A közelmúltban cikkeztünk arról, hogy a brutálisan meggyilkolt szókimondó Somogyi Béláról hajdanában elnevezett utcát ma Sóska utcának hívják. De nem csak itt járt pórul Somogyi Béla. Ugyanis Somogyi Béla utcából sok volt, igen sok: az évek során mintegy húsz darab. Sőt, például a XXII. és a XVII. kerületben három-három is volt belőlük – igaz, más-más városrészben. Mára csak egy maradt belőlük, a Józsefvárosban – a valamikori Népszava szerkesztőség közelében. Mi lett a többi Somogyi Béla utcával?

Ha végignézzük a hajdani Somogyi Béla utca nevű közterületek listáját, kiderül, hogy ezek az utcanevek 1946 környékén születtek, és gyakorlatilag mindet 1953-ban szüntették meg. Mi történt 1953-ban, ami miatt a hajdan a fehérterror ellen cikkező újságíró nevét eltörölték a térképről?

1953-ban Leradírozták a térképről
(Forrás: Wikimedia Commons / Hariadhi / GNU-FDL 1.2)

1950 óta a főváros határaiban csak minimális változás állt be: 1954-ben Szigetszentmiklóstól a XXI. kerülethez csatolták Hárost.

Két okra bukkantunk – de sajnos a biztos választ nem tudjuk megadni. Egyrészt 1950. január 1-jével Budapest közigazgatási határait kitolták, bekebelezve a városkörnyéki településeket – hét várost és tizenhat községet. Nagy-Budapest létrehozásának nem csupán gazdasági okai voltak, hanem politikaiak is. Varga László tanulmánya szerint a kommunista párt csak így látta biztosítottnak, hogy a fővárosi szavazatok abszolút többségét megszerezhesse. Az utcanevek szempontjából ez a döntés azért volt fontos, mert így a fővárosban az azonos nevű utcák száma megtöbbszöröződött. Ezeknek a számát a postai és közlekedési félreértések csökkentése érdekében igyekeztek csökkenteni.

Az 1950-es években a kerületeknek is új nevet szándékoztak adni, egyedül Óbuda maradt volna Óbuda. Leninről (Csepel), Sztálinról (XIV. kerület) és magáról Rákosiról (XXII. kerület) neveztek volna el kerületet. Józsefváros helyett például Gorkijváros, Újpest helyett pedig Partizánváros szerepelt volna a térképeken, Pesterzsébetet pedig Marxról és Engelsről keresztelték volna el. Azért néhány magyar író és történelmi személyiség is szerephez juthatott volna.

Emellett Rákosi Mátyás 1953-ban kezdeményezte, hogy tüntessék el az egyházi vagy szent vonatkozású utcaneveket. Somogyi Béla ugyan sem nem volt szent, sem nem volt egyházi ember, mégis úgy tűnik, ő is áldozatul esett a nagy tisztogatásnak. Az 1950-es évek elejétől egy évtizedig nem volt a fővárosban róla elnevezett utca vagy tér.

Partizánváros közepén állhatna – Újpest, városháza
(Forrás: Wikimedia Commons / VinceB / CC BY-SA 3.0)

Csak 1962-ben nevezték át a valamikori Rökk Szilárd utcát Somogyi Béla utcára, így Rökk Szilárd ügyvéd járt pórul. 1991-ben kompromisszumos megoldás született: az utca egy része visszakapta Rökk Szilárd (1799–1888) nevét – a jogász aki végrendeletében igen jelentős összeget hagyott a fővárosra. Az utca másik fele megmaradt a szókimondó újságírónak.

A többi Somogyi Béla utca azonban végleg eltűnt 1953-ban. Kettőt is a mai önkormányzatok elődjéről, a tanácsokról neveztek el. Így született Csepelen a Tanácsház utca (2011 óta Károli Gáspár utca), valamint a hajdani pesti városfal mellett futó Tanács körút. Ez utóbbit 1991 óta újra Károly körútnak hívják, mely nevét a ma Városházaként ismert korábbi Károly-kaszárnyáról kapta. Háromszor. Először 1874-ben, majd 1919-ben, végül 1991-ben.

Néhány Somogyi Béla utcát településekről neveztek el. Érdekes, hogy a XV. kerületben található Pestújhelyen a kérdéses utcát máig Pestújhelyi útnak hívják. Holott az -i képzős utcaneveknek hagyományosan irányjelölő funkciója van: a Váci úton a megfelelő irányba elindulva például Vácra jutunk. Logikusabb nevet kapott a Rákospalotán található Veresegyházi utca. Ez az utca a MÁV veresegyházi vasútvonala mellett fut, korábban szintén Somogyi Béla nevét viselte. Ám valószínűleg kevesen gondolják a rákoskeresztúri Sima utcán sétálva, hogy ez az utcanév is egy település nevét őrzi. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy ma mindössze 29 ember által lakott falucskáról nevezték el.

Csörlőt a Csörlő utcából
(Forrás: Wikimedia Commons / VladimirZhV)

Vannak egészen hétköznapi dolgokról elnevezett valamikori Somogyi Béla utcák is: Csillaghegyen egy ottani csörlőgyárról Csörlő utcának, Sashalmon Szertár utcának nevezték el. A XVIII. kerületi Kossuth Ferenc-telepen pedig egyszerűen Szélső utcának hívják a telep szélén futó utcát, ami valamikor az újságíró nevét viselte. Budatétényben pedig egy kerti szerszám győzedelmeskedett: Somogyi Béla helyét egy egyszerű gereblye vette át.

A gereblye győzött
(Forrás: Wikimedia Commons / AlbertCahalan)

Sok helyen azonban más személyek vették át az 1953-ban nyilván felsőbb utasításra kiebrudalt Somogyi Béla helyét a térképeken. Róluk cikksorozatunk következő részében szólunk.

Források

Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)

Szegő Iván Miklós: Mementó 1950: létrejön Nagy-Budapest

Varga László: Várostörténet 1945–1956

Legát Tibor: Fővárosi közterület-átnevezések – Hirtelen felindulásból

Zubreczki Dávid: Partizánváros és Frankelleóváros – nézd meg, a ti kerületeteket hogy hívták volna, ha megvalósul ez a terv az 50-es években