-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk a „negélyezett” szó jelentéséről és etimológiájáról kérdez minket. Lehet-e negédes az, aki negélyes vagy negélyezett? És édes-e az, aki negédes? – Utánajártunk a szócsaládnak, de minden titokra nem derült fény.
Mihály nevű olvasónk egy érdekes kifejezéssel kapcsolatban keresett meg minket:
Azt olvastam valahol, hogy valaki „negélyezett volt”. Én ezt a szót még soha sem hallottam, nem értem, hogy mit jelent. Én csak a „negédes”-t ismerem. Van köze a kettőnek egymáshoz?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem csodálkozunk, hogy olvasónk nem ismeri a negélyezett kifejezést: a negélyezett szóalakra a Magyar Nemzeti Szövegtár korpusza nem ad egyetlen találatot sem, az általunk tőként feltételezett negélyre mindössze két találatot kaptunk. Az egyik Hubay Miklós Déryné hold- és fáklyafényben című 1963-as írása:
De hová lett a romantikus vitorlaként dagadó fátyol a válla mögül? hová lettek a szalagok, a csipkék, a röpikék és a negély és a bűbáj, a grüberli és a lokni?
A másik pedig Illyés Gyula Önkritika (Batsányiné) című verse:
Aztán, hogy könyvet sem kapott: saját
múltját olvasta regény-módra át,
mind zordabban; ön recenzense képpen!Mennyi negély! Bókolás! Stíl-zavar!
Nagy szó, parány tett! Vád, viszály: „magyar
átok”!
A negély tehát archaikus, vagy archaizáló irodalmi szövegekben fordul elő. A Kohári Anna és Mandl Orsolya által szerkesztett Régi szavak szótára megadja a negély főnevet ’finomkodás, kényeskedés’ értelemben, sőt a negélyes melléknevet is tartalmazza ’fölényes, büszke’, illetve ’magakellető, szenvelgő’ értelemben. Kérdéses maradt, hogy ennek mi köze van a negédeshez.
A negédest a Tinta Kiadó Értelmező szótára szerint ’kényeskedő, mesterkélten finomkodó, szenvelgő’ személyre, stílusra vagy ilyen stílusú bármire használják. Ez egybevág intuíciónkkal, valamint az MNSz adataival is. A neten azonban megtaláljuk a negédes élet, illetve a negédes bosszú kifejezéseket is, amelyek már egyértelműen mutatják a népi etimologizálást és az édessel való összefüggés feltételezését. (Valószínűleg ennek következtében konkrét ízre is alkalmazzák a negédest ’túlzottan édes’ értelemben.) De van-e köze a negédesnek az édeshez? És a negély összefügg-e a negédessel?
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ.) a negédesről annyit tud, hogy összefügg a negély, negélyes szavakkal. Utóbbi alakok a 19. századra már feledésbe merültek, de a nyelvújítók felelevenítették a használatukat. A szócsalád, amelybe a negély és a negédes is beletartozik, ismeretlen eredetű. Így viszont azt sem tudjuk megmondani, hogy valóban lehet-e köze az édesnek a negédeshez.