Mit állított Kertész Ákos?
Hogyan kerülnek az értelmezések a szótárba? Mit lehet belőlük kiolvasni? Ezeket a kérdéseket különösen fontos akkor végiggondolnunk, ha egy szöveg megértésén díszpolgári cím múlik. Akkor viszont a politikusok vagy a közbeszédet meghatározó egyéb szereplők miért nem forgatják gyakrabban az értelmező szótárakat?
Kertész Ákostól a Fővárosi Közgyűlés 2011. szeptember 21-én visszavonta a díszpolgári címet. Az indokot (vagy vérmérséklettől függően: ürügyet) Kertésznek az Amerikai Magyar Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levele, illetve az abban foglaltak szolgáltatták. Hogy mindennek milyen tanulságai vannak például a véleményszabadság kérdéskörére, azzal e helyt ne foglalkozzunk. A szöveg egészének tartalmi, esztétikai, morális és egyéb szempontú elemzésének sem a nyest az ideális terepe. A kérdés nyelvi vetületét azonban épp itt és most érdemes megfontolni.
Kertész Ákos
(Forrás: Wikipédia, magyar változat / ismeretlen youtube feltöltő (magyar)
A vihart az ügyben az írónak az a mondata kavarta, mely szerint: „A magyar genetikusan alattvaló.” Ez a mondat lényegében pártállásra való tekintet nélkül szinte egyöntetű nemtetszést aratott. Olyannyira, hogy a szerző egy helyreigazításban ezt a mondatot megsemmisítette, nem létezőnek nyilvánította. Épp ezért végül is a közgyűlési előterjesztés szövege sem a fenti mondaton alapult. Mivel azonban a közbeszédben mégiscsak ez a – névelő nélkül számolva – három szó vált meghatározóvá, ráadásul minden bizonnyal számos félreértéssel tetézve, érdemes alaposabban is szemügyre vennünk.
Mit tudnak a szótárak, és honnan?
A szótár tekintélye
Az angolszász kultúrában hatalmas presztízsük van a szótáraknak, amerikai filmvígjátékokban is gyakran látni szavak jelentésén szenvedélyesen vitatkozó és a vitát szótárak segítségével eldöntő feleket.
A szavak jelentésének meghatározása komoly filozófiai kérdéseket is felvet; Wittgenstein óta például tudjuk, hogy egy szó jelentése valójában nem más, mint a nyelvbeli használati szabályainak összessége. Tehát ha egy szó jelentését akarjuk megismerni, nem valamiféle ideáltípusokból kell kiindulni, hanem megvizsgálni az adott szó sok-sok előfordulását sokféle szövegkörnyezetben, majd ezekből elvonni azokat a jellemzőket, amelyeken az adott szó jelentését értjük. (A nyest olvasói számára már minden bizonnyal feltűnt, hogy ez kísértetiesen hasonlatos megközelítés ahhoz, hogy a nyelvtaníró sem a priori, eleve létező szabályokat fogalmaz meg, hanem mondatok vizsgálatából vonja el a nyelvtan szabályait.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szótáríró tehát – jó esetben, de ez manapság már a számítógéppel könnyen feldolgozható elektronikus szövegtáraknak, ún. korpuszoknak köszönhetően meglehetősen általános – szóelőfordulások elemzésének eredményét foglalja szócikkekbe, részben persze korábbi szótárírók korábbi elemzéseit is felhasználva, beépítve a saját munkájába. A szótárhasználó – bár gyakorta nem tudja ezt – ilyen elemzéseket olvas, amikor szócikkeket böngész.
Félreértések
Amikor Kertész Imrét Nobel-díjra jelölték Kertész Ákos könyvei, így különösen a legnépszerűbb Makra eladási példányszámai is megugrottak. Most viszont – igaz, kisebb mértékben – Kertész Imrét keverték bele a botrányba.
Mindebből persze következik, hogy amit a szótárból kiolvasunk, a nyelv szókészletének legjobb esetben is a tegnapi állapota, így előfordulhat, hogy a pillanatnyi nyelvállapotban jelen levő újabb jelenségeket nem reprezentálja a szótár. Abban viszont – ritka kivételektől, azaz hibás esetektől eltekintve – szinte biztosak lehetünk, hogy amit egy szótárban megtalálunk, annak van valóságalapja.
Genetikus vs. genetikai
Az elmúlt hónap szövegértelmezési kísérletei alapján mondhatjuk, hogy a kertészi mondat legproblémásabb szava a genetikusan. Bár közleményében a nyílt levélnek teret adó Amerikai Magyar Népszava szerkesztősége felhívta a figyelmet arra, hogy az említett szó félreértés, félreértelmezés áldozata, sajnos szövegértelmezési próbálkozásaiban nem volt sokkal sikeresebb az általános félreértésnél. A probléma onnan ered, hogy Kertész nem azt írta, hogy genetikailag, hanem azt, hogy genetikusan. Az előbbi jelentése egyértelműnek tekinthető, az utóbbi – mint az elmúlt hetekben kiderült – nem.
Kössük tehát az ebet a karóhoz, és nézzük meg, közhasználatú szótáraink milyen jelentéseit ismerik a genetikus szónak.
Bárczi Géza és Országh László főszerkesztette, hétkötetes A magyar nyelv értelmező szótára (röviden: ÉrtSz.) II. kötetében (1960) ezt írja:
genetikus [e-e v. ë-ë] mn -an (Tud)
Származást, eredetet, fejlődést feltüntető; a megismerendő tárgyat, jelenséget keletkezésében, eredetében bemutató. ~ definíció; ~ módszer: származtató, történeti, oknyomozó m.
A Magyar értelmező kéziszótár Pusztai Ferenc főszerkesztette 2. kiadása (röviden: ÉKsz.2, 2003) így szól:
genetikus I. mn Tud | Eredetet, fejlődést feltüntető. | Történeti, oknyomozó <módszer>. II. fn A genetika szakembere.
Végül a Bakos Ferenc nevéhez kötődő Idegen szavak és kifejezések szótára (röviden: IdSz.) legfrissebb kiadása (2002) ezt mutatja:
genetikus gör–lat I. a genetika szakembere II. 1. keletkezési, fejlődési 2. eredetet, fejlődést feltüntető 3. származtató, fejlődést vizsgáló, oknyomozó; genetikus módszer származtató, eredeztető, a történeti fejlődést vizsgáló módszer 4. gen öröklötten meghatározott
Mi ebből a tanulság?
A szótárak római számokkal jelölik az egy szófajhoz tartozó jelentéseket (a Magyar értelmező kéziszótár ki is írja, az Idegen szavak és kifejezések szótára esetében kitalálandó, hogy az I. szófaj a főnévi, a II. a melléknévi). A mondatban egyértelműen melléknév áll, tehát ’a genetika szakembere’ jelentéstől nyugodtan eltekinthetünk. A melléknévi jelentésekből világosan látszik, hogy hagyományosan a genetikus szónak alapvetően a történetiségre, a fejlődésre utal a jelentése.
Tempós változások
A tempós szó ma már meglehetősen általánosan az ’élénk ütemű, gyors, sebes’ jelentésben használatos, de néhány évtizeddel ezelőtt, sőt idősebbek szóhasználatában még ma is ’kimért ütemű, lassú, nehézkes’ volt a jelentése.
Miért, hogy mégis mindenki (eleinte e sorok íróját is beleértve) egy oda nem illő jelentést olvasott ki a szövegből (legfeljebb azzal mentegetve a szerzőt, hogy íróként bizonyára metaforikusan érti a genetikát)? Legalább két okot kell számba vennünk: egyrészt a genetikának mint tudománynak az utóbbi évtizedekben való fontossá válása megváltoztatta e szócsalád egyes tagjainak a különféle jelentésekben való előfordulási gyakoriságát, másrészt az utóbbi években a magyar társadalom egésze olyan hiszterizált, beszűkült tudatállapotban leledzik, amely komolyan korlátozza a szövegértést, előfeszítve bizonyos jelentéseket.
Van tehát két olvasatunk: az egyik kilóg a szövegösszefüggésből, nem áll összhangban a szerző vélhető személyiségével, korábbi tevékenységével, a másik révén viszont logikus szövegösszefüggés áll elő. Ilyenkor a grice-i társalgási maximák értelmében (illetve annak következtében, hogy ezeknek a maximáknak a betartását feltételezzük a szöveg alkotójáról) általában spontán módon a második olvasatot választjuk. Ráadásul a szerző korára való tekintettel különösen jogos a feltevés, hogy a hagyományosabb jelentéssel kívánt élni.
Másfelől azonban vitathatatlan, hogy az adott szöveghely erősen félreérthető, tehát egy hivatásos írástudónak valóban célszerű lett volna elkerülni ezt a galibát (hacsak azt nem tételezzük, hogy vagy szándékosan fogalmazott provokatívan, illetve benne is feszültek az említett hiszterizáltságból fakadó indulatok – mindkettő bőven benne foglaltatik az írói szabadságban).
Mit is jelent tehát?
A mondat további két szava is vethet fel értelmezési problémákat, bár ezek kétségtelenül egyszerűbbek. Egyrészt úgy tűnt az elmúlt hetekben, hogy az alattvaló szót többen is a szótári ’az uralkodó hatalma alá rendelt (ember)’ (Magyar értelmező kéziszótár) jelentés helyett ’alávaló’-nak olvassák (e félreolvasás esetén nem tudjuk elhessegetni magunktól a szándékosság gyanúját).
Másrészt a mondatban előforduló a magyar kifejezés is erősen többjelentésű. Létezhet olyan olvasata, hogy ’minden magyar ember’, aztán olyan is, hogy ’a magyar emberek általában’, de olyan is, hogy ’a magyar kulturális közegben felnevelkedett, ezeket a hagyományokat követő ember’ (ezek a finom árnyalatok pusztán szótárak segítségével már nem fejthetők fel maradéktalanul). Kollektív bűnösséggel való, nehezen elfogadható vádaskodást az első olvasat esetén lehet feltételezni. Mivel azonban a genetikusan szó kapcsán láttuk, hogy a történeti fejlődésre utal a szerző, nyilvánvaló, hogy a harmadik olvasat lehet csak a helytálló.
Kifejtőbb megfogalmazásban tehát az eredeti mondat: Történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés. Ez kétségkívül szabatosabb, támadhatatlanabb megfogalmazás, viszont szürke, érdektelen és unalmas, tehát semmilyen olvasóközönséghez nem jut el. Márpedig ez nem lehetett egy nyílt levél célja. Ezért élt a szerző erős hatású retorikai eszközökkel.
A szerző lexikográfus.
Hozzászólások (52):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
52
menasagh
2014. május 29. 07:50
Mielőtt meg nem jelent a cikke azt sem tudtam hogy létezik a világon ez a kertészákos, ezért a szenzációnak tűnő fikalmánya után kénytelen voltam utána olvasgatni őszörnyűsége életútjának.
Megjelent írásai, díjak, könyvek és mindent összevetve nem lett volna szüksége, hogy ezt a mocskot megírja…de megtette….és az a kérdés, hogy miért ?
Szerintem a nagyravágyása, az a tudat, hogy ő egy képzelt etnikum tagjaként többet ér, hogy ő különb a környezeténél, hogy van egy névrokona aki mellett ő törpének tűnik, hogy olyan lapban jelentek meg az írásai ami köztudottan magyarellenes, mindez arra mutat, hogy bár elismert valakinek tartják valójában egy lapuló kígyó, aki épp egy ilyen pillanatra várt amikor óvatlanul belemarhat abba közegbe amiből ő kinőtt de már idegen számára.
A tapasztalata, a tudása szerint nem elírás volt, sőt a hirtelen visszavonás és együgyű magyarázata is arra utal, hogy bár javított de nem kért bocsánatot tehát szándékosan és tudatosan írta, ezzel remélve kimagaslást vagy másoktól érdemet.
Egyelőre nem jött be a gonosz szándéka, lehet idővel mártírt faragnak belőle de a magyar köztudatban egy becstelen aljas marad, olyan szegedi vagy dánél-féle megvilágosodott senki, akik soha nem tudják levedleni a bennük rejtőző gonoszságot.
51
degenereturul
2014. március 11. 03:59
@hajnalpír:
"Okfejtésedben" ezt írod:
"Kertész szerint a baloldali elitből hiányzik ..."
A szövegértés részhez lenne hozzáfűznivalóm, mégpedig az, hogy véleményem szerint ez a félmondat CSÚSZTATÁS NÉLKÜL, helyesen, etikusan fogalmazva így hangzik:
Kertész szerint a baloldali elitből IS hiányzik...
Tudod, olvasva utolsó mondatod, amelyikben tényekről írsz, nevetnem kell. A tények vannak.
És a tény továbbra is az, hogy emberünk megkülönböztet állatokat és embereket, magának - osztályrészként, sorsként felfogva - beéri az emberséggel, és kedvesen, jólelkűen, nagypapai derűvel - eképpen önzetlenül és szívből - átengedi az állati lét minden áldását.
Valahogy így? Hálával tartozunk?
Várom válaszod!
50
degenereturul
2014. március 11. 03:40
@hajnalpír:
Bartus főszerkesztő "Úr", személyesen?!
Na de a mókát félretéve egyvalamit figyelmedbe ajánlanék:
Idéztél egy részletet, gondosan ügyelve a kiragadás határaira. Egyik mondata így hangzik:
"Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret.".
Elolvasva, értelmezve, felmerül a kérdés:
Belőlük ÉS MÉG KIKBŐL hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami belőle és "a Laciból" nem?
Na erre válaszolj!
(Mert szerintem belőlük és a "genetikusan alattvaló" magyarokból. Legalábbis a cikk szerint.)
Kertész Ákombákom Teleputtony Mikulákos olyan jól, érthetően ír, annyira empatikus és akkora filantróp, úgy működik benne túl a tolerancia, hogy az a sok-sok picike lelkiismeret meg szolidaritás a fejében azt súgta neki, hogy hagyja el a hazáját.
Kanadákost most meg gyötri a nyilvánvaló tény, hogy nagyobb senki lett, mint volt. Úgy járt, mint a legendás, hol-volt-hol-nem-volt-talán-igaz-sem-volt-Dániel-Péter, a méltán híres és szimpatikus, toleráns, stb., demokrátum-karizmátor, hogy túl sokan kezdték el lenézni és "nem-szeretni", ezért azóta melegebb éghajlatra távozott. Feléjük ebben mérik a sikert!
Te meg véded ezt a gyanúsan stroke- és meszesedés-ihlette írást, meg ezt a más-anyagból-gyúrt - az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret által a földi pokolból (hazánk) - emberré emelt "EMBERT". EMBER-embert.
Aki mellesleg EMBER létére úgy ír, egész népeket, nemzeteket átfogó általánosításaival pont olyan benyomást kelt, mint egy RASSZISTA KOMCSI. A komcsi, a jó szándékú, de végtelenül primitív és zsigeri gondolkodású "kommunista" utóda, más szóval balliberális, neoliberális, még újabb keletű szóval "baloldali demokrata". Haha-haha. Olyan embert értünk ez alatt, aki ha párt- vagy - egyes esetekben -magánérdekről volt szó, még a legalapvetőbb etikai megfontolásokat, erkölcsi mércéket is mindig hatékonyan, korszerűen és minden esetben a köz javát szem előtt tartva - igaz rendszeresen számba véve vagy "urambocsá" lesöpörve - tudta háttérbe szorítani, lesöpörni.
És gondolom MINDENBEN egyetértesz Dániel Péterrel is, akinek - csak, hogy röhögjünk - a monogramja DP.
(Ez a "hajnal" a nevedben ugye nem valami kommunista - vagy komcsi - áthallás?)
apróbetű:
(minden amit leírtam, csak a véleményem) ;)
49
nk
2013. november 17. 09:10
Namostkéremszépen
értelmezzük Kertész Ákost. Keresztül-kasul magyarázzuk, kinek mit kell gondolni keserű, vagy dühös kirohanásán. Közben elfelejtjük, hogy amiről szó van azt író írta. Író, akinek legfontosabb eszköze a szó, a mondat, a nyelv és aki könyvein keresztül másokat tanít, többek között magyarra.
A sok kötetes KÁ-ról, dramaturgról nevetséges feltételezni, hogy nem tudta, mit ír.
48
hajnalpír
2013. június 14. 10:27
@degenereturul:
Szövegértéssel küzdesz? Egy szövegkörnyezetből kiragadott mondattal akarsz másokat félrevezetve és babért aratni? Nem fog menni, mert K. Á. a baloldali elitet ostorozta, és nem a magyarokat általában.
Kertész ezt írta:
"De közben az egész baloldali elit és tisztikar, beállt a harácsolók, a korruptak, a tolvajok közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját.
Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret.
Magyarországot vajon nem határozza-e meg a Simicska & Puch Co. működése?"
Kertész szerint a baloldali elitből hiányzik "az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket:az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret."
A tények ismeretében Kertész megállapításával - még degener(ált) turulnézetből is - nehéz vitába szállni.
47
degenereturul
2012. május 7. 03:36
A lexikológus úr tévedése az, hogy a felháborodást nem ez a három szó keltette és az, hogy nem csak és főként nem nyelvészeti vonatkozásai vannak ezen írásnak.
A szemüveges, fröcsögő levélíró 3 részre osztja a magyarságot:
1.: Fidesz - Tudjuk ki. A cigányhitler és sleppje.
2.: "Baloldal" - Elárulta önmagát, és ezáltal a jövőt. A jövő záloga.
3.: Önmaga - Nem tudjuk egyedül van-e, vagy vannak-e társai (később kiderül). Amit ő képvisel az egyfajta "másság", nem felsőbbrendűség, hanem inkább ő a Baloldal de Lux, egyfajta "testre-szabott, morális alapú szocializmus", amely "nem azonos soha az éppen aktuális >>pártszocializmussal<<, mégis ez az a közösség, amelyik..." hozzá legközelebb áll. És őt, ennek a baloldalnak az árulása foglalkoztatja. Annak a baloldalnak az árulása, mely hozzá közel áll, de nem ő. Érdekes módon a baloldal nem kérte ki magának a külső kritikát.
Ennek a baloldalnak az árulása azért történt a szemüveges szerint, mert "ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok. A valóságos állatokra gondolok, vagyis ez nem erkölcsi ítélet, egyszerű ténymegállapítás."
Magyarok: olyan percEMBERkék, akik olyanok, mint az ÁLLATOKok, mert a jelenben élnek(!). Ez egy ténymegállapítás. Ilyen egyszerű ez. Érted.
Tehát mostantól vannak a magyarok, akik a baloldal(árulók) és a fidesz összege. És van ő. Aki "más".
De jön a törzsanyag:
"A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: >>ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.<< De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt."
Ezt gondolja a magyarokról. Szép és sokatmondó szavak. Minden tiszteletet megérdemel az őszintesége. Személy szerint nem szeretnék - magyar (alattvaló) létemre sem -, bocsánatot kérni olyan dolgokért melyeknek nem vagyok tettese vagy kiváltója. Persze csak, ha lehet. <-- HOPP! ALATTVALÓSÁG!! A kollektív bűnösség elvét elutasítva a "magyarságtól" sem várnám el, hiszen a "magyarok" nagy részének meg volt a saját szenvedésea múlt században. Hiszem, hogy csak a saját bűneimért felelek. Magyar vagyok és nem vagyok felelős a zsidó népirtásért, és nem vagyok egyedül ezzel. Ha hiszik, ha nem.
És hogy a fröcsögő, kinek is tartja magát, ki is az, aki nem magyar:
"Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret."
BELŐLÜK HIÁNYZIK AZ, AMI EMBERRÉ TESZ MINKET.
BELŐLÜK - MINKET. (Őt és a Bartus Lacit.)
46
istentudja
2011. szeptember 28. 14:27
@zegernyei:
Nem tudom,ki kit provokál.Mondjon két dolgot ami nem függ össze.Mellesleg,ön sem magyar?
45
zegernyei
2011. szeptember 28. 08:10
@istentudja: Válaszából következik, hogy általában nem érti a tudományos vita módszerét. Ez nem baj, de azért ne foglalkozzon történelemmel. A neolit kori leletek elemzésének semmi köze ahhoz, hogy ön genetikailag nem magyar. Ahhoz sincs, hogy ön genetikusan nem magyar. Mellékesen pedig a cikk témájához nem igazodó hozzászólásokkal provokálja a békés magyarokat és nem magyarokat. A linkeket köszönöm.
44
majtos
2011. szeptember 27. 10:20
@Mártonfi Attila: "Igen, valóban a ’fejlődés’ mellett az ’eredet’ is meghatározó jelentéskomponens (vö. genezis). Erről írhattam volna, de úgy éreztem, szétfeszítette volna a cikk kereteit. Azt hiszem, az, hogy ’a magyar eredendően szervilis’, szintén olyan elképesztő, a szövegkörnyezetbe nem illeszkedő olvasat, amit minimális jóhiszeműséggel (márpedig a grice-i maximák erre köteleznek) el kell vetnünk."
Ezzel nem értek egyet. Kertész Ákos nyílt levele pont arról a kiábrándultságról szól, hogy a magyar baloldal is "csak magyar": "boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni", hiszen
"ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok", "és ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját." Az indulat mondatja vele azt, hogy a magyar "genetikusan alattvaló", és pont a szövegkörnyezet az, ami szerintem az öröklötten, eredendően szolgalelkű, talpnyaló és opportunista módon az uralkodó hatalmat kiszolgáló magyarokról szól, és épp ezért a "történeti meghatározottságból adódóan a (hosszú ideig feudalizmusban élő) magyar társadalom tagjainak kulturálisan meghatározott, jellegzetes viselkedése, hozzáállása a mindenkori hatalomnak való alárendelődés" véleményem szerint csak eufemizmus, és pont nem illeszkedik a szövegbe.
"Ha az alattvalót alávalónak olvasás verte ki egyesekben a biztosítékot, akkor amögött tényleg az általános iskolai szintet el nem érő olvasás-szövegértési problémák állnak, ezt igazából általánosan – merő jóhiszeműségből – nem merném feltételezni."
A hétvégén egy parkban halottam egy középkorú férfit telefonálni, és pont erről az ügyről beszélt, de a genetikusan alattvalót "genetikailag degenerált"-nak mondta. (ezt nem most találom ki!) nem biztos, hogy a szövegértéssel van probléma, de az emberek többsége, aki véleményt alkot az ügyben, nem az eredeti levelet olvasta, hanem az adott médián keresztül tájékozódott, aminek tudjuk milyen torzító a hatása. Hiába hangzik el jól az alattvaló szó, de más jelentések is rárakódnak, azáltal ki mondja, milyen médiumban, milyen érzelmi színezettel, milyen kommentárral körbeágyazva, majd ezt az információt hol, kikkel beszéli meg, milyen a diskurzus utóélete stb... és ezt segíti az alattvaló-alávaló hasonlóság. (hozzáteszem, hogy Kertész, bármennyire is felindulásból követte el a nyílt levelét, mégiscsak író, szóval semmit sem bíz a véletlenre...)
43
najahuha
2011. szeptember 26. 11:14
@istentudja:
Írta: "Számos meghatározást olvastam már én is.Egyik sem teljes,mert a "ki a magyar"kérdésre,összetettsége folytán, nem lehet egyetlen frappáns mondatban válaszolni."
---- Valóban nincs egyetlen és egyértelmű válasz, ugyanis a hármas összetevőben még ha a NYELV egyértelmű tud is lenni, a többi összetevője gyakorlatilag megfoghatatlan. Másrészről van egy hagyományozódott "NEMZET" kategória (amely egyre jobban IDEALISZTIKUS, erre vonatkoztatható a hármas fölosztás) és van egy JOGI "nemzet" , amely állampolgársági kategória ( a hármas fölosztás részben tartozik ide.)
Írta: "Kertész Ákos hogyan illik az ön által idézett meghatározásba?Megfelel mindhárom kritériumának?"
----- A fentiekből következően csak SZUBJEKTÍV válasz adható, illetve arra vonatkozó: összességében és külső megítélésben ártó vagy hasznos-e egy Kertész féle cselekedet. Több benne az ártó, mint a hasznos, függetlenül kiinduló szándékától.
De Kertész nem egyedüli eset. Minden népnek megvan a maga "Kertész"-e... De a legtöbb helyen ráhagyják, maximum marginalizálják. És ne legyen illúziónk: ha mindezeket az USA-ról , mint saját hazájáról és "nemzetbéli társairól" írta volna volna valaki, ugyanez a sors jutott volna részéül, no persze méretarányosan....
A viselkedéskutatásból tudjuk, a magyarok az egyik legindividualistább nép a világon, így mindazok a "sztereotípiák", amelyekkel jellemezni szokás bennünket, a valóságból merítkeznek, kisebb-nagyobb túlzással.
Az individualitás egyben azt is jelenti: azon túl, hogy kicsi benne a csapatjáték tolerancia, a legnagyobb egyéni variációkat és lehetőségeket hordozza. ( Erre is lehet hozni számos etológiai és pszichológiai példát).
A magam részéről összefoglalva:
Elhibázott Kertész részéről, hogy a saját nemzetét ostorozó megnyilatkozásait nemzetén kívülálló médiában hirdeti, sugallván azt, mintha Ő mindenekfölötti lenne. Ha Amerikában élne, megtehetné, viszont akkor nyilván gondolatai nem lennének hitelesek , hiszen nem köztünk élne.....
A díszpolgárság visszavonása elsietett volt.
Minden ember követhet és követ is el hibát.
Ha valaki sorozatosan teszi, akkor már el lehet gondolkodni, kérdőre vonni, és aztán cselekedni.....
" Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni." (Babits)
42
bibi
2011. szeptember 25. 17:38
41
istentudja
2011. szeptember 25. 16:34
@cs.k.:
A genetikusok ´kénytelenek minden új eredmény után másképp nyilatkozni.A genetika nem dogma,hanem fejlödö tudomány.Most éli gyermekkorát.Legjobb,ha követjük.Kertész Ákos valóban helyesbített,azt mondta,hogy ilyen mondat helyesen,nem létezik magyarul.De a mondat tartalmát se nem helyesbítette,se vissza nem vonta.Nem írt másikat helyette.És itt nem csak egyetlen mondattal van baj...
40
istentudja
2011. szeptember 25. 16:26
@najahuha:
Számos meghatározást olvastam már én is.Egyik sem teljes,mert a "ki a magyar"kérdésre,összetettsége folytán, nem lehet egyetlen frappáns mondatban válaszolni.Kertész Ákos hogyan illik az ön által idézett meghatározásba?Megfelel mindhárom kritériumának?
39
istentudja
2011. szeptember 25. 16:08
@zegernyei:
Rég rossz ha egy baráti levél megértéséhez értelmezö szótár kell.Miért nézzük hülyének egymást?
Jelentem,megfizettem a genetikusokat azonban ön valóban nem érti,hogy mit nem ért.Nincs napirenden a legújabb eredményekkel.Segítek,kezdje itt,minde szükséges információhoz hozzáfér és mevitathatja ha úgy kívánja:
dna-forums.org/
És a legfrissebb magyar vizsgálat:neolitikumi haplocsoportok az Alföldön:
www.nature.com/jhg/journal/vaop/ncurrent/full/jhg2011103a.html
38
cs.k.
2011. szeptember 25. 14:46
Magyarság genetikailag nem létezik - így nyilatkoznak a genetikusok. Ezzel mindenki tisztában van, ha nem ragadja el az agyát a gőz.
Mártonfi Attila elemzése maximálisan elfogadható, de
Kertész Ákosnak is számolnia kell azzal, hogy a nyelvészetben járatlan publikum számára félreérthető lehet a szóhasználata. Helyesbített, és ezt minden további agymenés nélkül, a lehető legfegyelmezettebben tudomásul kell, hogy vegyük. Ha nem tesszük, a kis bajból nagy lesz. Ez leginkább Tarlós Istvánra vonatkozik.
Genetikusan fejletlennek tartom viszont az állami kitüntetések osztogatását szakmai teljesítményért. Pláne, ha az nálunk bármikor, bárki által visszavonható. Ez éppenséggel azt bizonyítja, hogy a kitüntetésért cserébe politikai elkötelezettséget várnak el a díjazottól.
Az összes hozzászólás megjelenítése
