Az utóbbi héten már megírtunk két felvételit: a nyolcadikosokét és a hatodikosokét. Mai összeállításunkban volt a legnehezebb dolgunk: egy negyedikes általános iskolás bőrébe kellett belebújnunk. Mit kell tudnia egy negyedikesnek, aki valamelyik elitképző nyolcosztályosba készül? – Cikkünkben bemutatjuk a feladatlap nehézségeit.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Szókincs, betűrend, szótagolás

A feladatlap első két feladata elég könnyűnek mondható. Az 1. feladatban nyolc B betűvel kezdődő keresztnevet kellett betűrendbe állítani; csak be kellett őket számozni, nem kellett írni. A feladat arra volt kíváncsi, hogy a diák ismeri-e az abc-sorrendbe állítás szabályait. Gyorsan és könnyen lehetett a feladattal – hibátlan megoldás esetén – 1 pontot szerezni.

A 2. feladat már nehezebb volt: három oszlopban volt 7-7-7 szótag. Az oszlopok fejléceiben meg volt adva, hogy melyik tartalmazza az 1., a 2., illetve a 3. szótagot. A feladat az volt, hogy össze kellett állítani 7 háromszótagú szót a megadott szótagokból. A feladatot nehezítette, hogy nemcsak hogy össze voltak keverve a szótagok az oszlopokban, de még különböző betűtípusokkal is voltak szedve: természetesen megtévesztően, és nem következetesen. Utóbbit teljesen felesleges nehezítésnek gondoljuk, az összeállítandó szavak azonban teljesen hétköznapiak voltak. A hét szó összeállításáért összesen 3 pontot lehet szerezni.

Alapvetően a szókincsre ment rá az 5. és a 7. feladat is. Az 5.-ben hat megadott szóból ki kellett választani hármat és ezeket kellett a megfelelő mondatba illeszteni. A feladatban nem volt semmi nyelvtani trükk, mindegyik ige többes szám harmadik személyű volt, és mindegyik a számolnak volt egy-egy igekötős alakja (átszámolnak, visszaszámolnak, felszámolnak, kiszámolnak, elszámolnak, beszámolnak), ezek közül kellett kiválasztani a megfelelőeket. A feladattal 3 pontot lehetett szerezni.

a) A kirándulók ... a legújabb élményeikről.

b) A játék előtt ... két gyereket, az egyik a bárány, a másik a farkas lesz.

c) A pénztárosok ... a napi bevétellel.

A 7. feladat nem kifejezetten a szókincsről szólt, de jobb híján ezt is ide csoportosítjuk. Meg volt adva négy úgynevezett árnykép, ezekhez kellett kiválogatni a hozzájuk illő kifejezéseket nyolc lehetőség közül. A feladat az árnyképek elnagyoltsága miatt lehetett nehéz. A feladat meglepően sok, összesen 4 pontot ért.

Az árnyképek és a szavak
(Forrás: nyest.hu)

Nyelvi szerencsejátékok

A 3. feladatot – jobb híján – szókincset tesztelő helyett inkább nyelvi szerencsejátéknak nevezzük, mivel a megoldása elsősorban a koncentráción, a türelmen és a szerencsén múlott. Megadott szavak betűiből kellett összeállítani másik, értelmes szót. Az instrukció nagyon furcsán azt kérte, hogy „alkoss egy-egy új szót...”: de természetesen szó sem volt új szavak alkotásáról, a példa alapján csak le kellett utánozni – bár az sehonnan nem derült ki, hogy ér-e toldalékolni.

pl. ALBÁN	BÁLNA
RÓKA		TÁBOR
HAJÓ		LAPKA
ERDŐ		MACSKA
DURVA		ATLASZ

Bevalljuk őszintén, hogy az egyik szónál sokat kellett gondolkodnunk, és hiába bámultuk a betűket, nem ugrott be semmi, és nem volt türelmünk a megoldáshoz. (Remélhetőleg a negyedikesek nálunk türelmesebbek!) Mert leginkább a türelmet tette próbára a feladat, szókincsben semmi különöset nem kellettt felmutatni, egyedül talán az ERDŐ-ből a DŐRE/ERŐD/REDŐ állt szokatlanabb szavakból, de itt a három megoldási lehetőség is volt. A nyolc helyes megoldásra 4 pontot lehetett szerezni.

Bevittek minket az erdőbe?
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)

Helyesírás

A feladatlap több helyesírási feladatot is tartalmazott. A 4. feladat első részében egy tagolatlan „mondatot” [sic!] kellett tagolni, és helyesen leírni. A tagolatlan mondat nyelvtani terminus volta talán a negyedikeseket még nem zavarta meg, de ha esetleg megtanulták már negyedikben, hogy mi az a tagolatlan mondat (ez nem példátlan!), akkor elcsodálkozhattak, mivel nyelvtani értelemben ez nem volt tagolatlan. Minden esetre az mindenképp zavaró, hogy a mondat szó került idézőjelbe, hiszen nyelvileg valóban mondat volt, csak nem a helyesírás szabályai szerint volt leírva:

afinnországbanésnorvégiábanélőlappokmaishatalmascsordákbanterel
getikahóalólfelszabadulőlegelőkreállataikat

Itt a mondatkezdő nagybetűre, a mondatzáró írásjelre, illetve a tulajdonnevek kezdőbetűire kellett figyelni a szavakra bontáson túl. A feladat második felében pedig „szöveget” kellett három mondatra tagolni, és helyesen leírni. Az instrukcióbeli idézőjelezéssel ugyanaz a probléma, mint az előbbi résznél.

a régi időkben a rénszarvasnak minden porcikáját hasznosították bőréből takarót hálózsákot ruhát csizmát és sátrat készítettek tejét húsát elfogyasztották

Ebben a részben pedig elsősorban az írásjelek használatának szabályait kellett alkalmazni. A feladatra összesen 8 pontot lehetett szerezni.

Forrás: Wikimedia Commons / Lomvi / GNU-FDL 1.2

A 6. feladatban egy szövegben kellett kipótolni a hiányzó betűket. Itt a helyesíráson kívül talán némi szerepet a szövegértés is kapott:

Régen a lapp gyerekek vándoriskolákba jártak. A tan...tók az osztályo...al e...ütt vándoroltak. Később kollégiumi iskolák... fo...tatták a tanulmányaikat. A lapp fi...cskának már gyere...orban meg kelle... tanulnia mindent, ami a nomád élethez szükséges volt. A négyéves gyerekek vándorláskor már a rénszarvas hátán uta...tak, akár ese..., akár hideg id... volt. Amikor feln...ttek, gyalog tették meg a ho...ú ...tat.

Ennek a feladatnak a hibátlan megoldásával 6 pontot lehetett szerezni. Helyesírási feladatok megoldásával pedig összesen 14 pontot – plussz a szövegalkotási feladatban még 3 pontot lehetett kapni a jó helyesírásért.

Szövegértés

Két szövegértési feladat kapott helyet a tesztben: az egyik rendkívül rövid, inkább logikai-szemantikai képességet vizsgált: egy mondat jelentését kellett kiválasztani négy lehetőség közül.

8. András kutyát kért a születésnapjára. Ez volt a kívánsága:

FIATAL IS, KISTESTŰ IS LEGYEN!

Karikázd be annak az állításnak a betűjelét, amelyik egy ilyen kutyára illik!

A) A kutya fiatal és nem kistestű.

B) A kutya nem fiatal, viszont kistestű.

C) A kutya fiatal és kistestű.

D) A kutya nem fiatal és nem is kistestű.

Itt tehát egy nyelvtani konstrikció (az is..., is...) jelentését kellett ismerni; aki tudta, kapott 1 pontot.

A 9. feladatban egy, az Állatkert honlapjáról származó hírt kellett elolvasni. A nagyon furcsa az volt benne, hogy ahelyett, hogy az eredeti szöveget megadták volna, ahogyan egy honlapon egy hír megjelenik, ilyen módon kommentálták:

A hír címe: Nevet kaptak a kistigrisek

A cikk megírásának és megjelenésének ideje: 2011. július 4.

Megtalálható: a www.zoobudapest.com honlapon

Az ebben a szövegtípusban használatos kiemeléseket nem alkalmazták, viszont a hír leadjét dőlt betűkkel szedték. (Ennek a jelentőségét a diákok valószínűleg nem értették, de a teszt kitöltéséhez erre nem is volt szükség.) A gyerekek tehát egy olyan szöveget olvashattak, amilyennel a valóságban biztosan nem találkoznak a közölt formában. A szövegnek volt még egy kritikus pontja; az utolsó bekezdés a következő mondattal kezdődött:

A szibériai tigrisállomány ugyanis veszélyeztetett faj.

Ezen a ponton nem ártott volna korrigálni a szöveget: a kategóriatévesztést ki lehetett volna iktatni (az állomány ti. nem faj). A szövegre vonatkozó feladatok (egy igaz–hamis, egy feleletválasztós és egy információkeresős) könnyűek voltak, csak a szövegben leírt információkat kellett tudni visszakeresni a jó megoldáshoz, amivel összesen 10 pontot lehetett szerezni.

Szövegalkotás

A szövegalkotási feladatban két téma közül lehetett választani. Az egyiket kellett 6-7 mondatban kifejteni. A témák a következők voltak:

1. A kedvenc sportoddal kapcsolatos történet

2. Egy kedvteléseddel, hobbiddal kapcsolatos történet

A fogalmazásnak címet is kellett adni. A témák nem voltak túl izgalmasak; az viszont nehéz volt bennük, hogy olyan sztorit kellett választani, amit van esély elmesélni 6-7 mondatban. A feladattal összesen 10 pontot lehetett szerezni: a jó címért és a külalakért 1-1-et, a tartalomért 5-öt, a helyesírásért 3-at.

Összességében

A fentiekből látható, hogy a feladatsor a legnagyobb hangsúlyt egyértelműen a helyesírásra helyezte: 14 pontot lehetett szerezni helyesírási feladatokban és még 3 pontot a szövegalkotásban. A második leghangsúlyosabb pont a szókincs és a különböző alapvető nyelvi műveletek (betűrendbe állítás, szótagolás) elvégzésének képessége volt; összesen 11 pontot lehetett ezzel szerezni.  A szövegértés volt a harmadik leghangsúlyosabb összetevő; erre összesen 11 pontot lehetett szerezni. A szövegalkotással 10 pontot (bár ebből 3 csak a jó helyesírásra vonatkozott), tehát valójában 7 pontot ért a jó szövegalkotás. Ha pedig szerencsénk volt az anagrammákkal, akkor még 4 pontot szerezhettünk. Kérdéses számunkra, hogy ezekkel a feladatokkal mennyire lehetett felmérni az anyanyelvi képességeket.