Cahit Gunbatti, az Ankarai Egyetem professzora szerint a két ékírásos agyagtáblára négyezer éve vésték a kereskedelmi megállapodást. Mint rámutatott, a területen 1948 óta folynak ásatások, azóta körülbelül huszonháromezer ékírásos agyagtáblát tártak fel, közülük négyezer-ötszázat külföldre csempésztek – olvasható a Hürriyet Daily News (http://www.hurriyetdailynews.com) angol nyelvű török napilap online kiadásában.

A két ékírásos agyagtábla tanúsága szerint a Kanis városában élt asszír kereskedő ónnal és textíliával üzletelt, és áruját Mezopotámiában szerezte be.

A bronzkori Kanis települést magában rejtő Kültepe („Hamudomb”) régészeti helyszín Törökország középső részén, Kayseri várostól 20 kilométerre található. A Kr. e. III. évezred második felében asszír kereskedők létesítettek itt kereskedőtelepet. A város a fénykorát a Kr. e. XX-XVI. század között élte, amikor a kanesi fejedelmi központ (citadella) mellett az alsóvárosban egy asszír kereskedőtelep is virágzott. Ebben az időben az Assurból érkezett kereskedők Anatólia területén 10 nagyobb telepet (kárumot) és 10 kisebb kolóniát (wabartumot) hoztak létre. Kanis az Assurból érkező és oda induló karavánok egyik végállomása volt. A szamárkaravánok Assurból ónt, textíliát és gyapjút hoztak, s oda nemesfémet, elsősorban ezüstöt vittek. A kereskedelmi utak biztonságát megfelelő ellenszolgáltatásért a helyi uralkodók garantálták