Olvasónk, Elemér korábbi cikkünk kapcsán kérdezi:

Honnan jön az a kifejezés, hogy szemen szedett? Én csak hazugsággal kapcsolatban hallottam. A szem szó melyik jelentéséhez van köze?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szemenszedett (egybeírja, meghatározása szerint „igenévi utótagú határozós összetétel, mint a körmönfont”). Eredeti jelentése ’szemenként szedett’ lehetett: a szemes gabona egyik tisztítási műveletére utal – például a vetőmagnak szánt szemeket válogatták ki kézzel. A szótár szerint hosszú ideig pozitív jelentése lehetett, de hogy mi, azt nem adja meg: párhuzamként azonban később a válogatott szerepel, mely szintén elkezdett negatív szerepet felvenni az olyan kifejezésekben, mint a válogatott disznóság(ok) vagy gorombaság(ok).

A szemenszedett a 19. században már főleg negatív érzelmi töltetű kapcsolatokban jelenik meg, mint a „szemenszedett kinzás”, „szemenszedett germanizmus” vagy a „szemen szedett fillentés”, mely a szótár szerint a „szemenszedett hazugság” közvetlen előzménye. A szótár is kiemelik, hogy „ma” (azaz a múlt század hatvanas éveiben) főként a szemenszedett hazugság kapcsolatban fordul elő.

Ha már a körmönfont szóba került, érdemes megjegyeznünk, hogy ez kezdetben a nem sodort, hanem fonott ostorszíjra vonatkozott: fonás közben a szálakat keményen a bal kéz körméhez szorították. Ebből fejlődött egyrészt a ’ravasz, furfangos’ jelentés, másfelől szintén adatolt ’rövid, magvas’, illetve ’tiszta választékos (beszéd)’ jelentések. Több alakváltozata is volt, más, a fonéhoz hasonló jelentésű igék is előfordulhattak benne. 1832-ből származik például az alábbi példa: „Minden városban vannak körmön pedrett leányok, és legények”.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)