-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Ciki-e az ING Bank nevét [ing]-nek ejteni? Hibáról vagy újításról van-e szó?
Károly nevű olvasónk egy a neten keringő, valóban figyelemre méltó bejátszásra hívta fel a figyelmünket.
Kétségtelen, hogy Szentpéteri Eszter a holland tulajdonú ING Bankról beszél. Az ING rövidítést alapjában véve kétféleképpen ejthetnénk. Az egyik a betűzéses ejtés, azaz az [í en gé] – így ejtjük például az OTP [ó té pé] Bank nevét. A másik kézenfekvő lehetőség, hogy úgy olvassuk ki a szót, mintha nem is rövidítés lenne, azaz ahogy Szentpéteri Eszter tette: [ing] – a bankok közül például a CIB-et szoktuk így ejteni. Ehhez képest a bank szokatlan döntést hozott, amikor a reklámjaiban a kibetűzős módszert kezdte használni, de a betűk angol nevével: [áj en dzsí].
Bár a döntés szokatlan, nem éppen teljesen idegen a magyar nyelvhasználattól. Számos angolszász rövidítést használunk az angol betűelnevezések alapján: kizárólagosan ezt használjuk például a CIA [szí áj éj] vagy az FBI [ef bí áj] esetében, és legalább egyik variánsként például az IBM ([áj bí em] ~ [í bé em]), az IMF ([í em ef] ~ [áj em ef]), vagy a USB ([jú esz bí] ~ [ú es bé]) esetében. Igaz, ez esetben nem angolszász cégről van szó, de érthető, ha a nemzetközi piacon az angolos nevet szeretné használni. De legalábbis érthetőbb, mint a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) esetében a [ká end há]-zás. Azért pedig külön hálásak lehetünk, hogy nem a holland kiejtést kell megtanulnunk.
Károly a következőt fűzi az esethez:
Én úgy vélem, hogy megszokás kérdése, így a bemondónő nem hibázott, hanem egy nyelvi újítást vezetett be, még ha nem is tudatosan.
Kívülállóként persze nehéz eldönteni, hogy a bemondónő hibázott-e. Abból, hogy a bank hivatalosan az [áj en dzsí] rövidítést használja, még nem feltétlenül következik, hogy ez bármilyen értelemben „helyesebb” lenne más változatoknál. Elképzelhető például, hogy egy cég valamilyen formában hirdeti magát, de valamiért mégis egy másik forma válik általánossá. Tudomásunk szerint ebben az esetben az [áj en dzsí] a legelterjedtebb változat, és ha a cég jelen levő képviselőjének felkonferálására használták, akkor már csak udvariasságból is ezt illett volna használni.
(Forrás: Wikimedia Commons / ING Nederland / CC BY-SA 2 0)
Azt is nehéz megmondani, hogy újításról van-e szó. Magunk sem hallottuk még az [ing] ejtésmódot, de rövid kérdezősködés során is sikerült olyat találnunk, aki saját bevallása szerint így szokta ejteni, és még csak nem is tréfából (és nem is azért, mert nincs tisztában vele, hogy „hivatalosan” nem így ejtik). Lehetséges, hogy Szentpéteri Eszter is azért ejtette így, mert a környezetében így (is) ejtik, de az sem kizárt, hogy újításról van szó (mert például fogalma sem volt róla, hogyan szokás ejteni).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra is, hogy a hibázás és az újítás nem feltétlenül egymást kizáró dolgok. Mivel „helyes” az, ami megfelel a szokásoknak, tulajdonképpen minden újítás bizonyos értelemben hiba – legalábbis kezdetben. Hibának általában azt szokták nevezni, ami ellenállásba ütközik. Ha egyszeri alkalomról van szó, és az „elkövető” is hibának minősíti, vagy elismeri, hogy nem tudta, hogyan szokás mondani, és csak találgatott, akkor valóban hibáról van szó. Ha azonban a nyelvhasználók egy része elfogadja és használni kezdi az adott formát, onnantól kezdve már nem minősíthető hibának – legalábbis nem általánosan, legfeljebb egy olyan csoport nyelvhasználatát jellemezve, mely az adott formát nem fogadja el.
Végül pedig le kell szögeznünk, hogy semmiképpen nem állíthatunk olyasmit, hogy a Szentpéteri Eszter azért mondta volna így, mert hülye. Számtalan oka lehet annak, hogy így mondta, kezdve az említett lehetőséggel, hogy az ő környezetében így (is) használják, egészen az egyszerű nyelvbotlásig. Az is lehet, hogy az olvasógépre került fel tévesen a bank neve Ing vagy ing formában, és felolvasás közben nem is tudta azonosítani az intézményt. Az eset kétségtelenül érdekes, elgondolkodtató, de nem ciki. A ciki, az valami egészen más.
Cikkünket sajnos az ING Bank nem támogatta. Mi nyitottak vagyunk az együttműködésre: amennyiben szeretnének egy remek portált támogatni, keressék meg a szerkesztőséget!