Tovább vizsgáljuk az önkényuralmi jelképeket! A sorozatunk előző részében bemutatott vörös csillaggal szemben a sarló-kalapács értelmezése sokkal könnyebb. Míg a vörös csillag esetében vitatott, hogy honnan ered a csillag forma, miért éppen ötágú és így tovább, azzal kapcsolatban teljes az egyetértés, hogy mit jelent a sarló és a kalapács. De a téma emellett még számos érdekességet tartogat.

Sarló-kalapács a Szovjetunió címerében. Egyértelműen kommunista jelkép?
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ismeretlen előd

A sarló a parasztságra, a kalapács a munkásságra utal, a kettő együtt pedig ezeknek a társadalmi osztályoknak az összefogását fejezi ki. A sarló-kalapácsot az oroszországi kommunisták használták először saját szimbólumukként, de a jól ismert ábra csak fokozatosan alakult ki, az 1910-20-as évek folyamán.

Az eke és kalapács szimbólumot ne keverjük össze az ék és kalapáccsal – ez utóbbi a bányászság jelképe.

Eleinte a parasztságot nem a sarló, hanem az eke szimbolizálta, de ekét meglehetősen nehéz rajzolni, ráadásul a keresztbetett eke és kalapács távolról inkább csak krikszkraksznak hat. Találhatunk például olyan orosz polgárháborús jelvényt, amin még az eredeti eke-kalapács kombináció szerepelt. Magyarországon a Tanácsköztársaság ikonográfiájának szintén része volt az eke-kalapács, az Érdemrendek-Kitüntetések fórumon több példa is található.

Eke-kalapács
(Forrás: izhig.ru)

Érdemes megfigyelni, hogy ekkoriban még nem volt rögzített a két eszköz egymáshoz viszonyított elhelyezkedése: a kalapács lehetett bal és jobb oldalt is. Az eszközök főtengelyükkel nem feltétlenül a vízszinteshez viszonyított 45 fokos szögben (tehát X alakban) álltak, állhattak kereszt (+) alakban is, vagy bezárhattak más szöget, ahogyan épp a rajzolónak tetszett.

A mai sarló-kalapácsos változat 1923-ban került fel a szovjet zászlóra és címerre, és innentől elrendezése gyakorlatilag nem változott. Ezt tekinthetjük a sarló-kalapács érett formájának.

A Szovjetunió zászlaja
(Forrás: Wikimedia Commons)

Világszerte elterjedt

A kommunizmus szimbólumaként később számos más zászlóra és címerre is felkerült a sarló-kalapács. A Szovjetunió összes tagköztársaságának címerén szerepelt, kisebb grafikai eltérésekkel: az Üzbég SzSzR címerén a hagyományostól eltérő formájú volt a sarló, a Grúz SzSzR címerén pedig a két eszköz lejjebb, a sarló nyelénél metszette egymást. Mára a szovjet utódállamok egyike sem használja címerében a sarló-kalapácsot, egyedül a Moldovától elszakadt és csak néhány másik szakadár terület által elismert Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság (Transznisztria) címerében és zászlaján találhatjuk meg ezt a jelképet.

A kínai zászló eredeti tervén is megjelent a sarló-kalapács, méghozzá a nagy sárga csillagba írva, de ezt az elrendezést végül elvetették, mert túlságosan a Szovjetunió zászlajára emlékeztetett. A Kínai Kommunista Párt zászlaján viszont a mai napig ott az ismerős szimbólum, csakúgy, mint számos más kommunista párt lobogóján.

A kínai állampárt tavaly ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját
(Forrás: Wikimedia Commons / Haha196 / CC BY-SA 3.0)

Találkozhatunk még sarló-kalapáccsal néhány a szovjet korból megmaradt emblémán is. A legnagyobb orosz légitársaság, az Aeroflot logója a mai napig a szárnyas sarló-kalapács, habár a cég hivatalos weboldalán már csak igen diszkréten szerepelteti ezt a jelképet.

Egy kis hazai

Érdekes, hogy a magyar címer sosem tartalmazott sarló-kalapácsot! Az 1919-ben csak 133 napig fennálló Tanácsköztársaság eltörölte a korábbi címert, de nem vezetett be helyére újat, ráadásul – mint fentebb láthattuk – ekkor még a ma ismert sarló-kalapács nem is létezett. Az újabb hatalomátvétel után, 1949-ben a kommunisták valóban szovjet jellegű címert vezettek be, de az úgynevezett Rákosi-címerben sarló helyett a kalapáccsal keresztbetett búzakalász jelképezte a parasztságot, az 1957-ben bevezetett Kádár-címerben pedig csak a vörös csillag volt látható.

A Rákosi-címer
(Forrás: Magyar Wikipédia)

Mint ezen a példán is megfigyelhető, a kommunista címerekre általánosságban igaz, hogy antiheraldikusak: a címertan szabályait figyelmen kívül hagyják, például gyakran nem tartalmaznak címerpajzsot. Ez nem feltétlenül a tervezők tudatlanságából eredt – a kommunisták szándékosan szakítani akartak a feudális hagyományokkal.

Gyakori elem volt még a kommunista címereken a szintén a parasztságra utaló búzakoszorú, ez mind a Rákosi- mind a Kádár-címeren megjelent. (Szokatlan variáció ugyanerre a témára a keletnémet zászló és címer: ezeken a búzakoszorú a parasztságot, a kalapács a munkásságot és a körző az értelmiséget jelképezte.)

Magyarországon a tiltott önkényuralmi jelképek listája csak a sarló-kalapácsot sorolja fel, a kalapács és búzakalászt vagy az eke és kalapácsot nem. Ezek szabadon használhatóak, de nem népszerűek, a mai magyar kommunisták inkább a szintén tiltott vörös csillag használatáért küzdenek.

Ausztria kommunista ország?

A sarló és a kalapács egyértelműen összekapcsolódik a munkásmozgalommal, de csak a kommunisták használják ezt a szimbólumot? – Korántsem, és az ellenpéldához messzire sem kell menni, csak ide a szomszédba. Magyarországon kevéssé köztudott, hogy Ausztria címerében a sas sarlót és kalapácsot tart karmai között. Ez is a kommunizmusra utalna? Mit jelképeznek a sas törött láncai – talán a proletariátust, amely „csak láncait veszítheti”?

Ausztria hivatalos címere
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kézenfekvőnek tűnne, hogy mindezek a kommunizmus szimbólumai, de nem így van. A sarló és kalapács az eredeti szovjet értelmezéshez hasonlóan – de attól valószínűleg függetlenül – a parasztságra és a munkásságra utal, a törött láncok pedig Ausztria náci uralom alól való felszabadulására emlékeztetnek. (Egy harmadik társadalmi osztály is előkerül: a sas koronája a polgárság jelképe, nem a Habsburgoké.) A címert egyébként 1919-ben, az első osztrák köztársaság idején vezették be, ekkor még – értelemszerűen – láncok nélkül.

Az első terveken a fennmaradt feljegyzések szerint sarló helyett búzakalász szerepelt, ez is arra mutat, hogy nem a sarló-kalapács egyszerű átvételéről volt szó; ráadásul, mint feljebb láthattuk, a sarló-kalapács kiforrott formájában ekkor még nem létezett.

Mindenesetre még az osztrákokat is a kommunizmusra emlékeztette a címer: a fasiszta Dollfuss-rezsim 1934-ben épp ezért távolította el róla a sarlót és a kalapácsot. 1945-ben mindkét eszköz visszakerült a címerre, és a törött láncokat is hozzáadták. Ma időről időre felmerül az eltávolításuk igénye, de a közvéleménykutatások szerint a lakosság túlnyomó többsége a megtartásuk mellett van.

Végezetül megosztanánk egy apró érdekességet – a sarló-kalapács a Unicode szimbólumok között is megtalálható, így ha van telepítve megfelelő betűtípusunk, szövegbe beillesztve is láthatjuk: ☭.

További olvasnivaló

A magyar címerről

Sarló-kalapácsos zászlók és címerek gyűjteménye a Flags of the World weblapon: első oldal, második oldal

Ausztria szimbólumai (letölthető könyv, németül) – a 121. oldalon látható a búzakalászos címerterv rekonstrukciója