-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Amúgy nincs kedved kalandmesternek jelentkezni a legközelebbi m.a.g.u....2025. 07. 09, 18:00 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Egyetlen konkrétum van a hosszú szövegedben: a magyarban E3-ban nincs ...2025. 07. 09, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Idézet a cikkből: "...erősen kritizálják a nyelvcsalád fogalmát. Ennek ...2025. 07. 09, 10:23 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Az alapszókincs az olyan szavak amiket nap mint nap folyamatosan haszn...2025. 07. 08, 23:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, feltételezem, hogy nem véletlenül maradtak fenn.. Nem ki, hanem rátalálta...2025. 07. 08, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Előkerült Jeruzsálem legrégebbi írásos emléke. Az ékírásos jelekkel teleírt aprócska agyagtábla-töredék 3400 éves.
A most előkerült agyagtábla-töredék pontosan kétszer 2,8 centiméter, mégis Jeruzsálem történetének egyik legnagyobb régészeti lelete: 3400 éves, és ezzel messze a legrégebbi írásos emlék, amelyet valaha a szent városban találtak – közölte hétfőn a jeruzsálemi Héber Egyetem.
A mindössze egy centiméter vastag miniatűr agyagtábla valószínűleg a korabeli ékírásos királyi levéltárból származik. A kutatók akkád nyelvű feliratából megfejtették az „Ön”, a „később” és a „nekik” szavakat, de túl kicsi ahhoz, hogy egy teljes mondatot ki tudnának betűzni. Wayne Horowitz, a Héber Egyetem asszirológusa szerint a kiváló minőségű írás arról tanúskodik, hogy „magasan képzett írnok műve, aki feltehetően a jeruzsálemi király szolgálatában állt”.
Akkoriban az akkád volt a diplomáciai levelezés nyelve a Közel-Keleten, ezért az egyik elmélet szerint egy olyan levél másolata lehet, amelyet Abdi-Heba jeruzsálemi uralkodó küldött IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraónak.
A régészek ásatási törmelék rostálásra során akadtak rá a parányi agyagtárgyra Jeruzsálem keleti részén, az Ophel szektorban, a Mecsek terétől délre. Eddig egy Kr. e. VIII. századból származó írásos emlék számított a legrégebbinek Jeruzsálemben.
Ugyanilyen típusú és korú agyagtáblák kerültek elő a XIX. század végén az egyiptomi el-Amarnában is, ezekben szíriai és palesztinai fejedelmek kértek segítséget a fáraótól.