-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A stimi (chtimi) vagy sti (chti) nyelvnek régebbi, ismertebb magyar neve is van: pikárd. A pikárd az irodalmi franciához közelebb eső nyelvjárások csoportjába esik, ám egyes sajátos vonásai miatt az irodalmi franciát beszélők számára nehezen érthető.
Izgalmas kérdéssel keresett meg Róbert nevű olvasónk:
Az Isten hozott az Isten háta mögött című filmben az északi franciák sötömi nyelvnek, embereknek mondják magukat. Erről nem találtam még magyar irodalmat, tudnának segíteni, hogy mit is takar ez a kifejezés ill. mit érdemes tudni róla?
Nekem ez a sötömi írásmód igen furcsa, nem hiszem, hogy valóban így mondanák, bár nem jártam arra. Én úgy hívom őket és a nyelvüket, hogy stimi vagy sti, mert ők is így mondják. Ennek a nyelvnek azonban van bevett magyar neve: pikárd. Franciául is az a hivatalos elnevezése, hogy picard, de ugyanígy lehet használni a chtimi (ch’timi) [stimi] vagy a chti (ch’ti) [sti] elnevezést is. Valóban Észak-Franciaország egy részén beszélik (a Belgiummal szomszédos, legészakibb Nord-Pas-de-Calais, és a tőle délre fekvő Picardie megyében), valamint a szomszédos Belgium egy kis részén.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A pikárd nyelv a standard franciához hasonlóan ahhoz a csoporthoz tartozik, amelynek hagyományos neve langues d’oïl, vagyis az „oïl-nyelvek”. Ezeket nagyjából Franciaország közepétől északra beszélik, és onnan kapták a nevüket (amelyet állítólag Dante talált ki), hogy az ’igen’ jelentésű szó ezekben oïl-nak (kiejtve [oil] vagy [oi]) hangzott (a latin hoc ille ’az’ szóból; a mai franciában oui [wi]). Ezzel szemben Franciaország déli felén a langues d’oc nyelveket beszélik (ilyen például az okcitán), amelyekben az ’igen’ jelentésű szó oc-nak (kiejtve: [ok]) hangzott (a latin hoc ’ez’ szóból). Végül Dante harmadik csoportjába, a langues de si nyelvekbe tartozik az olasz, a spanyol, a portugál és a katalán, ezekben az ’igen’ jelentésű szó a latin sic ’így’ szóból ered.
(Forrás: Wikimedia Commons / Aaker)
A pikárd nyelvváltozatnak sok érdekessége van, és ezek miatt a francia anyanyelvűek számára általában igen nehezen érthető. A franciához képest a legfeltűnőbb vonása talán az, hogy nem zajlott le benne az eredeti latin [k] palatalizációja (elölképzetté válása), ami a franciában igen ([j], hangsúlyos [i, e], valamint [a] és nyílt [o] előtt). Így a latin caput ’fej’ szóból az ófranciában chief (ejtsd: [csief]), majd a mai franciában chef (ejtsd: [sef]) lett, míg a pikárdban kief az ennek megfelelő szó. Kevesen tudják, hogy a kabaré szó is azért kezdődik k-val, mert a francia (cabaret formában) a pikárdból kölcsönözte (németalföldi közvetítéssel). A latin camera ’boltozat; bárka’ szóból származik, amelynek francia folytatása, szabályos palatalizációval, a chambre [sanbr] ’szoba’ szó. A pikárdban viszont kambret-nek hangzott, és ’kis szobát’ jelentett az a szó (a végén az -et végződés kicsinyítő képző), amelyből végső soron a kabaré ered.
(Forrás: Wikimedia Commons / Camster / CC BY-SA 2.5)
Van más érdekesség is a pikárdban, például hogy kötőmódban a ragozott ige végén mindig megjelenik egy [s] hang. Például a francia que je meure [kö zsö mör] ’hogy meghaljak’ pikárd megfelelője qu’éj meurche [kėzs mörs]; a francia que nous mourions [kö nu murion] ’hogy meghaljunk’ pikárd megfelelője qu’os mouronche [ko murons]. És végül még egy furcsa jelenség: a franciához képest igen gyakori, hogy két mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé (a korábban közöttük levő magánhangzó a nyelvtörténet során eltűnt), és az így keletkező torlódás elé egy é [ė] kerül. Például a francia chemin [smen] ’út’ szó pikárdul écmin [ekmen] (a [k] a palatalizáció hiányának köszönhető), a francia brebis [bröbi] ’birka’ szó pedig bérbisnek (ejtsd: [bėrbi]) hangzik pikárdul.