Budapest állati jó hely, nem véletlen, hogy egy szavazás szerint Firenze után fővárosunk a második legjobb város a világon. Az állatok világnapján pedig, azaz október 4-én, Assissi Szent Ferenc emléknapján rengeteg állat vonul végig az Andrássy úton. Ám ha ők elvonultak, akkor is marad elég állat – ha másutt nem, az utcanévtáblákon. Budapest utcáin tekergünk ma.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A fővárosban leggyakrabban tán kutyákat és macskákat látunk az utcákon. Ám egyetlen Kutya vagy Macska utca sincs Budapesten. Csak egy Macskajáték utcát találtunk Sasadon, az Örkény István utcánál. Más házi kedvencek után is kutattunk az utcanévlexikonban, nem is hiába. A XII. kerületben találtunk például egy Hörcsög utcát. Hal tér volt több is a fővárosban: a Mátyás templomnál a mai Szentháromság térnek volt ez valamikor a neve, illetve az Erzsébet híd pesti hídfőjétől délre is volt egy Hal tér, amit a 19. század végén beépítettek. A kőbányai Halas utca azonban nem a halakról, hanem Kiskunhalas városáról kapta a nevét.

Halfajok viszont szép számmal akadnak az utcanévtáblákon. A Ponty utcáról korábban már részletesen írtunk. A Duna mentén előszeretettel adtak vízhez kapcsolódó neveket az utcáknak. Így van a II. kerületben Harcsa utca, az Újlipótvárosban pedig Süllő utca. A rákoshegyi Csík utcát a mocsári halról nevezték el, ami hajdanában a Rákos-patak árterében élt. Angyalföldön a Vizafogó városrészben nem meglepő a Viza utca elnevezés, és a Kis-Duna mellett található csepeli Királyerdőben pedig van Sügér és Kecsege utca is.

Kecsegeportré
(Forrás: Wikimedia Commons / High Contrast / CC BY 3.0)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a toportyán szót – főleg a toportyánféreg összetételben – számos állatfajra használták: 'medve, pajor, farkas'. Sőt, a nádi farkas néven is ismert aranysakállal is azonosítják.

Az ordas szó elsődleges jelentése valamilyen szín volt: 'feketésen csíkos vagy pettyes, kormos, vöröses sárga'. A 'farkas' jelentés későbbi.

A Királyerdőnél nem is találhatnánk jobb helyet, amikor állatnevek után kutatunk a térképen. Itt a valamikori erdős, ma családi házas területen csak úgy hemzsegnek az állatos utcanévtáblák. A Szent István út – Martinász utca – Szentmiklósi út – Hollandi út által határolt területen igen sok utcát neveztek el vadállatokról és madarakról. Különösen népszerűnek tűnik a farkas: van itt Ordas utca, és a mai Toportyán utcát 1937 és 1961 között Farkas utcának nevezték. Arról nem szólt a fáma, hogy mi volt az oka az átkeresztelésnek. S mivel a tabáni hajdani Farkas utca is megszűnt a Tabán lebontásakor, Budapest teljesen Farkas utca nélkül maradt.

Tigris utca a krisztinavárosi Nap-hegyen is van, a nyest hajdani szerkesztősége közelében.

Az említett királyerdei területen találunk nagy és erős állatokról elnevezett utcákat: Szarvas út, Medve utca. A Tigris utca annyiban lóg ki ezek közül, hogy a többi névadó állat előfordul hazánkban. Kisebb emlősök sem maradtak ki, neveztek el utcát a hódról, a borzról, a denevérről és természetesen a nyestről is. A Nyest utca a Martinász utca és a Fürjes utca között fut. A XVII. kerületi Madárdomb városrészben különleges fajokról is kereszteltek el utcákat: Székicsér utca,Hantmadár utca, Hóbagoly utca.

A nyest a városokban is gyakori
(Forrás: Wikimed ia Commons / Iskulikov / CC BY-SA 3.0)

A madarak is nagy számban jelennek meg itt az utcanévtáblákon. Természetesen nincs minden, a kerületben észlelt több mint 150 madárfajnak utcája, de a hétköznapi cinkék, varjak, szárcsák és gerlék mellett olyan ritkábban látható madarak is kaptak utcát, mint a daru vagy a sármány.  Madarakról elnevezett utcákat szerte a fővárosban találunk.

A rovarok sem maradhattak ki. A szúnyogok és sáskák is kaptak utcát. Sőt, Pajor utca is van. Pajornak a cserebogarak lárváját nevezzük, amely a földben él. Azzal, hogy a vékonyabb gyökereket elrágcsálja, nagy kárt okozhat a palántákban, fiatal fákban. A Hűvösvölgyben pedig a vízben úszó fekete bogárról nevezték el a Csibor utcát.

Kétéltűk nincsenek sokan a fővárosi térképen. Találtunk egy 2009-ben megnyitott Békahát utcát Békásmegyeren, valamint a szalamandráról elnevezett közt és utat a Látó-hegy oldalában. Se a gőték, se békák, varangyok nem kerültek fel még az utcanévtáblákra. A puhatestűeket is képviseli a zugligeti Csiga út, és a vízivárosi Kagyló utca.

A Szalamandra út nagyon kanyargós
(Forrás: Wikimedia Commons / Jerzy Opioła / GNU-FDL 1.2)

Cikkünket a hüllőkkel zárjuk. Gyík utca a Mátyáshegyen található, míg a Kígyó utcához a Belvárosba kell elgyalogolnunk. A rövid utcácska a Ferenciek terét és a Váci utcát köti össze. A 18. században ez még a Hatvani utca része volt (ma Kossuth Lajos utca, Rákóczi út). A Hatvani utca a dunai átkelőhelyről indult a mai Astoriánál akkor található Hatvani kapu irányába Hatvan felé. Később Hatvani kapu utca és Vám utca is volt. 1784-ben kerültek a képbe a hüllők. Ekkor Schlangen Gasse néven kezdték emlegetni, amit később Kígyó utcára magyarosítottak. Sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy az utca az itt található Kígyó patikáról kapta a nevét. Ám az ottani gyógyszertárat Csillagnak hívták, csak az utca átkeresztelése után 5 évvel vette fel a Kígyó nevet. Fővárosi állatneves utcatáblákat kereső tekergésünket a kígyóval zárjuk.

Kígyó patika 1960-ban
(Forrás: Fortepan / Uvaterv / CC BY-SA 3.0)

Források

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z.

Tenk András  – Merkl Ottó – Gergely Attila: Csepel természeti képe.

A  magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)