Tavaly sikeresen leérettségiztünk középszinten magyarból, úgyhogy ezen felbuzdulva idén belevágtunk a középiskolai felvételikbe is. Sorozatunk első részében a 8. osztályosok számára készült magyar nyelvi feladatlap kitöltésének tanulságait összegezzük.

Mielőtt azonban belevágnánk, érdemes tudni, hogy a feladatlap – évek óta – tíz feladatból áll; ezeknek az elvégzésére 45 perc áll a diákok rendelkezésére. Az írásbeli feladatlappal összesen 50 pont szerezhető. A felvételiket a felvételiztető intézmény tanárai javítják és pontozzák egy egységes megoldókulcs szerint. A feladatlap vegyesen tartalmaz nyelvtani, irodalmi, szövegértési, helyesírási, kommunikációs és szövegalkotási feladatokat. Lássuk, mi mindent kellene tudnia egy nyolcadikosnak!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Szókincs

Az 1. feladat szokás szerint a betűkkel és a szókinccsel kapcsolatos. A láma, a manó és a perc szavak „belsejébe” kellett beilleszteni egy-egy betűt úgy, hogy az eredmény értelmes magyar szó legyen. A feladat megoldásában talán az instrukció értelmezése volt a legnehezebb, de mivel szerepelt benne példa is (buta – bukta; kert – keret), ezen nem volt könnyű elvérezni. A lárma vagy lámpa, magnó vagy mankó és a perec szó beírásáért összesen 1 pont járt.

A 2. feladatban öt kifejezéshez kellett kiválasztani egy nyolc elemű listából a megfelelő jelentést:

a) ujjat húz vele		1. utolér, elfog
b) a szeme sem áll jól		2. rossz híre van
c) leveszi róla a kezét		3. kiáll az igazáért
d) nyakon csíp		4. elszomorodik, szomorú lesz
e) ujjal mutogatnak rá		5. beleköt
		6. csintalan
		7. nem áll mellette
		8. kiválasztják

A feladatban az a nehéz, hogy a jelentéseket szövegkörnyezet nélkül kell azonosítani: azaz a kifejezéseket nem természetes kommunikációs helyzetben kell értelmezni, hanem abból kiragadva. Itt a feladat készítői tényleg arra voltak kíváncsiak, hogy a diák ismeri-e ezeknek a kifejezéseknek a jelentését. Ha a diák nem ismeri, tippelhet az alkotóelemek jelentése alapján, de ez elég rizikós, hiszen ezek az állandósult kifejezések éppen arról híresek, hogy az összetevőik jelentéseiből nem rakható össze az egésznek a jelentése. Darabonként 1-1 pontot ért ez a feladat, tehát összesen 5 pontot.

Kommunikáció

A 3. feladatban egy hibás / furcsa párbeszédet kellett elolvasniuk a diákoknak, és a párbeszéd alapján azonosítaniuk kellett a szituációt, amelyben elhangozhatott, majd két hibát kellett megnevezni. A párbeszéd egy telefonbeszélgetés részlete volt, amelyben valaki hívja a mentőket / rendőrséget / tűzoltókat, mert valami baj történt. Az illető azonban nem mutatkozik be, nem mondja el, hogy konkrétan miért telefonál (hogy mi a baj), és nem mondja el azt sem, hogy hol történt az eset. A feladatban fontos, hogy a hibákat megnevezni kellett, és nem kijavítani, tehát inkább a fogalmi ismereteket és nem a gyakorlati képességet mérte ez a feladat. Ezzel összesen 2 pontot lehetett szerezni.

Vészhelyzet
(Forrás: Wikimedia Commons / 1997 / CC BY 3.0)

Nyelvtan

A 4. feladat a) részében következett a fekete leves: részben az Arany János Toldijából származó idézeteket kellett mondattanilag elemezni... Az öt mondat mindegyikében egy-egy -val/-vel ragos névszó ki volt emelve, ezeknek a mondatrészi szerepeit kellett meghatározni a lehető legpontosabban. Azaz nem volt elég azt mondani, hogy határozó, hanem specifikálni kellett, hogy milyen. Ezen a feladaton biztos sokan elvéreztek, nem volt könnyű. Mi is csak azért tudtuk, mert edzésben vagyunk – ami a hagyományos mondatelemzést illeti. Lássuk a mondatokat!

A) Toldi a jó késsel a cipót fölszelte.

B) S a cipóval a húst jóízűen nyelte.

C) Vitték a királyhoz Toldit nagy pompával.

D) Nyugtával dicsérd a napot.

E) Még sosem foglalkozott elméleti kérdésekkel.

Az első három mondat megoldható, ha a diák ismeri a határozófajtákat. Az A) a legkönnyebb: eszközhatározó; a B) már nehezebb: társhatározó (ti. a hús „társa” a cipó); a C) pedig módhatározó. A D) azért is nagyon nehéz, mert egy szólást kell mondattanilag elemezni, ehhez azonban nem árt tudni, hogy mit jelent. Mi – ismerve a kifejezés jelentését – is vacilláltunk, hogy állandó határozó vagy időhatározó. Végül az időt írtuk be, szerencsénkre a megoldókulcs is ezt írja. Az E) mondatban kizárásos alapon azt írtuk, hogy állandó határozó, és ez a tippünk is bejött. A feladatrészre mondatoként járt egy pont, tehát összesen 5 pontot lehetett szerezni a mondatelemzéssel.

A 4. feladat b) részében a szórenddel kellett játszani: ez már sokkal könnyebb és gyakorlatiasabb feladat volt (végre!), de mindössze 2 pontot ért. Megadott szavakat kellett különböző szórendbe belehelyzni két különböző mondatba:

a, csak, Jancsi, nyersen, paradicsomot, szereti

A) ..., a testvérei nem.

B) ..., a paprikát nem.

Helyesírás

A helyesírás-feladat egész könnyű volt (!), megadott szórészletekben kellett eldönteni, hogy hosszú vagy rövid mássalhangzóval kell őket kiegészíteni, vagy esetleg mindkét írásmód lehetséges. A feladatban paradox módon nem kellett írni, csak számokat egy táblázatba, tehát ismét tudni kellett a megoldást, és nem pedig spontán produkálni... Minden jó megoldásért 1 pont járt, tehát összesen 6 pont.

1 = rövid, 2 = hosszú, X = mindkettő lehet

a) bölcse...ég (s)	...
b) te...ik (l)	...
c) szégye... (l)	...
d) fő...ön (j)	...
e) ját...anak (sz)	...
f) taga... (d)	...

Irodalom (és nyelvtan)

A 6. feladatban Hárs Ernő Vadludak című képversét kellett elolvasni. Itt már az olvasás iránya is gondot okozhatott... Azt még könnyű volt eldönteni, hogy honnan kell elkezdeni az olvasást, de hogy milyen sorrendben kell folytatni, az már sokaknak okozhatott fejtörést. A vershez három, nem túl irodalmi kérdés kapcsolódott. Az első értelmezést kért: milyen összefüggés van a vers formája és témája között. A kérdés megválaszolásához nem kellett tudni, hogy a vadludak V-alakban szállnak, ez benne volt a  versben! A második kérdésben azt kellett tudni, hogy a „húzni halljuk” sorban használt költői eszköz az alliteráció. (Ehhez érteni kellett, hogy mi az, hogy költői eszköz.) A harmadik részfeladatban két állítás közül kellett kiválasztani, hogy melyik igaz, itt azonban a feladat instrukciója meglehetősen hiányos volt:

6. c) Húzd alá az egyetlen igaz állítást!

I. A vers ütemhangsúlyos ritmusú.

II. A versben a sorok egyáltalán nem rímelnek.

Valójában kicsit ijesztőbbnek nézett ki, mint amilyen valójában: nem kellett felismerni, hogy a vers ütemhangsúlyos, egyedül arra kellett példát találni, hogy a verssorok rímelnek, ezzel meg lehetett cáfolni a II. állítást, így az I.-nek kellett igaznak lenni – bármi is legyen az az ütemhangsúlyos verselés... Mindegyik feladatrész 1-1 pontot ért, összesen a 6. feladat tehát 3 pont volt.

Mi az az alliteráció?
(Forrás: Wikimedia Commons / Luis Miguel Bugallo Sánchez / CC BY-SA 2.0)

A 7. feladatban a versből kellett kikeresni szavakat, de ez inkább nyelvtani, mint irodalmi feladat volt, ugyanis szófajok és egyéb nyelvtani kritériumok szerint kellett keresni:

a) indulatszóból képzett ige

b) határozói igenév

c) általános névmás

d) mély hangrendű többes számú főnév

Ismét egy feladat, amelyben a lexikális tudást kellett bizonyítani összesen 4 pontért...

Nyelvi kreativitás

A 8. nagyon rövid feladatban két, Lázár Ervintől idézett játékos névadást kellett azonosítani: Ríz Tejbeg hadat üzen a tejbegríznek, és Áttentő Redáz a rettentő és az ádáz. (Utóbbinál az ádáz szó ismerete jelenthette a problémát.) Összesen 2 pontot ért a feladat.

Ríz Tejbeg
(Forrás: blogol.hu)

Szövegértés

A 9. feladatban a SCRABBLE játék szabályait kellett elolvasni. Ez mindenképpen jó választás abból a szempontból, hogy hétköznapi, mai szöveg, nem archaikus, nem irodalmi. Ráadásul egy játékszabály pontos megértése valóban fontos ahhoz, hogy a játékot megfelelően tudjuk játszani. A bökkenő viszont az, hogy azok a diákok, akik ismerték a játékot, előnyben voltak. Egy általunk megkérdezett nyolcadikos például nevetve jelentette ki, hogy el sem olvasta, mert minek, rendszeresen játszik Scrabble-t. Ez persze nem biztos, hogy előny, lehet hátrány is: ha a feladatlapban közölt játékszabályt kicsit megváltoztatták az eredetihez képest, akkor aki nem olvassa el, az bukhat is rajta. Összességében tehát nem volt egy jó választás a feladatlap készítői részéről, ugyanis a feladatokkal nem tisztán a szövegértést mérték.

A szövegértési feladatok egyébként változatosak és könnyűek voltak. Az szintén jó, hogy alkalmazni kellett a szabályokat: tehát a szövegből következtetni kellett, és a következtetést egy új szituációra alkalmazni. A szövegértésre összesen 10 pontot lehetett szerezni.

Szövegalkotás

A fogalmazásfeladat meglepően komolyra és aktuálisra sikerült az idén, és ez összeségében szintén jó, de ennek is megvan a buktatója:

10. Egy 2012-es felmérés szerint a tizenévesek 60%-a naponta internetezik, és kétharmaduk rendelkezik legalább egy közösségi oldalon saját profillal.

10–12 mondatban fogalmazd meg a véleményedet erről a jelenségről! Mutasd be az internet, illetve a közösségi oldalak használatának legalább 2-2 előnyét, illetve hátrányát.

A feladat szövegezéséből már kiderül az ellentmondás: ha igaz az állítás, amit közölnek, hogy a tizenévesek kétharmada rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon, akkor egyharmaduk számára a feladat jóval nehezebb. Ha viszont nem a valós arányokat közli a feladat instrukciója, akkor abból téves következtetéseket lehet levonni. Ennél a témánál szintén sérült az esélyegyenlőség: az otthoni internetkapcsolattal, esetleg saját számítógéppel rendelkezők előnyben voltak azokkal szemben, akik nem használják nap mint nap az internetet és a közösségi oldalakat.

A feladatban összesen 10 pontot lehetett szerezni: 3-at a tartalomra, 3-at a szöveg szerkezetére, 1-et a stílusra, 2-t a helyesírásra és 1-et a külalakra.

Bárki játszhatott...
(Forrás: Wikimedia Commons / Darekm135 / CC BY-SA 3.0)

Mit mért?

Összességében úgy látjuk, hogy a 8. osztályosok számára készített magyar nyelvi feladatlap körülbelül felerészben várt el képességeket, és fele részben a lexikális, fogalmi ismereteket. A képességeket első sorban (20 pont értékben) a 9. szövegértési és a 10. szövegalkotási feladatban mérte, azonban mindkét feladatnál felmerült, hogy a különböző hátterű diákok nem egyenlő esélyekkel futottak neki a feladatoknak.

Képzeljünk el két diákot! Az egyikük hírből sem ismeri a Scrabble-t és csak az iskolában internetezik, mert otthon nincs se számítógépe, se internetkapcsolata. A másikuk játszott már Scrabble-t és nap mint nap a Facebookon lóg. Kinek van nehezebb dolga? Összemérhetők a 9. és a 10. feladat segítségével a képességeik? – Nem hisszük, hogy hiteles képet kaptunk bármelyikükről.