai nyelv még az edo, a nupe, az ibibio és a tiv is.

Pontos adatok azért nem állnak rendelkezésre Nigéria nyelveiről és népeiről, mert minden nigériai népszámlálás eredménye erősen vitatott. A különböző népcsoportok azzal gyanúsítják egymást, hogy politikai hatalmuk erősítésének érdekében meghamisítják a népszámlálási adatokat. A legnagyobb nyelveket leszámítva azonban minden nigériai nyelvet veszélyeztetettnek tekinthetünk, mert nem védi őket regionális státusz, és mert az anyanyelvi oktatás hiányában az angol nyelv egyre jobban kiszorítja őket. Az afrikai nyelvek ugyanúgy eltűnhetnek, ahogy az Dél-Amerika indián nyelveivel már megtörtént.