Jelképeket bemutató sorozatunkban a Magyarországon tiltott önkényuralmi jelképeket is sorra vettük. Csak a nyilaskereszt maradt ki – most pótoljuk a hiányt! A magyar nemzetiszocialista mozgalmak korai története viszonylag kevéssé kutatott téma, az ezernyi kis párt torzsalkodása csak a közelmúltban kezdte el intenzívebben foglalkoztatni a történészeket. Így a nyilaskereszt története körül is sok a kérdőjel...

Szálasi, a nyilas vezér. Nem ő alkotta meg mozgalma jelképét
(Forrás: Wikimedia Commons / Deutsches Bundesarchiv 101I-680-8284A-37A, F)

Sok közül az egyik

A nyilaskereszt a görög kereszt (egyenlő szárú kereszt) olyan változata, ahol a szárak nyilakban végződnek. Sok más hasonló keresztfajta létezik, például ilyen a talpas és a mankós kereszt, valamint a középkori Európa uralkodóházai körében népszerű liliomos kereszt.

A nyilaskeresztet nem az 1930-as évek Magyarországán indult nyilas mozgalom használta először, nyílvégű kereszt és háromszögvégű kereszt néven ugyanez a jel szerepel például Bárczay Oszkár 1897-ben megjelent heraldikai kézikönyvében is. A címertanban a nyílvégű keresztnek nincsen sajátos jelentése, a számos keresztvariáció közül az egyik – Bárczay megfogalmazásában „felsorolásuk annyival inkább fölösleges, mert a változatuknak száma majdnem végtelen”. A nyílvégű kereszt nem túl gyakori heraldikai elem, megtalálható például a chilei Putaendo város és a hozzá tartozó területek címerében:

Putaendo címere
(Forrás: Wikimedia Commons / Carlos yo / CC BY-SA 3.0 U)

Miért pont ezt a szimbólumot választották maguknak a nyilaskeresztesek, ha nem volt különleges jelentése? Az ok meglehetősen egyszerű: hasonlított a horogkeresztre!

Heil Böszörmény

Gömbös Gyula szintén radikális jobboldali volt – de akkor miért tiltotta be épp az ő kormánya a horogkeresztet? Gömbös sosem szerette a magyar nemzetiszocialistákat. Tulajdonképpen hasonló célokat szeretett volna elérni, mint ők, de más módon. Ezeket a mozgalmakat vetélytársnak tekintette, ráadásul az őket korlátozó intézkedésekkel a mérsékeltebb szavazók jóindulatát is elnyerhette.

Az első magyar nemzetiszocialista szervezetek szinte egy az egyben a német náciktól vették át jelképrendszerüket. A Böszörmény Zoltán által alapított Nemzetiszocialista Magyar Munkás Párt például a náci karlendítést a „Heil Hitler” helyett az „Éljen Böszörmény” felkiáltással kombinálta! Nem meglepő tehát, hogy a magyar szélsőjobb először német mintára a horogkeresztet választotta szimbólumául, a német fekete helyett a magyar zászló zöldjére utaló zöld színben. Azonban 1933-ban a Gömbös-kormány betiltotta a horogkeresztet – arra hivatkozva, hogy az egy másik állam, Németország jelképe –, így a különböző szervezeteknek mást kellett keresniük.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyar szélsőjobboldali mozgalmak a harmincas évek első felében területi alapon szerveződtek, a gazdasági válság miatt még a korábbinál is nehezebb helyzetbe került vidéki parasztságra igyekeztek építeni. Az Alföldön Böszörmény Zoltán pártja, a Dunántúlon pedig Pálffy Fidél és Meskó Zoltán pártjai tudtak maguknak tömegbázist kialakítani. (Pártneveket azért nem írunk, mert ezek a szervezetek folyton átalakultak, összeolvadtak, szétváltak – leginkább alapítóik személyes ellentétei miatt.) Böszörmény pártja a horogkereszt betiltása után a kaszáskeresztet választotta helyettesítőnek – a keresztbe tett kaszák emlékeztettek a horogkeresztre és a parasztságra is utaltak. A Dunántúlon viszont a nyilaskereszt mellett döntöttek.

Szálasi pártja eleinte sem a nyilaskeresztet, sem a kaszáskeresztet nem használta. Azonban ahogy Szálasi hungarista mozgalma megerősödött és magába olvasztotta a korábban egymással rivalizáló pártocskákat, a vezér átvette az addigra már széles körben elterjedt nyilaskeresztet is. A nyilasok ideológiát is gyártottak hozzá, eszerint a szimbólum Szent László Árpád-házi király jelvényére utalt. Ma gyakran az Anjou-legendárium következő illusztrációjára hivatkoznak ennek alátámasztásául:

Szent László legendája az 1300-as évekből, jól látható a pajzson a kereszt
(Forrás: Wikimedia Commons)

Igen ám, de ezen a képen inkább az Árpád-ház és az Anjouk által is használt liliomos kereszt vagy lúdtalpkereszt látható, fehér alapon vörös színben. Ráadásul amennyire a takarásban megállapítható, nem görög, hanem latin keresztről van szó (ez utóbbinak a függőleges szára hosszabb). Az ezüst vagy fehér alapon vörös keresztet a sárkányölő szent után Szent György-keresztnek nevezik, ez a keresztfajta a középkorban a lovagok körében igen népszerű volt – nem csoda hát, hogy a lovagkirályt ilyennel ábrázolták. Ha a nyilasok valóban Szent László hagyományait akarták volna őrizni, akkor a Szent György-kereszt mellett kellett volna dönteniük, de nem ezt tették.

A rejtélyes alkotó

Ki választotta épp a nyilaskeresztet a magyar nemzetiszocialisták jelképéül? Több különböző álláspont is létezik, de egyik mellett sem szolgál döntő bizonyíték. A Magyar Katolikus Lexikon Mecsér Andrást nevezi a nyilaskereszt „állítólagos” kitalálójának. Mecsér az első világháború után Németországban élt, ott került kapcsolatba a nácizmussal, így Hitler első magyar követői közé tartozott. Magyarországra hazatérve igyekezett előmozdítani a német és a magyar szélsőjobb közeledését, megszervezte Gömbös Gyula és Hitler találkozóját. Gömbös pártjának képviseletében az országgyűlésbe is bekerült, majd később átállt a nyilasokhoz. Az 1944-es puccs után Szálasi Berlinbe küldte nagykövetének.

A magyar Wikipédia viszont Pálffy Fidél grófnak tulajdonítja a kétes dicsőséget. A gazdag arisztokrata Pálffy a gazdasági világválság során anyagilag tönkrement, majd a szélsőjobboldali eszmékben keresett önigazolást. A gróf szintén az első magyar nemzetiszocialisták közé tartozott: mint fentebb említettük, saját pártot is alapított, később pedig Szálasival állt össze. Pálffy a nyilas hatalomátvétel után földművelésügyi miniszter lett.

Szálasi kormánya. Pálffy az álló sorban balról a második
(Forrás: Wikimedia Commons)

Van, aki azonban a másik pártalapító Meskó Zoltánt tartja a nyilaskereszt kiötlőjének. Meskó Zoltán egyik fia, Meskó Lajos is emellett állt ki kissé kusza visszaemlékezéseiben, érdekes módon egy másik magyar királyra hivatkozva: „fölveszi az ősi nyilas keresztet, amelyet Nagy Lajos a birodalomépítő király pénzén talált”. Egy másik kortárs forrás szerint Meskó és fia „a lovas nomád magyar történelmi hagyományokra” kívántak utalni. Szemlátomást törekedtek arra, hogy valami nagyon ősi és nagyon magyar szimbólumra hivatkozzanak... csak épp az nem volt világos, pontosan honnan is eredeztethető ez az ősi jelkép.

A nyilasok más tekintetben is lelkesen próbálták mozgalmukat minél ősibb gyökerűnek feltüntetni, ugyancsak ezért használták az Árpád-sávos zászlót... de erről már csak legközelebb írunk!

További olvasnivaló

Paksy Zoltán: A magyarországi nemzetiszocialista mozgalmak megalakulása, tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1939 között

Udvarvölgyi Zsolt: Fejezetek a magyar szélsőjobboldal korai történetéből

Udvarvölgyi Zsolt: Meskó Zoltán: Egy politikusi pályakép