-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A stimi (chtimi) vagy sti (chti) nyelvnek régebbi, ismertebb magyar neve is van: pikárd. A pikárd az irodalmi franciához közelebb eső nyelvjárások csoportjába esik, ám egyes sajátos vonásai miatt az irodalmi franciát beszélők számára nehezen érthető.
Izgalmas kérdéssel keresett meg Róbert nevű olvasónk:
Az Isten hozott az Isten háta mögött című filmben az északi franciák sötömi nyelvnek, embereknek mondják magukat. Erről nem találtam még magyar irodalmat, tudnának segíteni, hogy mit is takar ez a kifejezés ill. mit érdemes tudni róla?
Nekem ez a sötömi írásmód igen furcsa, nem hiszem, hogy valóban így mondanák, bár nem jártam arra. Én úgy hívom őket és a nyelvüket, hogy stimi vagy sti, mert ők is így mondják. Ennek a nyelvnek azonban van bevett magyar neve: pikárd. Franciául is az a hivatalos elnevezése, hogy picard, de ugyanígy lehet használni a chtimi (ch’timi) [stimi] vagy a chti (ch’ti) [sti] elnevezést is. Valóban Észak-Franciaország egy részén beszélik (a Belgiummal szomszédos, legészakibb Nord-Pas-de-Calais, és a tőle délre fekvő Picardie megyében), valamint a szomszédos Belgium egy kis részén.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A pikárd nyelv a standard franciához hasonlóan ahhoz a csoporthoz tartozik, amelynek hagyományos neve langues d’oïl, vagyis az „oïl-nyelvek”. Ezeket nagyjából Franciaország közepétől északra beszélik, és onnan kapták a nevüket (amelyet állítólag Dante talált ki), hogy az ’igen’ jelentésű szó ezekben oïl-nak (kiejtve [oil] vagy [oi]) hangzott (a latin hoc ille ’az’ szóból; a mai franciában oui [wi]). Ezzel szemben Franciaország déli felén a langues d’oc nyelveket beszélik (ilyen például az okcitán), amelyekben az ’igen’ jelentésű szó oc-nak (kiejtve: [ok]) hangzott (a latin hoc ’ez’ szóból). Végül Dante harmadik csoportjába, a langues de si nyelvekbe tartozik az olasz, a spanyol, a portugál és a katalán, ezekben az ’igen’ jelentésű szó a latin sic ’így’ szóból ered.
A pikárd nyelvváltozatnak sok érdekessége van, és ezek miatt a francia anyanyelvűek számára általában igen nehezen érthető. A franciához képest a legfeltűnőbb vonása talán az, hogy nem zajlott le benne az eredeti latin [k] palatalizációja (elölképzetté válása), ami a franciában igen ([j], hangsúlyos [i, e], valamint [a] és nyílt [o] előtt). Így a latin caput ’fej’ szóból az ófranciában chief (ejtsd: [csief]), majd a mai franciában chef (ejtsd: [sef]) lett, míg a pikárdban kief az ennek megfelelő szó. Kevesen tudják, hogy a kabaré szó is azért kezdődik k-val, mert a francia (cabaret formában) a pikárdból kölcsönözte (németalföldi közvetítéssel). A latin camera ’boltozat; bárka’ szóból származik, amelynek francia folytatása, szabályos palatalizációval, a chambre [sanbr] ’szoba’ szó. A pikárdban viszont kambret-nek hangzott, és ’kis szobát’ jelentett az a szó (a végén az -et végződés kicsinyítő képző), amelyből végső soron a kabaré ered.
![Pikárd nyelvű felirat egy kávézón Cayeux-sur-merben](/media/pikard-nyelvu-felirat-egy-kavezon-cayeux-sur-merben.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Camster / CC BY-SA 2.5)
Van más érdekesség is a pikárdban, például hogy kötőmódban a ragozott ige végén mindig megjelenik egy [s] hang. Például a francia que je meure [kö zsö mör] ’hogy meghaljak’ pikárd megfelelője qu’éj meurche [kėzs mörs]; a francia que nous mourions [kö nu murion] ’hogy meghaljunk’ pikárd megfelelője qu’os mouronche [ko murons]. És végül még egy furcsa jelenség: a franciához képest igen gyakori, hogy két mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé (a korábban közöttük levő magánhangzó a nyelvtörténet során eltűnt), és az így keletkező torlódás elé egy é [ė] kerül. Például a francia chemin [smen] ’út’ szó pikárdul écmin [ekmen] (a [k] a palatalizáció hiányának köszönhető), a francia brebis [bröbi] ’birka’ szó pedig bérbisnek (ejtsd: [bėrbi]) hangzik pikárdul.