-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk a „negélyezett” szó jelentéséről és etimológiájáról kérdez minket. Lehet-e negédes az, aki negélyes vagy negélyezett? És édes-e az, aki negédes? – Utánajártunk a szócsaládnak, de minden titokra nem derült fény.
Mihály nevű olvasónk egy érdekes kifejezéssel kapcsolatban keresett meg minket:
Azt olvastam valahol, hogy valaki „negélyezett volt”. Én ezt a szót még soha sem hallottam, nem értem, hogy mit jelent. Én csak a „negédes”-t ismerem. Van köze a kettőnek egymáshoz?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem csodálkozunk, hogy olvasónk nem ismeri a negélyezett kifejezést: a negélyezett szóalakra a Magyar Nemzeti Szövegtár korpusza nem ad egyetlen találatot sem, az általunk tőként feltételezett negélyre mindössze két találatot kaptunk. Az egyik Hubay Miklós Déryné hold- és fáklyafényben című 1963-as írása:
De hová lett a romantikus vitorlaként dagadó fátyol a válla mögül? hová lettek a szalagok, a csipkék, a röpikék és a negély és a bűbáj, a grüberli és a lokni?
A másik pedig Illyés Gyula Önkritika (Batsányiné) című verse:
Aztán, hogy könyvet sem kapott: saját
múltját olvasta regény-módra át,
mind zordabban; ön recenzense képpen!Mennyi negély! Bókolás! Stíl-zavar!
Nagy szó, parány tett! Vád, viszály: „magyar
átok”!
A negély tehát archaikus, vagy archaizáló irodalmi szövegekben fordul elő. A Kohári Anna és Mandl Orsolya által szerkesztett Régi szavak szótára megadja a negély főnevet ’finomkodás, kényeskedés’ értelemben, sőt a negélyes melléknevet is tartalmazza ’fölényes, büszke’, illetve ’magakellető, szenvelgő’ értelemben. Kérdéses maradt, hogy ennek mi köze van a negédeshez.
A negédest a Tinta Kiadó Értelmező szótára szerint ’kényeskedő, mesterkélten finomkodó, szenvelgő’ személyre, stílusra vagy ilyen stílusú bármire használják. Ez egybevág intuíciónkkal, valamint az MNSz adataival is. A neten azonban megtaláljuk a negédes élet, illetve a negédes bosszú kifejezéseket is, amelyek már egyértelműen mutatják a népi etimologizálást és az édessel való összefüggés feltételezését. (Valószínűleg ennek következtében konkrét ízre is alkalmazzák a negédest ’túlzottan édes’ értelemben.) De van-e köze a negédesnek az édeshez? És a negély összefügg-e a negédessel?
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ.) a negédesről annyit tud, hogy összefügg a negély, negélyes szavakkal. Utóbbi alakok a 19. századra már feledésbe merültek, de a nyelvújítók felelevenítették a használatukat. A szócsalád, amelybe a negély és a negédes is beletartozik, ismeretlen eredetű. Így viszont azt sem tudjuk megmondani, hogy valóban lehet-e köze az édesnek a negédeshez.