Miután van egy középszintű magyarérettségink, és a nemrégiben a nyolcadik osztályosok által írt felvételit is sikerült megoldanunk, most az idei hatodikosok számára készített központi felvételi magyar nyelvi feladatlapját is teszteljük. Ugyan ez a feladatlap jóval kevesebb diákot érint (ti. csak azokat, akik hatévfolyamos gimnáziumba felvételiznek), annál érdekesebb, hogy mit várnak el benne – a nyolcadikosok elképzelt ideális tudásszintjéhez képest. Annál is inkább érdekes kérdés ez, hiszen az oktatásirányítás az új köznevelési törvény szerint „elitképzőket” csinálna a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumokból. Lássuk tehát, hogy mit kell tudnia egy hatodikosnak!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A feladatlapról elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy – nagyon hasonlóan a nyolcadikosok által megírthoz – összesen tíz nyelvi, nyelvtani, irodalmi, helyesírási, szövegértési és -alkotási feladatból áll. Összesen maximálisan 50 pontot  lehet vele szerezni; a megoldásra 45 perc áll rendelkezésre. A felvételiket a felvételiztető intézmény tanárai javítják egységes, központi javítókulcs alapján. A feladatokon nem sorban fogunk végighaladni, hanem aszerint csoportosítottuk őket, hogy mit várnak el a felvételizőtől, milyen képességet mérnek.

1. Szókincs, jelentések

A szókincset, a szólások, kifejezések ismeretét a feladatlap tíz feladata közül három tesztelte. Az 1. feladatban két szólás volt hiányosan megadva (a) nem teszi ki az ...; b) kereket ...), ezt kellett kiegészíteni a megadott listából kiválasztott szóval (a) ajtóba, ablakba, utcára, udvarba; b) hajít, kap, old, megköt). Majd négy-négy lehetőség közül ki kellett választani a szólások jelentéseit. Mindezért alfeladatonként 2-2 pont járt, összesen tehát 4. A feladat megoldását nem lehetett kitalálni, kikövetkeztetni; a jó megoldáshoz ismerni kellett a szólásokat (vagy szerencsésen kellett tippelni).

A 2. feladat a) részében öt szó közül ki kellett választani azt az egyet, amelyiknek „alapvetően eltért” a jelentése a többiétől. Ezek a szavak szerepeltek: dalol, nótázik, énekel, kurjongat, kornyikál. A feladat annak ellenére nem volt nehéz, hogy az instrukció meglehetősen pontatlan: elég sokféleképpen érthetjük ugyanis azt, hogy „alapvetően eltér” – a kornyikál és a dalol is elég alapvetően tér el egymástól... Ebben az esetben a jó megoldás valószínűleg attól is függött, hogy az adott diák találkozott-e már hasonló feladattal; csupán az instrukcióból kiindulva elég nehéz dolgunk van. A kurjongat szó kiválasztásáért 1 pont járt.

A 2. feladat b) részét – az instrukció bonyolultsága miatt – érdemes szó szerint idézni:

2. b) Az alábbiakban három szó jelentéseit olvashatod. Mind a három szó ugyanazzal a két betűvel kezdődik. Zárójelben láthatod azt is, hogy a keresett szó hány betűből áll. Írd le a három szót!

Kíváncsiak lennénk, hogy ennek alapján Olvasóink közül hányan tudnának feladatot szerkeszteni... De ehelyett eláruljuk, hogy mi a feladat instrukcióját elolvasva rettentően megijedtünk, hogy ez valami elképesztő bonyolult feladat. De aztán megnéztük magát a példát, és akkor végül is egyértelművé vált, hogy mit is kell csinálni.

1. ... (6) = lovagi torna; (fegyveres) küzdelem, harc

2. ... (5) = jókedvű, derűs hangulatú

3. ... (5) = alacsony, szegényes lakóház; kunyhó, vityilló

Persze eltartott egy ideig, amíg az instrukció elemeit azonosítottuk a feladatban. Érzésünk szerint ennek a feladatnak legalább annyi köze volt a szövegértéshez, mint a szókincshez (aminek tesztelésére valószínűleg ki lett találva). Az, hogy a diákok aktívan ismerték-e a megoldásban elvárt szavakat (amiket itt most nem árulunk el), és azok épp beugrottak-e nekik, alapvetően a szerencse dolga. Akinek mákja volt, nyert 3 pontot.

Kitették az ablakba
(Forrás: Wikimedia Commons / Adam Jones / CC BY-SA 3.0)

A 7. feladat elég hasonló volt bonyolultság tekintetében, itt azonban volt egy minta, amit „csak” le kellett utánozni. Ezt a feladatot is érdemes közölni – részben elrettentés végett:

7. A minta alapján írd a pontsorra a két szó (fukar, kidob) rokon értelmű és ellentétes jelentésű párját, majd a megadott szótagok felhasználásával egészítsd ki a szólásokat!

Nem kell megijedni, a feladat elvégzéséhez nem kellett ismerni a rokonértelmű és az ellentétes jelentésű fogalmakat. Illetve fordítva is igaz: attól még, hogy valaki ismerte ezeket a fogalmakat, egyáltalán nem biztos, hogy sikeresen meg tudta oldani a feladatot. A minta azért tényleg sokat segített:

Minta

pityereg = í r s sír

pityereg →← e e n t v nevet

A szólás szótagjai: el mé rött cses tö

A szólás: eltörött a mécses

A mintát – szándékosan – az eredeti tipográfiával közöltük. Érdemes elgondolkodni, hogy a rengetegféle kiemelés mennyiben segíti és mennyiben hátráltatja a megoldást. (Minket hátráltatott, mert nem láttuk át egyáltalán a jelöléseket, és túl sokféle jelölés is volt.) A feladatok pedig így néztek ki:

a) fukar = g i o r u zs                        ...

b) fukar →←ű k b e z ő                   ...

A szólás szótagjai: hoz ri ga gá ve rast fo

c) A szólás: ...  ... a ...

d) kidob valakit = d e e i í k n p r t              ...

e) kidob valakit →← a b d e f g o              ...

A szólás szótagjai: rét szi szű te ki

f) A szólás: ... a ...

Ha valaki képes volt átlátni a feladat bonyolultságát, és ismerte az elvárt szavakat és szólásokat és szerencséjére ezek be is ugrottak neki, akkor feladatelemenként 1 egész pontot kapott, azaz összesen 6 pontot. Szókinccsel és némi mázlival tehát összesen 14 pontot lehetett gyűjteni az 50-ből. (Tehát többet, mint amennyit a szövegértéssel vagy a szövegalkotással!)

2. Helyesírás

Kifejezetten a helyesírással csak a 4. feladat foglalkozott. (De a szövegalkotás értékelésében természetesen a helyesírást is kellett pontozni; maximálisan 2 pont járt érte.) Itt egy szövegben kellett megtalál öt helyesírási hibát, és a hibás szavakat le kellett írni helyesen. A hibák megtalálása nem volt túl nehéz (el tudnánk képzelni nehezebbet is): eggyike helyett egyike, megútálja helyett megutálja, azomban helyett azonban, visszaszeretne térni helyett vissza szeretne térni és bűntetést helyett büntetést. A jó megoldásért 5 pont járt.

Nem ékeskedik idegen tollakkal
(Forrás: Wikimedia Commons / Newtown grafitti / CC BY 2.0)

3. Irodalom

Kifejezetten irodalmi ismereteket csak egyetlen feladat, az 5. várt el. Ebben egy Kányádi Sándor-versrészletet kellett elolvasniuk a diákoknak, de a vers szövegéből hiányzott két szó, és a címe sem volt megadva. A három alfeladat a hiányok kitöltésére vonatkozott. Ahhoz, hogy a diákok ki tudják tölteni a hiányzó szavakat (4-4 megadott lehetőség közül kellett választani), elvileg ismerniük kellet a rím (a) feladat) és a ritmus (b) feladat) fogalmát, gyakorlatilag azonban éppen elég volt az, ha volt némi tapasztalatuk versekkel kapcsolatban, illetve ha jó a ritmusérzékük. A c) alfeladatban a vers címét kellett megtalálni (szintén 4 lehetőség közül); ennek a megoldásához globálisan érteni kellett a vers szövegét. Mindezért összesen csupán 3 pont járt.

4. Nyelvtan

Kifejezetten nyelvtani ismeretet csak a 6. feladatban vártak. Praktikus nehezítésképp szintén egy versrészlethez kapcsolódtak a nyelvtani feladatok. Az a) részben ki kellett keresni a versből egy vegyes hangrendű igét. Ehhez tudni kellett mi az, hogy vegyes hangrend, és kellett tudni a magánhangzók minőségét, és persze fel kellett tudni ismerni egy igét. Mindezt 1 pontért.

A b) részben a hajót szóhoz kellett „nyelvtani képlet”-et párosítani. Ezt a megjelölést az instrukció is idézőjelbe tette, ami igen jól jelzi, hogy csupán illedelmességből írták oda, a lényeg az volt, hogy a diák ismerje az alaktani fogalmakat (szótő, képző, jel, rag), és tudja, mi a hajót szó morfológiája. Aki az öt lehetőség közül kiválasztotta a „szótő + rag” képletet, az kapott 1 egész pontot.

A c) feladat megoldásához ismerni kellett az írásban jelölt teljes hasonulás fogalmát. Itt négy lehetőség közül kellett kiválasztani a megfelelő szót, ezért is 1 pont járt.

A d) feladatban szótagolni kellett a sáncot és a vízért szavakat – összesen 1 pontért. Végül az e) feladatban ABC-sorrendbe rendezés szabályait kellett ismerni – szintén egy pontért. Így a feladatlap nyelvtani ismeretekre vonatkozó részével 5 pontot lehetett szerezni.

5. Szövegértés

A diákok szövegértését három feladat is tesztelte. A 3. feladatban egy szöveget kellett kiegészíteni megadott listákból kiválasztott szavakkal. Elsőre talán bonyolultnak tűnhetett, de ha a diákok végigolvasták először a „lyukas” szöveget, akkor bizonyára többnyire boldogultak... Kérdés, hogy egy hatodikos mennyire rendelkezik ilyenfajta feladatmegoldási, illetve szövegértési stratégiával. Így szólt a szöveg:

Ókori történet

Egyszer Milón, a fiatal (1. fegyverkovács, birkózó, költő, lovász) fogadást kötött a nézelődő emberekkel. Egy nagy (2. követ, lovat, pajzsot, bikát) bekent olajjal, ügyesen felállt rá, és azt állította, hogy senki sem tudja őt arról letaszítani. Az emberek nem hitték el, hogy a csúszós (3. háztetőről, jégtömbről, szikladarabról, hídról) nem fog leesni az ifjú sportoló. Milón (4. elveszítette, felrúgta, megnyerte, feladta) a fogadást. Szilárdan állta lábán, és csak nevetett azokon, akik megpróbálták őt lelökni.

Ha valaki rájött, hogy az egész szöveget el kell olvasnia ahhoz, hogy jól tudjon választani, akkor a négy helyes megoldásért összesen 4 pontot szerezhetett.

Forrás: Wikimedia Commons / Gun Powder Ma / CC BY-SA 3.0

A nagy szövegértési feladat a 8. volt itt a Hiúzok a magyar erdőkben című, nagyjából fél oldalnyi szöveget kellett elolvasni, majd ehhez kapcsolódott két feleletválasztós (5, illetve 4 lehetőség közül kellett választani), és egy igaz–hamis típusú feladat. A feladatok helyes megoldásához nem volt szükség másra, csakis arra hogy az eredeti szöveg információkat vissza tudjanak keresni a diákok. Ez a feladat 5 pontot ért.

Végül a 9. feladatban – amit jobb híján soroltunk a szövegértésiek közé – Ágai Ágnes Kamaszságok című versét kellett kiegészíteni a megadott szavakkal. Elsőre ez is ijesztő volt, ugyanis alig volt megadva néhány szó a versből, a nagy részét ki kellett egészíteni:

[...] a [...]

[...] Anya [...] [...]

[...] babusgasson.

De ő [...] [...]

[...]

A megadott szavak a következők voltak:

azt

és

higgyen,

hogy

hőmérőt,

kérdezte:

lázasnak

matekdolgozat?

Megdörzsöltem

Így már jól látható, hogy a feladat egyáltalán nem volt megoldhatatlan, ha a diákok az írásjelek, illetve a nagy kezdőbetű alapján kezdtek el tájékozódni: a nagybetűs szó nyilván az eleje, a kérdőjeles szó nyilván a vége – ebből kiindulva pedig elég könnyen vissza lehetett fejteni a verset. Ha valaki nem ijedt meg, és az írásjelek alapján jól gondolkodott, összesen 4 pontot szerezhetett. Szövegértésért tehát összes 13 pontot lehetett szerezni.

6. Szövegalkotás

Végül lássuk az utolsó, 10. feladatot, amelyben egy 6–8 mondatos fogalmazást kellett írni egy megadott kezdethez, ami így szólt:

Beléptem a nézőtérre, és elfoglaltam a helyem. Néhány perc múlva kialudtak a fények,és megkezdődött a cirkuszi előadás.

A feladat nehézsége átlagosnak mondható. A szövegalkotással 10 pontot lehetett szerezni: a megfelelő tartalommal 3 pontot, a szerkezetért, a helyesírásért és a nyelvhelyességért 2-2-2 pontot, a külalakért pedig 1 pontot.

Összegezve

Összességében azt látjuk, hogy hatodikosok felvételije sokkal kevésbé volt ismeretközpontú, mint a nyolcadikosoké. Kizárólag fogalmi ismeretekre csak a nyelvtani feladat kérdezett rá, és ez csupán a pontok 10 százalékát tette ki. (A nyolcadikosok felvételijében körülbelül a pontok 50 százalékát lehetett fogalmi ismeretek birtokában megszerezni.) Aránytalanságoktól azonban ez a feladatlap sem volt mentes: a túlbonyolított, a szókincsre vonatkozó, nagyjából a szerencsén múló feladatok jó megoldásáért több pontot lehetett kaszálni, mint a jó fogalmazással vagy kiváló szövegértéssel. Igazán kíváncsiak lennénk arra, hogy azokból a bizonyos szókincset tesztelő feladatokból valójában milyen következtetést lehet levonni egy diák képességére vagy tudására nézve!