Cikksorozatunk korábban megjelent darabjai:

1. Fakutya vagy vaskutya, az egykutya?
2. Kutyafülű kutyafejűek
3. Gaz kutyák

Azt már megtanultuk, hogy a kutyaszőr, a kutyatalp és a kutyanyelv nem csak házi kedvencünk testrésze lehet, hanem egy-egy, vagy akár több növényfajt is takarhat az elnevezés. Most is a növényvilágban kalandozunk, most elsősorban gyümölcsök után kutatunk. Vajon a kutyák szeretik a kutyaszilvát és a kutyamonyú körtét?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Gyümölcsevő ragadozók

A cikkben szereplő gyümölcsneveket az Új magyar tájszótárban szereplő alakjukban írjuk. Ez esetenként eltér attól, ahogy a helyesírási szabályok szerint írni kellene a az elnevezést. Olvasóink megkereshetik a nem szabályosan írott neveket!

A kutyák mint ragadozók elsősorban húsevő állatok. Ám a kutyatápok is tartalmaznak növényi eredetű anyagokat, és a kutyák olykor maguktól is fogyasztanak növényeket. Az Új magyar tájszótár (ÚMTSz.) szerint – bár természetesen ez nem egy kutyatáplálási kézikönyv – például szeretik az apró szemű, hullott szilvát, amit ezért kutyaszilvának neveznek.

Vajon a kutyacseresznyét is azért nevezik így, mert a kutyák szívesen csemegéznek belőle? Ahhoz, hogy a választ megtaláljuk, először azonosítanunk kell, mi ez a növény. Nem más, mint a május elején virágzó, ezért májusfa néven is ismert, hazánkban is őshonos zelnicemeggy (Prunus padus syn. Padus avium). Ezt a fát 2012-ben az év fájának választották.

A kutyának se kell a kutyacseresznye?
(Forrás: Wikimedia Commons / AnRo0002 / CC0 1.0)

A fa ehető termése kinézetre apró cseresznyének vagy meggynek tűnik, ám íze meglehetősen fanyar, jól összehúzza az ember száját. Az érett termések nem potyognak le olyan könnyen, mint például a szilva, hanem inkább a madarak csipegetik el őket. A kutyacseresznye elnevezés arra utal, hogy ez a gyümölcs nem valami finom – leginkább egy rossz ízű cseresznyére emlékeztet. Tehát a kutya előtag itt a rossz minőségre utal. Egyes források szerint egyébként a cseresznye egyenesen mérgező a kutyák számára.

Egy harmadik, gyümölcsök jelzőjeként használt szóban is felbukkannak a kutyák. Milyen lehet a kutyamonyú-körte, kutyamonyú-szilva? A mony szóról már korábban megírtuk, hogy ’tojás, here’ jelentésű, mára csak nyelvjárásokban élő szavunk. Mivel a kutyák nem raknak tojást, itt egyértelmű, hogy a körtét, szilvát a kutya heréjéhez hasonlítják. Azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, itt a termés alakja vagy esetleg mérete ihlette-e a névadást. Mint ahogy azt sem tudjuk pontosan, a kutyatök(ű)-szilva, kutyatökű-barack pontosan hogy néz ki. Ezekben szintén a kutyák heréjével való hasonlóság volt a névadás alapja.

Kutyaeper
(Forrás: Wikimedia Commons / Derek Ramsey / GNU-FDL 1.2)

Még egy kevéssé ismert gyümölcsöt megemlítenünk, amelynek elnevezésében a kutya szót találjuk. Ez a kutyaeper vagy eperparéj (Chenopodium capitatum syn. Blitum capitatum). Ennek levele a spenóthoz hasonlóan használható, apró, pirosas termésének pedig eperíze van.

Zöldségestál

Nem csupán gyümölcsökkel találkozunk a kutyás növények között. Vannak olyan növények is, amiknek neve azt sugallja, valamilyen zöldségféléről van szó. Ám ha közelebbről megnézzük ezeket, kiderül, nem biztos, hogy használhatjuk a konyhában ezeket a növényeket.

Lássuk először a kutyahagymát! Ez nem más, mint a hazánkban is gyakori üstökös gyöngyike (Muscari comosum syn. Leopoldia comosa). Ennek a tavasszal réteken virágzó, hagymás növénynek a hagymáját a mediterrán országokban étkezési célra használják, ezért egyes fajtáit termesztésbe is vonták. A hagymát nem csak savanyúságként fogyasztják, hanem megfőzve például sajttal, kenyérrel és borral, vagy tésztára rakják, gombával párosítják.

Kutyahagyma virága
(Forrás: Wikimedia Commons / Hans Hillewaert / CC BY-SA 3.0)

A kutyakaporral már közel sem ilyen egyértelmű a helyzet abból a szempontból, hogy ehető-e. Ezt a szót, amelyben a kutya ismét pejoratív jelentéstartalmat hordoz, egy sor növényre használták szerte az országban az ÚMTSz. szerint:

1. kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum indorum)
2. nehéz szagú pipitér (Cotula foetida)
3. napraforgó kutyatej (Euphorbia helioscopia)
4. nyári hérics (Adonis aestivalis)
5. vadkapor – közelebbről nem meghatározott növényfaj

A felsoroltak közül a napraforgó kutyatej például erősen mérgező, semmiképpen ne használjuk kapor helyett, akármi is legyen az elnevezése! A nehéz szagú pipitér pedig kutyák, macskák, lovak és tengerimalacok számára mérgező anyagokat tartalmaz. A nyári hérics is szívre ható hatóanyagokat tartalmaz, ezért enyhén mérgező.

A goji bogyó elnevezést az ördögcérna nemzetség egyes fajainak termésére használják. A manapság sokfelé kapható terméseket afrodiziákumnak, immunerősítőnek, fogyasztószernek, rák ellenes szernek és még ki tudja minek használják.

Azt pedig senkinek sem javasoljuk, hogy a kutyabogyó vagyis a fekete csucsor (Solanum nigrum), vagy a gyakori ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) bogyóiból falatozzon, esetleg az ördögcérna vagy más néven kutyabogyóka (Lycium barbarum) termését kóstolgassa. A goji bogyó néven forgalmazott kínai ördögcérna (Lycium chinensis) helyett se fogyasszuk a termést. Ezek a hazánkban gyomnövényként növő, a burgonyafélék közé tartozó növények ugyanis olyan toxikus anyagokat tartalmaznak, amik nagyon komoly tüneteket okozhatnak, gyermekekre nézve különösen veszélyesek.

A kutyabogyó mérgező!
(Forrás: Wikimedia Commons / H. Zell / GNU-FDL 1.2)

Cikksorozatunk ezekkel a mérgező növényekkel nem ért véget. A következőkben az Egyik kutya, másik eb mondás jegyében azokat az összetett szavakat vizsgáljuk, amelyekben az eb szót találjuk meg.

Források

A magyar nyelv etimológiai szótára (TESz.)

Új magyar tájszótár (ÚMTSz.)

Priszter Szaniszló: Növényneveink

Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára

Ujhelyi Péter (szerk.): Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei

Horst Altmann: Mérgező növények és állatok