A székely zászlót sokan ősi lobogónak tartják, de valójában a közelmúltban született és terjedt el Székelyföldön. Mint látni fogjuk, a modern zászlóterv sikeréhez hozzájárulhatott, hogy a székelység hagyományos jelképeit és színeit tartalmazza újszerű elrendezésben.

Előre az autonómiáért

A jelenlegi székely zászlót Kónya Ádám művészettörténész, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke tervezte, eredetileg ennek a szervezetnek. Az SZNT Székelyföld autonómiájáért küzd politikai eszközökkel, célkitűzései között szerepel például az is, hogy a Székelyföldön befizetett adók 90 százalékát helyben hasznosítsák.

Az SZNT 2004-ben választotta jelképéül a zászlót, majd 2009-ben egyik nagygyűlésén Székelyföld általános zászlajává is tette. Habár az SZNT nem képvisel mindenkit, a szervezet által népszerűsített székely zászló az elmúlt években mégis igen széles körben elterjedt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A fejedelem lobogója

A székely zászló eredetéről magától az alkotótól értesülhetünk, tudniillik Kónya Ádám a krónika.ro hírportál újságírójának elmondta, pontosan hogyan választotta ki a zászló különböző elemeit. (A művészettörténész azóta elhunyt, így a jelenlegi zászlóvitában már nem tudott véleményt nyilvánítani.)

Mika Sándor történész 1893-ban született tanulmányában olvashatunk a Habsburgok által 1601-ben zsákmányolt erdélyi hadizászlókról. A goroszlói csatában a havasalföldi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) vajda és a Habsburgok által mellé adott hadvezér, Giorgio Basta seregei győzedelmeskedtek Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadain, és száztíz különböző hadizászlót vittek magukkal. A román nemzeti hősként tisztelt Vitéz Mihály és Giorgio Basta szövetsége nem tartott sokáig – Basta a goroszlói csata után néhány nappal megölette a vajdát, majd maga vette át a hatalmat Erdély felett. A zsákmányolt zászlók közül valószínűsíthetően Székely Mózes erdélyi fejedelem hadizászlaja volt az a lobogó, amelyet Mika Sándor a következőképp ír le: „kék alapszínen fehér sáv Z. M. betűkkel”. Ezt a leírást használta fel Kónya Ádám, amikor a zászló színeit és elrendezését kiválasztotta.

A monogram helyett a modern változaton csillag és félhold látható, a fehér sáv helyett pedig arany sáv szerepel a lobogón. Nem tudjuk, miért került a csillag és félhold a középső helyett a felső sávba, de az kétségtelen, hogy így ezek az elemek jobban láthatóak. Mindenesetre találtunk más elrendezésű modern székely zászlót is:

Érdekes, hogy Hans von Aachen korabeli német festő művén a monogramos zászló a fejedelem arcmását is viseli. Ezt nyilván nehéz lett volna mai körülményekre adaptálni:

Még egy kérdés merülhet fel bennünk. Miért lett a fehér sávból arany? Simó Márton erdélyi író cikkében azt állítja, ez egyszerű hiba és nem szándékos változtatás. Kónya Ádám „tévedése azon alapult, hogy tervéhez a B. Szabó János–Somogyi Győző Az erdélyi fejedelemség hadserege című, 1996-ban megjelent könyvében lévő illusztrációt használta fel”. Mi előkerestük a kötetet: a zászló ábrázolása valóban félrevezető, mert a fehér sávot sárgával árnyalta az illusztrátor. A következő képen látható, hogy Székely Mózes lobogójának középső fehér sávja és a kettővel fölötte látható zászló valóban arany sávja majdnem egyformák:

Nem az iszlámra utal

De miért szerepel a zászlón csillag és félhold? Arról már írtunk, hogy ez a két szimbólum együtt leggyakrabban az iszlámot jelképezi és az oszmán-török birodalom jelképrendszeréből terjedt el világszerte. A székelység saját jelképeként azonban már jóval korábban is használta az ezüst holdat és az arany napot, a nap mellett vagy helyett pedig a csillag is gyakran megjelent.

Kónya Ádám saját elmondása szerint a régi székely pecsétnyomókat vette alapul a tervezéskor. Ezekből gazdag gyűjteményt közöl Pál-Antal Sándor Székely önkormányzat-történet című műve. Azt viszont nem tudjuk, miért épp nyolcágú „napcsillag” mellett döntött az alkotó, és a több különböző lehetséges nyolcágú csillag közül miért pont ezt a fajtát választotta. Csak tippelni tudunk: több finnugor nép mintakincsében található ugyanilyen csillag, látható például az udmurt és a mordvin zászlón is. (Az általunk nemrégen bemutatott finnugor zászlótervezet központi motívuma szintén ugyanez.) Emellett több weboldalon olvastuk, hogy a jelenlegi nyolc székely székre is utal a nyolc ág, de forrás hiányában nem tudjuk határozottan állítani, hogy a készítő szándéka is ez volt, vagy a magyarázat csak utólag született.

Széles körben elterjedt

Erdély címerében szintén szerepel a nap és a hold:

Ne feledjük, Erdély nem azonos Székelyfölddel, annál nagyobb kiterjedésű. A címeren a székely nap-hold mellett megjelenik a szász székek hét bástyája és a magyar nemzetet jelképező sas is. (Az erdélyi szász népesség az elmúlt évszázadban töredékére csökkent.) Ez a címer a 16. századig vezethető vissza, habár eleinte más elrendezésben szerepeltek rajta ugyanezek az elemek.

Számos erdélyi címeren található nap és hold; ezek elsősorban, de nem kizárólag székely városok címerei. A különböző nemzetiségek jelképei hatottak egymásra, erre rengeteg illusztrációt találhatunk. Például az erdélyi Segesváron született III. Vlad havasalföldi fejedelem, közismertebb nevén Drakula gróf egyik pénzérméjén is holdas-napcsillagos címer látható. Az egymásra hatásra jó példa a jelenlegi román címer is, amelyen egyenesen kétszer szerepel a hold-nap és egyszer a hold-csillag párosítás:

Ez azért van így, mert az öt részre osztott címerpajzs Románia öt történelmi tartományára utal: ezek jobb fentről, az óramutató járásának irányában Moldva, Erdély, Dobrudzsa, a Bánság és Havasalföld. Erdély címere mellett Havasalföld címerében is van hold és nap, Moldva címerében pedig hold és – régebbi történelmi időkben néha szintén napnak ábrázolt – csillag. Ezek a jelképek mind a középkorig visszamenően adatoltak, pontos eredetük homályba vész. A székely nap és hold eredetére nézve elterjedt magyarázat, hogy a 14-15. század fordulóján uralkodott Zsigmond király adományozta ezeket a jelképeket a székelyeknek, de Mihály János erdélyi történész szerint ez nem igazolható, a szimbólumok eredete tisztázatlan.

Más székely zászlók

A történelem során számos más zászlót is használtak a székelyek. A magyar történelmi zászlósor mintájára székely történelmi zászlósor is készült; ezt egy színes ismertetőben böngészhetjük végig. Felfigyelhetünk arra, hogy a zászlók színének legkorábbi említései vörös lobogóról szólnak – hasonló jelenséget a magyar zászlóval kapcsolatban is láthatunk.

A székely történelmi zászlókon találhatóak a holdak, napok és csillagok mellett keresztény vallási szimbólumok is – megjelennek latin- és andráskeresztek, újszövetségi alakok és idézetek. Ezek az elemek a szekularizálódó világban idővel háttérbe szorultak. A magyar zászló színeivel is találkozhatunk.

Létezik egy másik modern zászlóterv is, ami vörös és fekete alapon szerepelteti a napot és holdat. Ez a terv Kónya Ádám szerint az 1960-as évek végén született. Ekkor alakította át a Romániai Kommunista Párt az ország közigazgatási rendszerét, ez volt az indulatokat is kiváltó megyésítés. Ennek során alakult ki a vörös-fekete lobogó is, a székely népviseletre utaló színeivel. Mihály János történész szerint viszont az 1930-as években már használták, de korábbi említéséről ő sem tud és szintén történelmi előkép nélkülinek nevezi. Mint feljebb láthattuk, a vörös mint a hadi erőre utaló szín sok székely történelmi zászlón szerepelt, de a vörös-fekete kombináció valóban újszerű. Ez a lobogó napjainkban kiszorulófélben van, a székely szervezetek javarészt a kék-arany zászló mellé álltak, vagy nem szeretnének külön lobogót.

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

A székely jelképekről hitelesen – Kónya Ádám emlékére

Erdélyi hadizászlók 1601-ből

Székely történelmi zászlók

B. Szabó J., Somogyi Gy. (1996): Az Erdélyi Fejedelemség hadserege. Budapest, Zrínyi

Pál-Antal, S. (2002): Székely önkormányzat-történet. Marosvásárhely, Mentor

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése