vMindjárt finisébe érkezik a felsőoktatási jelentkezés, az érettségizők most még dönthetnek arról, hogy melyik intézményekbe adják be jelentkezési lapjukat. A döntés nem könnyű, sok szempontot kell figyelembe venni: a tanulmányi eredményeket, az iskolák helyét, a pénzügyi kérdéseket – és természetesen azt, milyen foglalkozást talál vonzónak a végzős diák. Sokan egészen az utolsó pillanatig hezitálnak. Egy kiadós séta a főváros utcáin segíthet a döntés meghozatalában. Ugyanis számos olyan közterületet találunk, amit foglalkozásokról neveztek el. Lehet, hogy egy utcanévtábla adja majd az ihletet!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Derkovits Gyula (1894–1934) és Kernstok Károly (1873–1940) mindketten festőművészek voltak.

Azok, akik vonzódást éreznek az egyenruhák iránt, szerte a városban kaphatnak megerősítést a katonai, rendvédelmi pálya iránt. Rendőr utca van a XI. kerületi Kelenvölgyben. A valamikori németvölgyi Csendőr utca ma Derkovits utca, a szintén ott található Csendőr tér pedig Kerstok Károly tér lett 1947-ben. A csendőrség Magyarországon 1881 és 1945 között működött. A szervezet definíciója a Wikipédián így szól: „közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest”. Feladatai nagyjából megfeleltek a mai rendőrség feladatkörének. A csendőrség minden jogkörét a Magyar Államrendőrség vette át 1945 márciusában.

Csendőr
(Forrás: Fortepan / Kővári Brigitta / CC BY-SA 3.0)

Azoknak, akik a katonai vagy rendőri pályán szeretnének előre jutni, sokat kell kutyagolniuk a fővárosban, de végül is számos rendfokozatot meg lehet találni valahol. A katonai és rendőri rendfokozati skála meglehetősen hasonló, bár a rendőrségnél kevesebb fokozat van. A rendfokozat nélküli katonákat  közkatonának nevezik hivatalosan. Ilyen nevű utca nincs, de Katona utca Budafokon van. Emellett a következők  hiányoznak még az utcanévtáblákról a katonai rendfokozatok közül: szakaszvezető, (fő)törzsőrmester, (fő)törzszászlós, alezredes, dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes.

Katona utca – XXII. Budafok

Őrvezető utca – XVI. Sashalom

Tizedes utca – II. Országút

Őrmester utca – XVI. Sashalom

Zászlós utca – XIV. Törökőr

Hadnagy utca – I. Tabán

Főhadnagy utca – XVI. Sashalom

Százados út – VIII. Kerepesdűlő

Őrnagy utca – XIV. Törökőr

Ezredes utca – II. Országút

A hivatalos listában ugyan nem szerepel a tábornok rendfokozat, de Tábornok utca van a XVI. kerületben. A 2000-ben megszüntetett folyamőrségre emlékeztet az óbudai Folyamőr utca. A leszerelt katonáknak pedig a XV. kerületi Obsitos tér állít emléket. Az obsit szó az osztrák katonai nyelvből került a magyarba, a bajor-osztrák abschid, apschid ’szolgálatból való elbocsátás, elbocsátólevél’ átvétele.

title=
(Forrás: Fortepan / CC BY-SA 3.0 „ title=)

Aki nem a közrendet, hanem inkább a vetést szeretné védeni, sétálgathat a Rákoscsabán található Mezőőr utcában. A mezőőr szó a szántóföldi veteményeket őrző csősz neve. Csősz utcát is találunk a fővárosban, mégpedig Kőbányán. Halász utca a Vízivárosban, Vadász utca a Liptóvárosban, Madarász utca a Gloriett-telepen van. Erdész utcát pedig stílszerűen a csepeli Királyerdő városrészben találunk. Érdekes, hogy az erzsébetvárosi jól ismert Dohány utca eredetileg Dohánykészítő utca névre hallgatott: az akkori Tabakmacher Gasse 211-ben lakott Anton Prinder tubák- és dohánykészítő. Feltehetőleg az ő foglalkozásáról nevezték el az utcát 1802-ben. A Dohány utca elnevezést néhány kitérő után 1850-ben kapta meg az utca.

A Rákoscsaba-Újtelep vasúti megállónál Vasútőr és Váltóőr utcákat találunk. Váltóőr utcában Rákosligeten is bóklászhatunk. Rákospalotán pedig Mozdonyvezető és Mozdonyfűtő utca is van.  Rákoshegyen Bakter utcát fedezhetünk fel. Ne tévesszen meg azonban senkit a ferencvárosi Vasbakter utca. Ezt a szót egyes vidékeken a sorompó megnevezésére használták.

Vasbakterhegyek
(Forrás: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / CC BY SA-3.0)

A Vasmunkás tér nevéről valószínűleg sokaknak beugrik az Élmunkás tér/híd név. A mai Lehel tér, illetve az oda vezető Ferdinánd híd hallgatott erre a névre. Az élmunkás nem foglalkozás volt, hanem a kiváló dolgozók kitüntető címe

Csepelen, ahol a hatalmas Csepel Vas- és Fémművek működött, számos olyan közterületet találunk, amiket foglalkozásokról neveztek el. A Vasmunkás tér ugyan manapság Rákóczi tér névre hallgat, de van itt Hengerész utca, Festő utca, Mázoló utca, Kohász utca, Vasöntő utca, Technikus utca és Űrhajós utca is.

A szellemi foglalkozások eddig nem domináltak leírásunkban, holott aki a felsőoktatásban szeretne tanulni, inkább ilyen jellegű foglalkozásokat szeretne űzni. Az oktatás szerényen képviselteti magát: ellátogathatunk a rákoscsabai Tanár utcába vagy Óvónő utcába. Az egészségügyből csupán egy krisztinavárosi Orvos utca van. Ezt régebben Doktor utcának hívták, s régebben Doktor utcának nevezték a mai Buday László utcát is. Az angyalföldi Nővér utca inkább családi kapcsolatra utal, mint foglalkozásnév, hiszen a környéken ilyen utcaneveket találunk: Sógor utca, Rokon utca, Baba tér, Gyermek utca. Fivér utca.

A fogaskerekű svábhegyi végállomása 1900-ban, egy sarokra a Költő utcától
(Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.194 / CC BY-SA 3.0)

Lássuk, találunk-e tollforgatókat az utcanévtáblákon! A XII. kerületben hosszan kanyarog a Költő utca. Az utcanévlexikon szerint az elnevezés – mely 1886-ban keletkezett – arra utal, hogy itt áll Jókai Mór (1825–1904) villája, amely ma a Magyar Madártani Egyesület otthona. Bár Jókait elsősorban regényíróként ismerjük, verseket is írt. S mint korábban megírtuk, Jókai élénken érdeklődött a finnugor rokonság és más nyelvészeti kérdések iránt. Így már tán nem meglepő, hogy 1859-ben még a magyar nyelvről is született egy költeménye.

Jókai Mór: A magyar nyelv ismét itthon

Hozott az ég! keblünkbe zárt
Rég várt vendég, magyar nyelv!
Lelkünk lelke, szivünk vére,
Velünk maradj, ne tűnj el.
Ülj a székbe, mely megillet,
Tedd fel babér-koronád,
Erősödjék meg hatalmad
Hosszú századokon át,
Hogy e honban ne mondhassa
Senki többé ezután:
„Nem tudom a magyar nyelvet,
Mivel nem tanulhatám.”
Szálld meg költő s tudós lelkét,
Hogy irjanak magyarán.
Tisztaságban, helyességben
Tündökölve egyaránt.
Idegen szót, eszmejárást,
Ne hagyj többé mondani.
Van mi nekünk annál jobb, szebb,
Csak ki kell választani.
Hogy e honban ne mondhassa
Költő, tudós ezután:
”Nem tudom a magyar nyelvet,
Mivel nem tanulhatám.”
Szállj az úri teremekbe:
Hol eddig más volt divat.
Tudjon veled elmulatni
Nagyságos lányod, fiad.
Casinóban, versenytéren,
Páholyban, vigalmakon,
Minden nagy úr tudjon szólni
A hazai hangokon.
Hogy e honban ne mondhassa
Gróf és grófné ezután:
”Nem tudom a magyar nyelvet,
Mivel nem tanulhatám.”
Szállj a jó táblabiróra,
A ki azzal kérkedik,
Hogy más nyelven, mint magyarul
Nem is hallott még eddig.
S mondd meg néki, hogy nem elég
Téged viselni szájban,
Hanem olvasgatni is kell
Könyvekben és ujságban,
Hogy e honban ne mondhassa
Senki többé ezután:
”Beszéltem a magyar nyelvet,
De b’z én nem olvasgatám.”

Író utca csak egészen rövid ideig volt a fővárosban, az ötvenes években két esztendeig a Régiakadémiatelepen. Újságíró utcát viszont hiába keresünk a Budapest térképén, még egy rövid Firkász utca sem jutott nekünk. Még szerencse, hogy legalább Nyest utca van, mint előző cikkünkben említettük. Ez úton javasoljuk a döntéshozóknak, hogy a legközelebbi utcaátnevezésnél a nap mint nap cikkeket gyártó újságíróknak is szentelhetnének egy utcát.

Vacsora a Magyar Írók egyesületének szervezésében a Dohány utcában
(Forrás: Fortepan / Magyar Bálint / CC BY-SA 3.0)

Források

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára