A Közel-keleten az iszlám leggyakoribb nyelvei az arab és a török mellett az iráni nyelvek; maga a perzsa nyelv pedig különösen fontos szerepet játszik az iszlám vallás (nagymértékben Iránhoz kötődő) síita irányzatában. Az iráni nyelvek az indoeurópai nyelvekhez tartoznak, azon belül is az indoiráni ághoz. Az indoiráni nyelvek csoportját tovább lehet bontani indoárja nyelvekre és iráni nyelvekre. Az előbbihez tartozik az Indiai szubkontinens északi nyelveinek többsége (a szanszkrit, a hindi, a bengáli, a pandzsábi stb.) és az európai cigányság romani nyelve. Az utóbbihoz pedig a perzsát, a kurdot és az afgánt soroljuk. Az indoiráni nyelvekhez tartozik még két lényegesen kisebb nyelvcsalád is. A dárd nyelveket Afganisztán, Pakisztán és India területein maximum pár százezres nagyságrendben beszélik, ez alól kivételnek csak a 4-5 milliós kasmíri nyelv számít. A nurisztáni nyelveket pedig még kevesebben, összesen legfeljebb negyvenezren beszélik.

A térség államai időszámításunk előtt 100 évvel
(Forrás: Wikimédia)

Jelenleg összesen 87 iráni nyelvet tartanak számon, amelyeket körülbelül 200 millió ember beszél Törökországtól Tádzsikisztánig és a Kaukázustól az Indusig.

Irán és a perzsa nyelv rövid története

Az iráni nyelvek közül a legfontosabb talán maga az iráni vagy más néven perzsa nyelv. Az indoiráni népek már az i.e. 3-2. évezred környékén megérkeztek a mai Irán területére, Nagy Kürosz (i.e. 593-530) korától pedig kisebb megszakításokkal folyamatosan iráni nyelvű birodalmak követték egymást: médek, perzsák, párthusok, szászánidák. Az iráni népek a római birodalom terjeszkedésének is sikeresen ellenálltak, míg más iráni népek a Fekete-tengertől és a Kaszpi-tengertől északra alkottak birodalmakat. Ők voltak a szkíták és a szarmaták. Ebből a nagyon korai időszakból és az ezt követő népvándorlás korából származhatnak az olyan iráni eredetű ősi szavaink, amelyekről talán nem is feltételeznénk iráni származásukat. Az ősi iráni eredetű szavak egy közel sem teljes listája a következő: ezer, kard, nemez, tej, tíz, száz, vám, vásár, vár (főnévként), asszony, híd, úr, kéj, arany, ló, nyereg, és fék. A szkíták és a szarmaták birodalma azonban a népvándorlás korában fokozatosan leáldozott. A valaha volt nagy birodalmak egyedüli mai leszármazottainak a Kaukázus oszét, más néven alán népe számít.

Az iráni népek és nyelvek már az ókorban egész Közép-Ázsiában elterjedtek voltak, például a mai Tádzsikisztán területén Baktria, illetve a mai Üzbegisztán területén Szogdia nevű iráni nyelveket beszélő birodalmak álltak fenn. A perzsa világ iszlamizálódása i.sz. 652-ben kezdődött, de az átmeneti erős arab befolyás csak i.sz. 822-ig tartott. Onnantól ismét iráni nyelvű és kultúrájú birodalmak követték egymást Perzsiában. Jelentős változást a mongolok hoztak itt is, akik hatalmas pusztítások árán 1218-tól meghódították az országot, de lassan ők is átvették a perzsa intézményeket és kultúrát.

Az iszlámon belül már a vallás kialakulásától fogva létezett a két legfontosabb irányzat, a szunnita és a síita. Ezek kezdetben annak a megítélésében tértek el, hogy ki volt Mohamed megfelelő utóda, Abu Bakr vagy Mohamed unokatestvére és veje, Ali ibn Abí Tálib (599-661). A síiták számára Ali személye majdnem olyan fontos, mint Mohamedé. A két irányzat követői nagyjából békében éltek egymás mellett Irán területén is, ahol a síiták mindig kisebbségben voltak. Ez a következő perzsa birodalom, a szafavidák idején változott meg, amikor a síitát tették meg a birodalom vallásává. Így Irán még jobban elkülönült a szunnita arab világtól. Az ország legújabb kori történelméből fontos még megemlíteni az 1979-es Khomeini ajatollah (1902-1989) által vezetett forradalmat, mely után Irán teokratikus, azaz vallási vezetők által irányított országgá vált. Hosszú történelme alatt Perzsia és a perzsa nyelv végig híres maradt tudományáról, irodalmáról és a kultúrájáról általában.

Perzsa eredetű szavainkból:

abszint, algoritmus, angyal, arzén, azúr, bazár, bézs, bronz, dervis, jázmin, karaván, kaviár, khaki, kioszk, lila, örmény, Paradicsom (mint hely), pisztácia, sakk (Shāh Māt - a királyt elfogták), spenót, szitár, a tulipán és a turbán, amelyek ugyanabból a szóból erednek.

Irán nyelvei ma

A perzsa nyelv valójában egy gyűjtőfogalom, amely több kölcsönösen érthető nyelvet takar. Iránban fárszinak, Afganisztánban darinak, Tádzsikisztánban pedig tádzsiknak nevezik a perzsa nyelv helyi változatait. A fárszi Irán egyetlen hivatalos nyelve, és szinte mindenki ismeri legalább második nyelvként, bár a perzsa csak a lakosság alig több mint felének az anyanyelve az országban. A lakosság további egynegyede egyéb iráni nyelveket használ otthon. Az országban beszélt második legnagyobb nyelv azonban a törökkel kölcsönösen érthető azeri. Az azeriek az ország észak-nyugati részén laknak, és Irán lakosságának egynegyedét teszik ki. A térségre jellemző, hogy történelmi okokból lényegesen több azeri él Iránban (17 millió), mint magában Azerbajdzsánban (8 millió). Hasonló a helyzet az afgán, azaz más néven pastu néppel is. 10 milliós számukkal a pastuk Afganisztánban egyharmados kisebbségben vannak, míg majdnem háromszor ennyi pastu lakja Pakisztán nyugati részét.

Iráni nyelvek ma: türkiz – kurd, zöld – perzsa, kék – pastu, sárga – beludzs
(Forrás: Wikimédia)

Irán déli részén 3 milliónyi luri nemzetiségű lakos a perzsához nagyon közeli luri nyelvet beszéli, az ország többi iráni nyelve azonban lényegesen eltér a perzsától. Ezek az északnyugati iráni nyelvekhez tartozó kurd, mazandaráni, dzsilaki és beludzs nyelvek, nagyjából ebben a gyakorisági sorrendben. A kurd nyelvvel a cikk második része fog bővebben foglalkozni, de annyit elöljáróban már most illik megemlíteni, hogy 25 millió anyanyelvi beszélővel a kurd messze a legnagyobb olyan indoeurópai nyelv, amelynek nincs önálló független nemzeti állama – leszámítva természetesen az Indiai szubkontinens nyelveit, amelyeknek Indián belül önálló államaik vannak. Magyarország jogosan látja önmagát az első világháború egyik legnagyobb károsultjának, de a kurdokra hasonlóképp illik ez a leírás. A háború után úgy úszott el a nagyhatalmak által beígért önálló kurd állam reménye, hogy annak gyakorlatilag a jövőben sincs semmi esélye, egy teljes török-kurd polgárháborút leszámítva. A kurdok jelenleg négy országban – Törökország, Irak, Irán és Szíria – élnek milliós lélekszámban, és további öt országban képeznek 100 ezres nagyságrendű kisebbséget.

Iránban nagyjából 7 millió kurd él az ország nyugati részén, az Urmia-tó környékén. A kurdok többek között abban térnek el Irán lakosainak többségétől, hogy jobbára szunniták és nem síiták. Ez utóbbi az ország sivatagos dél-keleti részén élő beludzsokra is igaz. A dzsilaki és a mazandaráni nyelveket a Kaszpi-tenger mellet beszélik, az ország fővárosától Teherántól alig 100 kilométerre. A két nyelvnek azért sikerült évszázadokon át megőrizni függetlenségét a perzsa nyelvtől, mert a Kaszpi-tenger partját a hatalmas, helyenként 5000 méter magas Alborz-hegység választja el Irán többi részétől. E nyelvekre az arab is sokkal kevésbé hatott, mint a perzsára, ugyanebből az okból kifolyólag. A milliós nagyságrendben beszélt iráni kisebbségi nyelvek közé tartozik még az arab, a türkmén, és az európai cigányság romani nyelvével rokon domari nyelv.

A perzsa nyelv a környező országokban

Az indoeurópai nyelveket ismerő ember számára a perzsa nyelv nyelvtanának logikája is ismerősnek tűnik. A perzsa nyelvre a nem indoeurópai nyelvek közül az arab volt a legnagyobb hatással volt. Az arab nyelvnek köszönhető például a perzsa nyelvben az, hogy a többes szám – az adott szó eredetétől függően – ötféleképp képezhető. A másik olyan nyelv, amely évszázadokon át hatott a perzsára, a török. Az indoeurópai nyelvekre oly jellemző, de a perzsából hiányzó nyelvtani nem is a szomszédos türk nyelvek hatására alakulhatott ki tűnhetett el.

A Baktria területén élő iráni népeknek az ókorban még saját iráni nyelvük volt, a baktriai, de a szomszédos perzsa birodalom növekvő dominanciájának hatása alatt a perzsa kultúrát és nyelvet is átvették a baktriai iráni népek. Őket ismerjük ma tádzsikokként. A tádzsikok nem csak a róluk elnevezett Tádzsikisztánt lakják, hanem Afganisztán nagyobbik, északi felét is, és kisebb számban Üzbegisztán déli területeit. A kulturális hatás azonban nem terjedt ki az élet minden területére, a tádzsikok többsége például nem vette át a perzsa birodalom i.sz. 1500-tól hivatalos síita vallását. Afganisztánban a tádzsikok a perzsa nyelvvel kölcsönösen érthető keleti perzsa nyelvet, a dari nyelvet beszélik. Ez Afganisztán legnagyobb nyelve: az ottani lakosság fele beszéli anyanyelvként, és becslések szerint további 10 millióan használják második nyelvként. Afganisztán dari beszélői azonban megoszlanak etnikailag. A legnagyobb dari nyelvet beszélő afganisztáni népcsoportot például a hazarák képezik, akik a szunnita tádzsikok többségével ellentétben éppen síiták. Irán és Afganisztán területein a perzsa és a dari nyelv írásában egy módosított arab ábécével, a perzsa-arab ábécé használatos. Tádzsikisztánban a keleti perzsa nyelv helyi változatát tádzsiknak hívják, és a 120 éves orosz uralom hatására cirill betűkkel írják. A perzsa nyelv így összességében legalább 70 millió ember anyanyelve, és legalább további 30 millióan beszélhetik második nyelvként.

Források:

Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza

David Crystal: A nyelv enciklopédiája

A nyelvek világatlasza: a világ nyelveinek eredete és fejlődése

Wikipédia