-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Ha nyitott szemmel járunk a világban, és eleget szemlélődünk, felnyílhat a szemünk, és új összefüggéseket láthatunk meg. Ilyesmikből szemezgetünk.
Okányban keres gázt a MOL – adta hírül az Index. Arról azonban nem írnak, hogy Okány neve is valóságos etimológiai kincsesbánya.
A falu neve Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve szerint egyáltalán nem rejtélyes: a szerb-horvát Okan családnévből keletkezett (a Wikipédia ennél kissé regényesebb eredetről tud, persze forrásmegjelölés nélkül). Kérdésként legfeljebb az merül fel, hogy a birtoklást kifejező Okanj ([okany], tkp. ’Okáné’) formában került-e a magyarba, vagy Okan formában, és a szó végi [n] a magyarban vált [ny]-nyé. Az Okan jelentését Kiss ’nagy szemű ember’ formában adja meg, ami bizonyára helyes értelmezés, ám a névben ’nagy’ jelentésű elem nincs, tehát a ’szemes’ fordítás lenne pontosabb.
(Forrás: Wikimedia Commons / Aspectomat)
Kiss Lajos szerint ugyanebből a személynévből keletkezett a Vulkán-hegység neve is. Ezt azért megkérdőjeleznénk, mivel személynévből ritkán keletkeznek hegységnevek – ellenben sokkal valószínűbb, hogy egy hegységet ’farkasos’-nek neveznek el.
Meg kell jegyeznünk, hogy a Békés megyei Okány mellett van Vokány is, méghozzá Baranya megyében. Ez a szótár szerint a Vukan személynévből keletkezett – ennek jelentését a szótár nem adja meg, de minden bizonnyal a vuk ’farkas’ szóval függ össze. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szó eleji o (esetenként u) előtt több szláv nyelvjárásban megjelenik egy [v] hang (az oroszban például a восемь [voszemj] ’8’ szóban, vagy az udmurtok вотяк [votyák] elnevezésében, de a cseh beszélt nyelvben a nyelvterület nagy részén minden szó eleji o előtt – a jelenség nem ismeretlen a horvátban sem), éppen ezért első pillantásra nem zárható ki, hogy Okány és Vokány neve azonos tőről fakad.
Jelentését tekintve Okány nevéhez a Szemes nevű települések (ma: Balatonszemes, Pusztaszemes) állnak közel. Ezek a szem főnévből keletkeztek, és valószínűleg arra utalnak, hogy a településen őrszemek laktak – ugyanakkor ebben az esetben sem elképzelhetetlen, hogy a Szemes személynévből keletkezett.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szintén a szem főnévvel függ össze Szemere neve – ez a szem főnévből képzett régi szemer származéka. Sajnos Kiss Lajos nem tér ki arra, hogy a szemer szó mit jelent. Ugyan ismerünk egy szemer ’gabona mértékegysége’, illetve ’gyógyszerészeti mértékegység, 0,073 gramm’ jelentésű főnevet, de A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szemernyi szócikke szerint ez nyelvújítási szó, míg Szemere neve már a 13. században felbukkan. Éppen ezért az a kérdés is felmerül, hogy a szem főnév itt a ’látószerv’ vagy a ’gabona vagy hüvelyes magja’ jelentésben értendő-e.
Sőt, ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy a szem két jelentésnek vajon van-e köze egymáshoz, vagy véletlen, hogy a két szó azonosan hangzik. A kétféle jelentés igen távol áll egymástól, de az emberi (és több állati) szem formája hasonlít a gabonaszemek alakjára. Ez esetben valóban arról van szó, hogy a testrész uráli eredetű elnevezését vitték át a növényi magra (l. még láncszem, szem a horgolásnál, kötésnél stb.), és ez utóbbiból keletkezett a szó ’kis mennyiség’ jelentése).
(Forrás: iStockphoto)
Szintén a szem szóval függhet össze Szemenye neve: ez esetben is személynévből keletkezhetett. De az is lehet, hogy itt is szláv eredettel van dolgunk, és egy ’a háznéphez tartozó személy, szolga’ jelentésű szóval függ össze. Mint kommentelőnk, siposdr megjegyzi, a cikkben alaposan benéztünk valamit. Az orosz семя [szemja] ’mag’ szónak valóban nincs köze a семья [szemja] ’család’ szóhoz, ellenben összefügg a német Heim, angol home ’otthon’, illetve a latin civis ’polgár’ szavakkal. Ennek a szónak a folytatója ma az orosz семя [szemja] ’család’, mely az indoeurópai alapnyelvi séh₁mn̥ szóra vezethető vissza, melynek jelentése – most tessék kapaszkodni! – ’(gabona)szem, mag’. Ebből származik a latin semen ’mag’, mely ma több nyelvben a sperma szaknyelvi megnevezése (ez van meg az inszemináció ’megtermékenyítés’, szeminális folyadék ’ondó’ stb. kifejezésekben).
(Forrás: Wikimedia Commons / Szajci / CC BY-SA 3.0)
Szemely neve is személynévből keletkezhetett, de ennek eredete bizonytalan: szóba jöhet a latin similis ’hasonló’, de szóba jöhet a szláv eredet vagy a magyar személy szóval való összefüggése is. Utóbbi azért érdekes számunkra, mert szintén a szem ’látószerv’ szóból lett képezve. A személy eredeti jelentése ’arc’ lehetett, ebből fejlődött ’alak, forma’ és ’képmás’, illetve ’valaki énje, egyedisége’ jelentése, ebből pedig a mai ’egyén, ember’ jelentés. Ezeken kívül a régiségből ’helyettes képviselő’, ’méltóság’, ’nő’, ’rossz erkölcsű nő’, ’színész’, ’szerep’ jelentésben is előfordul, de ma is ismerjük ’személyvonat’ jelentésben, illetve nyelvtani kategóriaként is.