Ezeket a példákat a saját tapasztalatomból is meg tudom erősíteni.

16 éves koromban hagytam el Magyarországot, majd 20 évet Angliában éltem (középiskola, egyetem felelős munka magas nyelvi követelményekkel) azután 1976 óta Bajorországban élek, vagyis három-nyelvű vagyok.

Magyarra váltás könnyen megy, meg a visszaváltás. de németről angolra ill. vissza néha egy pár percig nehézséget okoz.

Ennek lehet, hogy a különböző hangképzési rendszerek az oka.

De az, hogy egyes szavak hirtelen nem a kívánt, hanem az egyik másik nyelven jutnak az eszembe, sokszor megtörtént.

Ebben az esetben arra kell gondolni, hogy az adott témában mi az ember "anyanyelve", melyik nyelven volt a kifejezés az aktív szókincsének része. Ez főképp a szaknyelvekre érvényes. Olyan dolgokra, amelyek a hétköznapi életben nem fordulnak elő.

@Sultanus Constantinus: igen, bar minel jobban figyelek ra, hogy ne hasznaljam, annal inkabb az jon mindig a nyelvemre.. Pedig alapbol nem hasznalnam sokat. :)

@danni: Hát igen, a coger egész Latin-Amerikában durva, egyedül Spanyolországban nem az. De még szerencse, hogy van bőven szinonimája. :)

@Sultanus Constantinus: Igen, en is tapasztaltam, hogy az argentint nehezebb megerteni, meg ra kell hangolodni a sok zs-re. :) De valoban, masabb a szokincsuk; sajnos (habar jobban adna magat), az argentin spanyolbol eddig meg nem keszitettem "kisokost". :)

De valoban, csak sokat kell hallgatni es akkor konnyebben "belemegy az ember fejebe". Addig eljutottam, hogy mik azok a kifejezesek, amiket kerulnom kell (szoval inkabb 'responder' a telefonhivasra, es nem 'coger el telefono', ha az cseng :)), meg hosszabb beszelgeteskor en sem a 'tu' es 'vosotros'-t hasznalom... De azert meg szeretnem boviteni a tudasom. :)

@danni: Az anyanyelvi szinttől én is fényévnyire vagyok, én csak önszorgalomból szedtem össze a tudásom, meg sokféle nyelvjárást hallottam már; igazából nem nehéz őket megszokni, főleg, ha valaki sokat beszélget/írogat külföldi ismerősöknek. Én legtöbbet mexikóit hallottam, így ahhoz vagyok szokva (annak a megértése és fordítása is megy a legkönnyebben, mert sokszor kérnek meg fordításra), a legnehezebben az argentint értem, ők használnak eléggé eltérő szavakat még a teljesen hétköznapi fogalmakra is (pl. az autobús helyett "colectivo", az "embarazada" helyett meg "encargada", ami azért nem mindegy, hogy valaki 'terhes' vagy 'megbízott' :D).

@Sultanus Constantinus: igen, ilyesmit en is tapasztaltam; en Spanyolorszagban tanultam meg a nyelvet, de azota sok baratom lett kulonbozo del-amerikai orszagokbol, es gyakran elofordult, hogy a mondatok kulszavait nem ertettem. (Persze nyilvan en nem vagyok anyanyelvi szinten spanyolbol.)

Ehhez kapcsolodoan eszembe jutott egy kedves mexikoi ismerosom, akivel itt Europaban ismerkedtem meg. Mikor szoban beszelgettunk nem volt semmi problema, de miutan visszament Mexikoba es neha irasban csevegtunk sokszor rendesen szotaraznom kellett, keszitettem is magamnak egy mini mexikoi-spanyol kisokost. :)

@danni: "Amit meg erdekesnek talaltam, az az, hogy sokszor furcsa, esetenkent "tulszofisztikaltnak" tuno szavakat hasznal, tehat ha van egy egyszeru szavunk, helyette egy sokkal ritkabban hasznalt (neha nem is teljesen odaillot) hasznal."

Kb. ugyanígy hathat egy spanyolországi spanyolnak, amikor argentin vagy mexikói spanyolt hall, a latin-amerikai spanyolban ugyanis sokkal több "műveltségszót", illetve több régies, archaikus kifejezés maradt fenn, azaz sokkal nagyobb a szókincsük, mint a spanyoloknak.

Erről van is vicc: elmexicano2010.blogspot.com/2014/07/circ...ibato-taciturno.html

"Egy Olaszországban élő angol férfi szerint az a legrosszabb, amikor idegen nyelven tud egy szót, de az anyanyelvén sehogy sem jut eszébe." - Annak elelnére, hogy sokat olvasok és szépirodalmat írok, ilyen velem is előfordul, bár ez inkább azzal állhat kapcsolatban, hogy gyakran egy nyelven sem jut eszembe a szó maga. "Tedd le a csomagot oda... hova? Hát oda, az, izé, mi az? Ööö, arra ott, oda, te. Izé, fa, izé, asztal, ez az." :D

Különböző anyanyelvű szülőpárnál, egy harmadik nyelvű országban nincs remény a magyar nyelv megőrzésére az utódoknál. De a 6-9 éves kor után elvándorló magyar soha nem felejti el teljesen az anyanyelvét. Persze a szórend elromolhat és a már megtanult szókincs is tovább redukálódhat.

Az anyanyelv a kisgyermekkor ÉLETFONTOSSÁGÚ, tehát a túlélési ismereteket begyűjtó korszakában épül be a memóriába - és ezzel semmilyen később tanult nyelv nem vetekedhet. Ezért a min. 6-9 évig tanult anyanyelv soha nem törlődik teljesen. Sőt baleset, súlyos betegség, haldoklás esetén kizárólagos nyelvvé is ugorhat elő, amit a környezet általában már zagyválásnak vél.

Még azonos magyar anyanyelvű, de más nyelvterületre költöző szülők gyermekei, unokái is csak akkor fognak magyarul beszélni, ha a szülők ezt nagyon fontosnak tartják. Írni pedig csak akkor, ha ezt még külön, többhónapos oktatással meg is tanítják nekik.

Például, ha közeli rokonság maradt Magyarországon akkor van motiváció a magyar nyelv (vagyis a rokonság) megőrzésére. Ez a fő motivációja az én egyik izraeli lányomnak.

Vagy akik imádják a magyar nyelvet. Vagy ha kiváló, tehetségfejlesztő plusznak tartják. (Így is van, de nemcsak a magyar, hanem anyanyelvként minden gyöknyelv komoly mentális pluszt jelent:-).

Az izraeli orosz anyanyelvű bevándorlók például (az orosz már részben "leromlott", tehát nem igazán gyöknyelv már) tömegesen és van, ahol orosz magán-tanfolyamokon külön is tanítják a gyerekeiket az anyanyelvükre. Mert a szlávot, nagyon helyesen, Európa egyik legősibb nyelvének tekintik. Még azt is tudják - nem én mondtam nekik, pedig szerintem is - sokezer évvel ezelőtt a eredete a Kárpát-medence volt:-). Elég sok orosz pár direkt csak oroszul beszél a gyerekeivel, unokáival - ezek aztán mind fognak beszélni oroszul. "A a hébert majd megtanítja nekik az óvoda, meg a környezet" - legyintenek lazán.

Tegnap pl. rámköszönt egy bolti eladó: zdrasztvutye! Hát nem pont úgy nézett ki, mint aki orosz (én sokkal inkább, a kerek arcommal:-). Te meg honnan tudsz oroszul? kérdeztem. Már több éve megvan orosz barátnőm, nevetett boldogan.

Tetszik érteni? ÍGY lehet megőrizni az anyanyelvet! Még férjhez se ment a csaj a "keleti" sráchoz, máris tanítja oroszul. Világos, hogy a gyerekeit akarná majdan megtanítani rá.

Testverem 2008 novembereben koltozott ki vegleg Argentinaba, de mar elotte evek ota ingazott, felesege argentin. Sajnos evekig nem volt internet hozzaferese, vegul korulbelul masfel eve sikerult neki is becsatlakozni, elotte nagyon keveset beszelgettunk. Ahol el, o az egyetlen magyar, igy csak velunk tud hebe-hoba beszelgetni skype-on. Mivel en is beszelek spanyolul, eleg konnyen eszreveszem, hogy a mondatait gyakran spanyol logikaval rakja ossze, es az is eleg sokszor fordul elo, hogy "ketnyelvu" mondatokat alkot. Amit meg erdekesnek talaltam, az az, hogy sokszor furcsa, esetenkent "tulszofisztikaltnak" tuno szavakat hasznal, tehat ha van egy egyszeru szavunk, helyette egy sokkal ritkabban hasznalt (neha nem is teljesen odaillot) hasznal. Sajnos a gyerekekkel is spanyolul beszel, bar a kisfia miota hall minket magyarul beszelni egyre tobbszor jon oda hallgatni, megjegyez szavakat, sot kerte is a batyamat, hogy tanitson neki magyarul dolgokat, amiket aztan megtanitott a tobbieknek is az oviban. :) Engem amugy nagyon foglakoztat az a kerdes, hogy ket eltero anyanyelvi szulo gyerekei meg tudjak-e tanulni mindket nyelvet ugyanolyan jol (persze, ha a gyerek szuletese ota kovetkezetesen a szulok mindig csak a sajat nyelvukon szolnak hozzajuk), de ez mar egy masik tema. :)

Az internet hatását is figyelembe lehet venni, és főleg az idegen nyelven letölthető sorozatokat/filmeket. Én pl. 6-7 éve egyáltalán nem néztem magyarul semmilyen filmet vagy sorozatot, pedig rengeteget nézek, és mindet eredeti nyelven (túlnyomó többségben mind amerikai). Egyébként a mindennapi életben nagyon ritkám használom az angolt, de amikor igen, akkor sokszor megkérdezik, hogy amerikai vagyok-e/éltem-e Amerikában, mert annyira amerikai az akcentusom. Mondanom sem kell, soha nem éltem külföldön, Ausztriánál nyugatabbra pedig soha nem is jártam.

Főleg az utóbbi 2-3 évben vettem észre, hogy az angol már-már második anyanyelvemmé vált. Ez abban nyilvánul meg, hogy sokszor nem tudok visszaemlékezni, hogy valamit angolul hallottam/olvastam-e, illetve elég gyakorivá vált, hogy nem tudom, hogy magyarul hogyan fejezzem ki magam. Angolul akarnám mondani a dolgokat. Sokszor emiatt dadogok, meg keresem a szavakat, "ööö"-zök.

Aztán amikor internetezek, akkor is szinte kizárólag angol nyelvű oldalakat olvasok. Ha valamit keresek a neten, meg sem fordul a fejemben, hogy magyarul keressem... :) Mert magyarul annyira nem igaz az a szabály, hogy az interneten már mindent megkérdeztek... :)

Szóval azt hiszem, nem feltétlenül szükséges külföldön élni, ha valaki "kétnyelvű" szeretne lenni.

@Fejes László (nyest.hu): Oké, ennyi erővel azt is tök értelmetlen és lényegtelen leírni, hogy hol élt és mi az anyanyelve. Ha ennyire nem számít az igényes fogalmazás egy cikk megírásánál, akkor azt is írhattad volna, hogy

"Egy nem a hazájában élő nő arról számol be, hogy átköltözése után három évig nem beszélt az anyanyelvén. Amikor aztán valakivel megint anyanyelvén próbált szóba elegyedni, zavaros mondatokat alkotott."

De tudom, hogy veled nem érdemes ilyenekről vitatkozni, mert úgyis csak az jó, amit te csinálsz...

@Sultanus Constantinus: A cikk nem fordítás, hanem összefoglaló. Lényegtelen, hogy milyen nyelvek szerepelnek benne, mert nem erről szól. Ráadásul nem állítottunk semmit arról, hogy milyen nyelvet beszélt. Ha valakit éppen ez érdekel, akkor megnézheti, mi van a forrásban – ezért vannak a források megadva, nem azért, mert mindet el kell olvasni.

Lényegtelen, hogy mi kavar be. Pl. az eltérő vonzatok éppúgy bekavarhatnak. További adatok híján teljesen felesleges és értelmetlen kombinálni, hogy mi kavarhatott be. Arról nem is szólva, hogy az indoeurópaiságnak semmi köze a nyelvtani szerkezethez. Az örmény pl. indoeurópai és agglutináló. en.wikipedia.org/wiki/Armenian_language#Morphology

@Fejes László (nyest.hu): Sajnos arra nincs időm, hogy elolvassak minden hivatakozott oldalt, ettől függetlenül beleírhattátok volna, hogy az illető baszkot tanulni ment oda, mert így már teljesen másképp fest a dolog.

Mivel baszk egy nem indoeurópai, agglutináló nyelv, és szerkezetében, szórendjében sokkal közelebb van a magyarhoz, mint az angolhoz vagy a spanyolhoz, nyilván érthető is, hogy ez nagyon bekavart neki.

@Sultanus Constantinus: „aki azt allátja, hogy egy pár hónapos gyorstalpalón vagy 2-3 év alatt megtanult tökéletesen egy idegen nyelvet, az nem mond igazat.”

Ez igaz, hiszen aki azt állítja, hogy megtanult tökéletesen egy idegen nyelvet, az nem mond igazat.

Sőt! Aki azt állítja, hogy megtanult tökéletesen egy nyelvet, az nem mond igazat.

Persze attól függ, hogy definiáljuk a tökéletesent...

Egyébként meg több ponton sincs igazad, de a legrosszabba z, hogy olyanban sem, aminek utánanézhettél volna, hiszen ott van a link:

„I am a native English speaker. When I was 24 I moved to the Basque country, where I studied Basque intensively and picked up Spanish on my own.”