A most előkerült agyagtábla-töredék pontosan kétszer 2,8 centiméter, mégis Jeruzsálem történetének egyik legnagyobb régészeti lelete: 3400 éves, és ezzel messze a legrégebbi írásos emlék, amelyet valaha a szent városban találtak – közölte hétfőn a jeruzsálemi Héber Egyetem.

A mindössze egy centiméter vastag miniatűr agyagtábla valószínűleg a korabeli ékírásos királyi levéltárból származik. A kutatók akkád nyelvű feliratából megfejtették az „Ön”, a „később” és a „nekik” szavakat, de túl kicsi ahhoz, hogy egy teljes mondatot ki tudnának betűzni. Wayne Horowitz, a Héber Egyetem asszirológusa szerint a kiváló minőségű írás arról tanúskodik, hogy „magasan képzett írnok műve, aki feltehetően a jeruzsálemi király szolgálatában állt”.

Akkoriban az akkád volt a diplomáciai levelezés nyelve a Közel-Keleten, ezért az egyik elmélet szerint egy olyan levél másolata lehet, amelyet Abdi-Heba jeruzsálemi uralkodó küldött IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraónak.

A régészek ásatási törmelék rostálásra során akadtak rá a parányi agyagtárgyra Jeruzsálem keleti részén, az Ophel szektorban, a Mecsek terétől délre. Eddig egy Kr. e. VIII. századból származó írásos emlék számított a legrégebbinek Jeruzsálemben.

Ugyanilyen típusú és korú agyagtáblák kerültek elő a XIX. század végén az egyiptomi el-Amarnában is, ezekben szíriai és palesztinai fejedelmek kértek segítséget a fáraótól.