Július elsején döntött a Duma arról a törvényjavaslatról, mely az idegen szavak mellőzésére kötelezett volna minden olyan esetben, amikor az adott idegen szó helyett van bevett orosz kifejezés is. A törvényjavaslat az idegen szavak használatát egyértelműen az orosz irodalmi nyelv normáinak megsértéseként tartja számon, ami ellen fel kell lépni.

A törvényjavaslatot nem támogatták elegen, így az mégsem lépett életbe. Az Egyesült Oroszország (Единая Россия, [jegyinaja rosszija]) párt képviselője, Nagyezsda Jascsenko a törvényhozás szintjén (is) értelmetlennek tartja ezt a küzdelmet, ugyanis ennek célja a nyelv „konzerválása” lenne. Megjegyzi továbbá, hogy ha korábban bevezettek volna egy ilyen normát, akkor sok, mostanra már megszokott szó nem szerepelhetne a mai orosz nyelvben, például a парламент [parlament] ’parlament’ конституция [konsztyitucija] ’alkotmány’ szavak. „A nyelv élő organizmus, mely állandó mozgásban van” – mondja Jascsenko, mintha csak Nádasdy Ádámot hallanánk: „A nyelv nem múzeum és nem indiánrezervátum”.

Nádasdy Ádám
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)

Ami a másik törvényjavaslatot illeti, azt a Duma jóváhagyta és Vlagyimir Putyin aláírta: komoly büntetések várnak azokra, akik nem fegyelmezik magukat. A javaslat régóta körvonalazódott, mostantól viszont akár több százezer forintnyi összeget is fizethetnek az „elkövetők”. Magánszemélyeknek egy-egy ilyen szabálysértésért 13-16 ezer forintnyi összeget kell mostantól fizetniük, hivatalos személyek 25-30 ezer forintnyi, jogi személyek pedig több, mint 300 000 forintnyi bírságot is kaphatnak. Azok a könyvek és audiovizuális anyagokat, melyek már forgalomba kerültek, és tartalmaznak káromkodást, egy erre figyelmeztető felirattal kell ellátni (ennek elmulasztása szintén pénzbírságot eredményezhet). Hogy mi számít káromkodásnak, arról pedig külön bizottság dönt majd.

Az orosz мат [mat] ’káromkodás’ a матерный язык [matyernij jazik] (szó szerint ’anyanyelv’), матерная ругань [matyernaja rugany] ’anyai átkozódás’, матерщина [matyerscsina] eredetileg ’anyanyelv’, régies лая матерная [laja matyernaja] ’anyai ugatás’ kifejezések rövidülésével keletkezett. (A magyar anyanyelv megfelelője a родной язык [rodnoj jazik], melynek szó szerinti jelentése ’születési nyelv’, ’hazai nyelv’, ’rokonsági nyelv’.)

A jogszabály ellen többen felszólaltak, Nyikita Mihalkov Oscar-díjas rendező például a 36. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál zárása előtt nyilatkozott arról, hogy elkerülhetetlennek tartja annak módosítását – elég, ha a háborús jelenetekre gondolunk, melyeket elképzelni is nehéz cenzúrázatlan tartalom nélkül. A cél ez esetben szentesíti az eszközt: extrém helyzetekben a káromkodás igenis legitim módja annak, hogy kifejezzük magunkat. „A kármokodásnak igenis megvan a maga helye, mégpedig akkor, amikor valaki szélsőséges helyzetbe kerül, mint amilyen a háború, a halál vagy a fájdalom”. A művész mindemellett egyetért azzal, hogy túl sok a káromkodás a képernyőkön, ezt ő is visszataszítónak tartja, és ez ellen ő is kiáll.

Mihalkov irányt mutat
(Forrás: Wikimedia Commons / premier.gov.ru)

Novoszibirszkben sajátos módon „tiltakoztak”. A cenzúrázatlan művészet fesztiválja, mely a „Who is” nevet viseli, a szervezők szerint „az engedetlenség ünnepe”, mert épp e jogszabály életbe lépésének apropójából jött létre. Színészek olvastak fel különböző műfajú művekből, melyekben az egyetlen közös vonás a trágár nyelvezet volt. A fesztivál célja csupán annyi volt, hogy a közönség elgondolkodjon azon, mit is veszítenek az új tilalmak életbe lépése által. A szervezők úgy látják, sok irodalmi műből különösebb értékveszteség nélkül el lehetne távolítani a „nem normatív” szavakat, vannak azonban olyan alkotások, melyekkel ezt nem lehet megtenni, ugyanis a műalkotás lényegi elemei.

Voltak ennél feltűnőbb reakciók is: Gosa Kucenko orosz filmszínész és énekes egy kifejezetten trágár nyelvezetű beszédet mondott a Kinotavr filmfesztiválon, egy perces csenddel tisztelgett „a káromkodás emlékének”, majd egy trágár csokifelirattal ékeskedő tortát mutatott be a nagyérdeműnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Természetesen vannak olyanok is, aki örömmel fogadták a hírt. Egy másik rendező, Vlagyimir Bortko szerint például „fontos vigyázni az orosz nyelvre”. De a káromkodás vajon nem a nyelv része? Mihalkov szerint nagyonis az: „A káromkodás az orosz nép egyik legnagyobb találmánya”.

Források

Госдума отклонила законопроект о штрафах за неоправданное использование иностранных слов

Вступает в силу закон о запрете ненормативной лексики в кино, спектаклях и на концертах

Михалков заявил о необходимости скорректировать закон о запрете мата в кино

Новосибирцы простились с ненормативной лексикой на специальном празднике