-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Keele Egyetem kutatói kimutatták, hogy a káromkodás segíthet a fájdalom elviselésében. Azonban ha túl sokat szitkozódunk, akkor elszáll a varázsereje.
Biztos többekkel előfordult már, hogy ráejtett a lábára valamit, vagy odacsukta a kezét valahova, vagy elrúgta a lábujját. És miközben csillagokat látott a fájdalomtól, lehozta a csillagokat az égről. Azt azonban – ellenpróba híján – már kevesebben tudhatják, hogy sokkal nagyobb fájdalmat éreztek volna, ha nem szitkozódtak volna. A Keele Egyetem pszichológusai a káromkodás és a fájdalomérzet összefüggéseit vizsgálták.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A pszichológusok számára eddig sem volt ismeretlen jelenség, hogy a káromkodás segít a fájdalommal való megbirkózásban. Dr. Richard Stephens 2009-es kísérletében az alanyoknak egy jéghideg vízzel teli lavórba kellett tartaniuk a kezüket. Kiderült, hogy a kísérlet résztvevői tovább tudták a vízben tartani a kezüket, ha közben káromkodhattak, mint akkor, ha valamilyen semleges szót ismételgettek. Tehát kiderült, hogy ha az ember átkozódik, jobban viseli a fájdalmat.
A kísérletet 2011-ben Richard Stephens és Claudia Umland megismételték; eredményeiket a rangos amerikai The Journal of Painben tették közzé. Az új kísérletben két csoportot vizsgáltak: az egyik olyan alanyokból állt, akik nem vagy csak nagyon ritkán káromkodnak (napi egy-két alkalommal); a másik csoport pedig olyanokból, akik rendszeresen vagy kifejezetten gyakran (akár napi hatvanszor is) átkozódnak.
Az új vizsgálatból kiderült, hogy a ritkán káromkodók esetében a szitkozódás valóban könnyebben elviselhetővé teszi a fájdalmat, így az alanyok tovább tudják a jéghideg vízben tartani a kezüket. Viszont azok az emberek, akik rendszeresen káromkodnak, nem kapnak védelmet a fájdalommal szemben, ők ugyanúgy teljesítenek a fájdalommal szemben, mintha nem is káromkodnának.
A jelenség magyarázata az, hogy a káromkodás érzelmi reakciókat vált ki – agressziót és dühöt –, ami ahhoz vezet, hogy a stressz (emelkedett pulzusszám, emelkedett adrenalinszint) miatt kevésbé érzékeljük a fájdalmat. Ez egy természetes formája a „küzdj vagy menekülj” reakciónak, amire evolúciósan vagyunk beprogramozva.
Úgy tűnik azonban, hogy azoknál az embereknél, akik rendszeresen káromkodnak, ez a hatás megszűnik. Úgy is mondhatjuk, hogy a sokat káromkodó emberek szervezete adaptálódik a káromkodáshoz, így az már nem váltja ki belőlük a fent leírt reakciót, így ez nem is védi meg őket a fájdalomérzettől.
Forrás