@Yogi: Gondolkoztunk a szerkesztőkkel az átíráson. Ezek ógörögül és újgörögül is léteztek/-nek, és nagyjából ugyanúgy használták/-ják őket. Kétféle átírással nem akartunk fontoskodni, és azt vettük észre, hogy az újgörög szavakat is egy csomószor "betű szerint", vagyis nagyjából a rekonstruált ógörög ejtés szerint szokás átírni.

Csak kíváncsiságból: az αγαπη és a στοργη miért [agapé] és [sztorgé]? Nem az ógörög ejtés zavart be véletlenül?

@Krizsa: Az, hogy elismerjük, hogy a magyar semmivel sem jobb (és persze semmivel sem rosszabb) mint más nyelvek, mi rosszat teszünk? Pont az a baj, ha valaki attól érzi magát felsőbbségesnek, mert ilyen vagy olyan nyelven beszél. Ennyi erővel minden nyelv használói kijelenthetnék, hogy teszem azt, a busman sokkal jobb, mint az európai nyelvek, mert mi csettintünk, ők pedig még csak ki sem tudják ejteni. Vagy a lengyelek: de hülyék ezek a magyarok, hogy még az sz és ś közötti különbséget se hallják!

@El Vaquero: Ne tüntess a magyar nyelv ellen. Márpedig most azt tetted. Ennyi a követelés. Festéhen?

@Roland2: Magyarul meg még arra is van szó, hogy ’egyébként akár heteroszexuális nő pénzért nővel szeretkezik’: lezbizik :)

A dolog tényleg modern legenda: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/55.html

És alapvetően „Hungarian is just another language.”

@Roland2: Igen, kínai jövevényszó. :D

Ha jól tudom, az ógörögben - nem tudom, h. a mostani nyelvváltozatban használatos-e hasonló értelmű szó - , külön szó { leszbiazein } volt a leszbikus nők közötti szerelemre.

Ez a 愛 ( ai ) szó a japánban is megvan szeretet értelemben, női névként is használatos.

Persze, mert ugye a magyar nyelv a legszentebb, legszebb, legnehezebb (sok gázt vagy folyadékot szorít ki), legősibb, legintelligensebb, legválasztékosabb, legnagyobb szókincsű, a legkifejezőbb, csak bele ne lógjon a kezünk a bilibe, mert lehet mindent hipózni és még a végén kiderül, hogy egyik sem igaz rá.

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem félreérted Sigmoidot, ő épp megerősíteni próbálta, amit mondok. És igaza is lehet, bár németül nem tudok, de úgy gondoltam, hogy a "lieben" vonatkozhat kajára is. És angolul is lehet a "love" igét használni kajára, igaz, kicsit túlzó értelemben ('imádom'). Nem beszélve a híres szlogenről: "I'm lovin' it". :)

Kiváló példa a lengyel kochać ill. lubić. Az előbbi a szerelemmel szeret, az utóbbi pedig a szeret (pl. a töltött káposztát) , kedvel.

Kochają się: szeretkeznek.

A kínai ai (愛)-t használják pl. egymás között a szerelmesek, "szerelmem"-ként. Nagyon elterjedt, és kifejezetten testi vonzódásra utal. Igaz ez még akkor is, ha csak az egyik fél kínai.

Az olasz "amore" viszont csalfa (!), mert mind a férje, társra, barátra, mind saját gyerekre használatos. És, ugye, _szerelmesnek lenni_ saját leszármazottba mégsem illik. Legalábbis a modern kori társadalomban. ( A franciában pl. ez nem létezik. Pl. ti amo (mi piaci - je t'aime (tu est tres simpa') ellentét)

@Sigmoid: „Arról nem is beszélve, hogy míg magyarul egyformán 'szereted' a menyasszonyodat is és a töltött káposztát is, addig mind az angol, mind a német nyelvben külön ige van a kettőre.”

Mihez képest „arról nem is beszélve”? „Az előző példákkal arra is próbáltam utalni, hogy igéket, sőt összetett kifejezéseket is használhatunk a megkülönböztetés kifejezésére, ezért nem jó leragadni az egyszerű főneveknél.”

Arról nem is szólva, hogy sem az olvasó, sem a szerző fel nem vetett olyasmit, hogy a nyelv vélt vagy valós tulajdonsága összefüggésben állna az EQ-val.

Arról nem is beszélve, hogy míg magyarul egyformán 'szereted' a menyasszonyodat is és a töltött káposztát is, addig mind az angol, mind a német nyelvben külön ige van a kettőre.

Szóval ennyi erővel egy angol vagy egy német is mondhatná, hogy micsoda alacsony EQ-jú, poézistől és fennköltségtől mentes emberek élnek Magyarországon, hogy egy szavuk van arra, hogy "szeretem a sajtos szendvicset", meg hogy "szeretlek".