Jan Assmann német egyiptológus tart csütörtök este előadást Budapesten, az ELTE-n, akit a szűkebb szakmai körökön kívül a társadalmi emlékezettel új szemszögből foglalkozó könyve, illetve az egyistenhit kialakulását és újszerűségét elemző munkái tettek világszerte ismertté.

Mint Zólyomi Gábor, az ELTE Ókortudományi Intézetének igazgatója elmondta, a német tudós annak a kétnapos konferenciának lesz a díszvendége, amelyet az ókori keleti kultúrák oktatásának és kutatásának 100 éves évfordulója kapcsán rendeznek október 28-29-én az ELTE-n. „Mahler Ede (1857-1945) orientalista 1910 november 29-én kapta a rendkívüli tanári kinevezést, ezáltal vált formálissá a keleti népek ókori történelmével foglalkozó tanszék megalakulása” – idézte fel.

Ismertetése szerint a centenáriumi konferencia első napján Török László akadémikus a magyar egyiptológia történetét ismerteti, majd Komoróczy Géza professor emeritus, az asszirológiai és hebraisztikai tanszék alapítója Az ókori Élő-Ázsia a pesti egyetemen: nemzeti célok vagy tudományos kutatás címmel tart előadást.

„Az est fénypontja Jan Assmann professzor lesz, aki Az ókori Egyiptom és a Nyugat kulturális emlékezete címmel tart előadást. Azért hívtuk meg, mert olyan emblematikus személyiség, akinek a munkássága jól példázza, milyen relevánsak lehetnek az ókori Kelettel foglalkozó kutatók eredményei a jelenkori kulturális élet szempontjából” - emelte ki Zólyomi Gábor.
Mint hozzátette, Assmann művei közül a legnagyobb hatást A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban című könyve váltotta ki. „A világ egyik legismertebb kortárs egyiptológusa, akinek munkáit a társtudományok művelői mindenütt használják és idézik. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy eleget tesz meghívásunknak” – hangsúlyozta az igazgató, aki bízik benne, hogy az angol nyelvű ingyenes előadásra minél többen lesznek kíváncsiak a Gólyavárban.

A második napon külön-külön szekcióülést szentelnek az egyiptológiának, asszirológiának és a hebraisztikának. Itt egyebek közt szó esik majd a királyi ősök emlékezetéről, a kopt szerzetesekről, óbabiloni jogi esetekről, vagy a „szefardiakról és askenáziakról” Magyarországon.

Zólyomi Gábor, aki Hogyan tanítsunk meg sumérül egy honlapot, és miért? címmel tart előadást, témaválasztásáról elmondta, hogy az Ókortudományi Intézet sumér királyfeliratokat tesz fel az internetre. A The Electronic Text Corpus of Sumerian Royal Inscriptions (ETCSRI) elnevezésű projekten közösen dolgoznak a Philadelphiai Egyetemmel, amely igen komoly szöveggyűjteménnyel rendelkezik.

„Ez egy nagyon nagy vállalkozás, rengeteg ékírásos korpusz feldolgozása történik, már legalább tíz ilyen projekt van, amelyeket a világ különböző részén végeznek, mi egy kicsi része vagyunk e programnak. A Philadelphiai Egyetem szakemberei találták ki a hátteret ahhoz, amit csinálunk, mi pedig a saját specifikus érdeklődésünket és tudásunkat adjuk” – magyarázta.

Az ETCSRI négyéves projekt, amelyet 2012-ig finanszíroz az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok). A szövegek a sumér nyelven kívül angol és magyar fordításban is elérhetőek lesznek.

„Ez az első olyan online sumér szövegkorpusz, amelyben minden egyes szót nyelvtanilag elemzünk: nemcsak a szavak jelentései, alakja után lehet rákeresni, hanem gyakorlatilag olyan kérdéseket is fel lehet tenni a honlapnak, hogy mutassa meg például az összes dativusban szereplő szóalakot. Ezért van benne a címben, hogy a honlap tud sumérül, mert a nyelvtani alakra lehet rákeresni. Már 624 királyfelirat érhető el angol és magyar fordításban. Készült glosszárium is, amelyben minden egyes szóra, minden egyes tulajdonnévre, minden ilyen típusú egységre rá lehet kattintani. Megpróbálom megmagyarázni az előadásban, hogy mi az értelme egy ilyen honlapot létrehozni. A reménybeli konklúzió az lesz, hogy minden szövegkorpusz tükrözi azt, hogy milyen kérdéseket akarunk feltenni” - összegezte Zólyomi Gábor.