Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy a Dávid-csillag ősi jelkép. De vajon mindig is ez az egyszerű formájú ábra volt a zsidóság szimbóluma, vagy ez viszonylag új fejlemény? Egyáltalán mit jelképez a Dávid-csillag – a zsidó vallást, a zsidókat mint népet, vagy valami egészen mást?

Búvár izraeli zászlóval. Merüljünk mélyre!
(Forrás: Wikimedia Commons / חפי רוקח)

Szerte a világon

A Dávid-csillag olyan kézenfekvő szimbólum, hogy már az ókorban számos kultúra egymástól függetlenül is használta – vagy egyszerű díszítőelemként, vagy valamilyen többletjelentéssel felruházva. Ebben a hatágú csillag hasonlít az általunk korábban bemutatott szvasztikára.

Például Indiában népszerű dekorációs elem ez a fajta csillag, de vallási értelme is létezik. A hinduizmusban a szívcsakra jelképe a lótusz-szirmokkal övezett körbe írt hatágú csillag, a két háromszög a férfi és a női jellegek egyesülésére utal.

Hatágú csillagok Dél-Indiában
(Forrás: Wikimedia Commons / Vishnu.116 / CC BY-SA 3.0)

Újkeletű jelentés

A Dávid-csillag csak a közelmúltban vált a zsidóság szimbólumává. A középkorban a hatágú csillag varázserejű védelmező jelként szolgált, az ötágú csillaggal egyetemben. A kettő sokáig felcserélhető volt, nem volt jelentésük között különbség. Az efféle oltalmazó ábrákat keresztények és muszlimok is előszeretettel használták.

Hayreddin pasa (1478-1546) oszmán tengernagy zászlaja
(Forrás: Wikimedia Commons)

A Dávid-csillag előtt a menóra, a zsidó Templom hétágú mécsestartója volt az általános zsidó jelkép. (A közhiedelemmel ellentétben a menóra ágainak végén nem gyertyák voltak, hanem mécsesek.) Júda (Jehuda) bibliai törzsének jelképe, az oroszlán is gyakran felbukkant mint zsidó szimbólum. A következő, i. sz. 2. századból származó serlegen oroszlánok és menórák is láthatóak:

Római zsidó serleg
(Forrás: Wikimedia Commons)

Harci eszköz?

A Dávid-csillag neve héberül meglepetésre nem ’Dávid-csillag’, hanem ’Dávid pajzsa’ (mágén Dávid). Ez a kifejezés a hagyományos imarendben is szerepel. Aki a közösségi Tóra-olvasás után a háftárát, a Tóra-szakaszhoz kapcsolódó prófétai szövegrészt olvassa fel, utána mond egy áldást, amiben Isten mint „Dávid pajzsa” jelenik meg. (A Sámuel imájában, a jelenleg általánosan használt magyar zsidó imakönyvben a 234. oldalon találjuk ezt az áldást.)

Léteztek olyan zsidó legendák, amelyek Dávid király pajzsának különleges védőerőt tulajdonítottak. Arról azonban nem volt a hagyományban egyetértés, pontosan hogyan is festett ez a pajzs, és milyen ábra volt rajta. Mások szerint itt nem egy konkrét tárgyról volt szó, hanem Isten védelmező erejéről; az áldás szövege is inkább erre utal, ráadásul az imákban „az atyák pajzsa” (mágén ávot) kifejezés is előfordul (181. o.).

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A fentebb említett varázsjeleket ráadásul sokáig nem is Dáviddal kötötték össze, hanem utódjával, Salamon királlyal. A „Salamon pecsétje” elnevezés a középkorban jelölhette a hatágú és az ötágú csillagot is, ezeket gyakran körbe írták és pontokkal díszítették. A keresztény, zsidó és muszlim körökben egyaránt elterjedt legendák szerint Salamon királynak volt egy pecsétgyűrűje, amivel tudott parancsolni az ártó szellemeknek. Ezen a pecsétgyűrűn szerepelt ötágú vagy hatágú csillag – pontosabban megnevezve pentagramma vagy hexagramma, hiszen egy öt- vagy hatágú csillag még nem feltétlenül olyan formájú, mint ezek a jelképek:

Salamon pecsétje egy 13. századi marokkói pénzérmén
(Forrás: Wikimedia Commons / Jpb1301 / CC BY-SA 3.0)

Mátyás király krónikáiból

Hol kezdték el először kimondottan zsidó szimbólumként használni a Dávid-csillagot? Közép-Európában! A 14. századi prágai és a 15. századi budai zsidókról is feljegyezték, hogy csillagos zászlajuk volt. A prágai zászló fennmaradt, és a ma ismert Dávid-csillag látható rajta. A prágai hitközség pecsétjén ugyanez a jel szerepelt, a mágén Dávid felirat kíséretében.

A budai zászlóról csak szöveges leírás ismeretes, Hanns Seybolt bajor krónikás szerint egyéb díszek mellett Dávid pajzsa vagy címere (Dauid wappen) is látható volt rajta. De elképzelhető, hogy itt még az ötágú csillag is megjelent, ugyanis a szöveg szerint egy truttenfuess is volt a zászlón; a mai németséggel Drudenfuß névvel jelölt szimbólum márpedig a jól ismert pentagramma. Sőt a felsorolást úgy is lehet értelmezni, hogy Dávid pajzsa maga volt a truttenfuess. Erre utalhat egy szintén korabeli, de latin nyelvű leírás is. Jacob Bongars, a pfalzi választófejedelem követe szerint „egy bagolyláb öt karommal” (pes bubonis, quinque aculeis) volt a zászlón. Mindkét forrás említ további csillagokat is, de az nem derül ki, hogy ezek milyen formájúak voltak.

Menórák és Dávid-csillagok
(Forrás: Wikimedia Commons / Victorgrigas / CC BY-SA 3.0)

Politikai szimbólum

Bécsben a 17. században már egyik oldalukon Dávid-csillagot, másik oldalukon keresztény keresztet viselő határkövekkel jelölték a zsidó negyed határait. A 18. században már számos nyugat-európai országban használták a zsidók saját jelképükként a Dávid-csillagot, de Kelet-Európában javarészt továbbra is csak a korábbi, mágikus funkciójában jelent meg.

A Dávid-csillag mint zsidó szimbólum a 19. században vált bevetté. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a hászkálá, a zsidó felvilágosodás nyomán sok zsidó olyan új jelképet szeretett volna választani a zsidóságnak, ami nem volt erősen vallásos töltetű. A Dávid-csillagnál kötöttek ki, ráadásul ennek az az előnye is megvolt – legalábbis Gershom Scholem, a téma avatott kutatója szerint –, hogy az ekkoriban felvirágzó zsinagógaépítészetben jól lehetett használni ezt az egyszerű geometrikus jelet. A szintén magyarországi eredetű cionista mozgalom, melynek hívei Izrael politikai függetlenségéért és a zsidó bevándorlásért harcoltak, ugyanilyen okokból döntött a Dávid-csillag mellett. Így került később a hatágú csillag Izrael zászlajára is.

Mire a nácik a zsidókat hatágú sárga csillag viselésére kötelezték, addigra már bevett zsidó jelkép volt a Dávid-csillag. Már a középkorban is léteztek hasonló megkülönböztető jelzések – jelvények, övek, nyakékek –, és ezek gyakran sárga színűek voltak, de nem volt hatágú csillag formájuk. Sok országban kellett a zsidóknak csúcsos sárga kalapot hordaniuk, ezt 1555-ben IV. Pál pápa is kötelezővé tette a pápai államban.

Kódexillusztráció, a jobb szélen zsidókalapot viselő férfi
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kezeket fel!

A Unicode számítógépes kódtáblázatban is szerepel a Dávid-csillag: ✡.

Habár napjainkban a Dávid-csillag a legtöbbször a zsidóságot jelképezi, azért olykor mások is használják, sőt vannak, akik egyenesen a zsidóktól vették át! Például a karibi szigetállam, Trinidad és Tobago rendőrségének is a Dávid-csillagos a logója, mint a következő rendőrzenekar-videóban is megfigyelhetjük (3:27-nél jól látszik a dobokon, de érdemes az egész videót végignézni, ha szeretjük a vérpezsdítő zenét):

A jelképet valószínűleg egy korábban Palesztína területén állomásozó brit parancsnok választotta a rendőrségnek, még az 1920-as években. Mára mindenesetre már nem kötődik a zsidósághoz.

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

Angol nyelvű blog rengeteg Dávid-csillagos képpel

A budai zsidók Mátyás király (1458-1490) és Beatrix esküvőjén

Scholem, G. (1963/1995): Dávid pajzsa: Egy jelkép története. In: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. Válogatott írások I. Budapest: Atlantisz. (Bendl Júlia ford.)