Korábban már számtalan olyan esetről írtunk, amikor bizonyos nyelvi szerkezetek kétértelműek. Akárhány ilyen esetről írunk, olvasóink bizonyára azt fogják gondolni, hogy ezek mégis inkább kivételek, hiszen hogyan is érthetnénk meg egymást, ha mindig minden kétértelmű lenne. Csak a számítógépes morfológiai elemzők fejlesztői tudják, hogy egy-egy szóalak mennyire kétértelmű lehet úgy is, hogy észre sem vesszük. Novák Attila egyik kedvenc példájával éve: az anyósom szót hallva senki nem gondol arra, hogy ez egy somféle neve is lehetne, hiszen vannak ilyen növénynevek: anyarozs, betyárkóró, borjúpázsit, farkasszőlő, őzsaláta stb. Ha ezeket a növényneveket nem ismerjük, de nevüket elszigetelve (szövegkörnyezet nélkül) látjuk, akkor is eszünkbe jut, hogy valamilyen növényről lehet szó: sőt elsősorban az jut eszünkbe. Az anyósom esetében viszont aligha gondolunk erre, különösen, ha olyan szövegkörnyezetben látjuk, amelyben az általunk ismert jelentésben is értelmes: itt van az anyósom. Sőt ha valami olyasmit látunk, hogy megérett az anyósom, akkor sem biztos, hogy eszünkbe jut, hogy növénynévről van szó.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A nyelvnek ez a sajátossága természetesen humorforrás is lehet. Ezt használja ki az Elnézést kérek című Facebook-oldal, mely ilyen jellegű játékokra alapozó képeket oszt meg rendszeresen. Az oldalnak csaknem annyi rajongója van, mint nekünk – bár mire Ön ezt a cikket olvasta, lehet, hogy részben éppen ennek a cikknek köszönhetően már le is hagytak minket. Lássunk néhány példát, hogyan is működik mindez!

Ebben az esetben persze a vicc megértését nehezíti, hogy a szóhatárok a kétféle értelmezésben máshol vannak. Ráadásul a valóságban a félreértés azért is valószínűtlen, mert a szóhangsúlyok máshova esnek abban a mondatban, amelyet az első fiú mond, mint abban, amelyet a másik hall. Az ilyen anomáliák azonban a játék részei, amelyek nehezítik, s éppen ezáltal élvezetesebbé teszik a megfejtést. További nehezítést jelenthet, amikor egy tulajdonnevet kell felfedeznünk a szövegben:

Vagy rövidítést:

Persze nem mindig szükséges ilyen trükkökkel nehezíteni a megfejtést:

A játékot meg is lehet fordítani. Vannak persze tréfák, melyek egyetlen szó kétértelműségére épülnek. Persze ez csak olyankor lehetséges, amikor a teljes mondatban is állhat a szó mindkét jelentésében. Lehetséges például, hogy két különböző ige más más személyű alakja esik egybe.

Van, amikor egy toldalékolt névszói alak esik egybe egy toldalékolatlannal:

Két különböző főnév különböző toldalékokkal:

Ugyanazon ige ugyanazon alakja két különböző jelentésben:

Két különböző ige két különböző alakja:

Van, amikor egy igealak és egy főnév alakja esik egybe:

Kevésbé viccesek azok az esetek, amikor egyetlen szó kétértelműségére épülnek:

Ezek közé sorolhatjuk azokat, amelyek alapja egy szólás és annak szó szerinti értelme:

Van, amikor a félreértés alapja az, hogy magázódáskor a harmadik személyt használjuk:

Ezeknél sikerültebbek azok, amelyekben több elem kétértelműsége kombinálódik:

Egyes tréfák a nyelvi határokat is átlépik: Elvétve pedig idegen nyelvű is akad:

Vannak persze olyan esetek, amelyek valójában mondattanilag nem működnek. Ilyenkor lép be az a szereplő, aki csak véletlenül kapott el egy fél mondatot.

Valójában persze az Elnézést kérek egy olyan jó buli, melyből nem szeretnénk kimaradni. Az oldalt külön ajánljuk magyartanároknak: a homonímia számtalan megvalósulási formáját segítségével élvezetesen be lehet mutatni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)