Az utóbbi napokban a hírekben többször esett szó Mezsihirjáról, az ukrán elnöki rezidenciáról. Az elnöki lakhely a Kijev közelében álló Novi Petrivci faluban található. A Mezsihirja (Межигір'я) elnevezés ukránul ma is jól érthető, ’hegyek közötti terület’ a jelentése: mezsi (межи) ’között’, hora (гора) ’hegy’, -я [ja] képző. Mivel a képzés szorán a hora első szótagja záródik (ho-ra → hor-ja), és zárt szótagban az o i-vé vált, az összetett-képzett szóalakban már i áll az o helyén. A jelentést persze nem kell feltétlenül úgy értelmezni, hogy nagy hegyek között fekvő területről van szó: az ilyen elnevezések alapjául gyakran kisebb kiemelkedések szolgálnak, melyek legfeljebb a környéken tűnnek jelentősnek.

Ukrán „turisták” Mezsihirjában a februári tüntetések győzelme után
(Forrás: Wikimedia Commons / Aleksandr Andreiko / CC BY-SA 2.0)

A híradásokban időnként találkozhatunk a név oroszos formájával is: Mezsigorje (Межигорье). Ebben nem csak az o őrződik meg, hanem a g is.Látszólag ugyan más a képző (ukrán -ja, orosz -je), de történetileg ezek megegyeznek, amit az is mutat, hogy az ukrán szó is semleges nemű (pedig a szláv nyelvekben az a végű főnevek tipikusan nőneműek). Ez azonban nem tisztán orosz alak, hanem ukrán-orosz hibrid, hiszen oroszosan Mezsdugorje (Междугoрье) lenne a megfelelő alak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az ilyen szerkesztésmód és névadás egyébként jellemző a szláv nyelvekre. Ukrajnában az említett rezidencián kívül legalább két hasonló nevű falu is van, de még többször előfordul a rövidebb Mizshirja (Міжгір'я) változatban is (az e itt szintén a szótag záródása miatt vált o-vá), és ennek orosz megfelelőjét is megtaláljuk. Ezeknél híresebb azonban a hercegovinai Međugorje [medzsugorje], mely híres katolikus zarándokhely (bár az ottani jelenések hitelességét az egyház nem ismeri el). Csehországban Plzeň közelében találunk etimológiailag azonos nevű falut: Mezihoří (kb. [mezihor^zsí]), Lengyelországban pedig Sziléziában találhatunk etimológiai megfelelőt: Międzygórze (kb. [mjeⁿdziguzse].