János hívta föl a figyelmünket a hírre, amelynek a következő címet adták:

Ausztriában lopott autóval karambolozott három magyar fiatal

Olvasónk arra hívja föl a figyelmünket, hogy a mondat furcsán kétértelmű:

A lopás volt Ausztriában vagy a karambol? Kiderül, hogy mindkettő!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

És tényleg: a kontextusból kiderül, hogy a lopás is, és a baleset is Ausztriában történt. A fenti mondat azonban egyszerre ezt a két dolgot nem tudja jelenteni, viszont bármelyik értelmezést megengedi attól függően, hogy hogyan tagoljuk, szerkezetileg hogyan elemezzük. A szerkezeti elemzés (és az értelmezés) egyébként a mondat kiejtésekor az intonáció és a hangsúlyok révén egyértelművé válik...

A mondat klasszikus példája a szerkezeti kétértelműségnek, amelyre itt a nyesten már többször kitértünk. A mondat értelmezése attól függ, hogy az Ausztriában összetevő hova tartozik. A szerkezeti viszonyokat zárójelekkel így ábrázolhatjuk:

1. [[[[Ausztriában] lopott] autóval] [karambolozott]] [három magyar fiatal]

2. [[Ausztriában] [lopott autóval] [karambolozott]] [három magyar fiatal]

A hagyományos nyelvtan terminusait használva: különbség az, hogy az Ausztriában mondatrész (helyhatározó) a lopott jelző bővítménye-e (1. tagolás) vagy pedig a karambolozott állítmányé (2. tagolás). Arra azonban sem a zárójelekkel ábrázolt szerkezeti elemzés, sem pedig a hagyományos elemzés nem ad magyarázatot, hogy a mondatot kiejtve hogyan tehető mégis egyértelművé a  jelentés.

Ha ugyanis arra gondolunk, hogy a lopás történt Ausztriában (1. tagolás), akkor a mondat elején, az Ausztriában összetevőn van egy főhangsúly, és a jelző és a jelzett szó (lopott autóval) hangsúlytalan marad. Ha azonban azt akarjuk kifejezni, hogy a karambol történt Ausztriában (2. tagolás), akkor nemcsak az Ausztriában, de a lopott autóval összetevő elejére is esik hangsúly.

Ez az intonációs különbség pedig azzal magyarázható, hogy az Ausztriában összetevő más úgynevezett diskurzusfunkciót tölt be az 1., illetve a 2. esetben. Az 1. tagolás esetén fókusz szerepben áll az Ausztriában: ’Ausztriában (és nem másutt) lopták az autót, amivel karamboloztak’. A 2. esetben az Ausztriában összetevő topik szerepű: ’Ausztriában történt a karambol’.

A kép csak illusztráció!
(Forrás: Wikimedia Commons)

És ha ezen a ponton azt hisszük, hogy kiveséztük a mondat furcsa kétértelműségét, hát nagyot tévedünk! Ugyanis a föntiekkel párhuzamosan a mondat tartalmaz még egy, az előzőektől független szerkezeti kétértelműséget. Ez egy elég klasszikus kétértelműség a magyarban: a -val/-vel ragos névszói szerkezet sok kontextusban megengedi mind az eszközhatározói (valaminek a segítségével), mind a társhatározói (valamivel együtt) értelmezést. Ez pedig a mi mondatunkba is bekavar! A két értelmezés a következő:

1. Lopott volt az az autó, amelyben ültek a karambol idején.

2. Lopott volt az az autó, amellyel összeütköztek.

Az 1. esetben a lopott autóval, illetve az Ausztriában lopott autóval – a hagyományos nyelvtan terminusai szerint – társhatározói bővítmény. A 2. esetben pedig a lopott autóval, illetve az Ausztriában lopott autóval összetevő eszközhatározó. Így aztán négy különböző értelmezés adható ennek a címnek. Még szerencse, hogy a mondatokat nem önmagukban kell értelmeznünk! Bajban lennénk...