-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az ember alapvető igényei közé tartozik, hogy legyen mit ennie és legyen hol laknia. De vajon ezt tükrözi-e a jól lakik és a jóllakik hasonlósága?
Károly nevű olvasónk kérdezi:
Honnan származik a "jóllakott" szó? Tudtok neki segíteni? Nekem sajna fogalmam sincs és etimológiai szótáram sincs (ha abban benne van egyáltalán).
Nos, jó hír Károly számára, hogy az etimológiai szótárban, legalábbis a TESz. néven közismert A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában benne van, ha nem is a jóllakott, de a lakik1 címszó alatt. Azért lakik1, mert a lakik2 az a lakik, amelyik az ’állandó jelleggel valahol tartózkodik, tanyázik, otthonnal rendelkezik’ jelentésű ige. (Ez egyébként finnugor eredetű, a lak ’lakóhely’ főnévvel függ össze, más finnugor nyelvekben főnévi alakban fordul elő.) A különböző számozás tehát arra utal, hogy az evéssel kapcsolatos lakik történetileg nincs kapcsolatban az otthonnal kapcsolatos lakikkal, hasonló hangalakjuk tulajdonképpen a véletlen eredménye.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ez azonban csak egy lehetőség. A TESz. szerint sem zárható ki ugyanis, hogy a két jelentés mégis összefügg egymással, méghozzá úgy, hogy a hosszadalmas evés-iváshoz az ember letelepszik, hosszabb időt eltölt, valahol lakozik: így kapcsolódhat össze a valahol tartózkodás az evéssel. Ez a származtatás meglehetősen bizonytalan, de ha mégsem ez a kifejezés eredete, akkor a szó ismeretlen eredetű: korábbi ugor vagy török eredeztetései egyaránt tévesnek bizonyultak.
Mindenképpen a jóllakik, belakik szavakkal van összefüggésben a lagzi, a lakmározik és a lakodalom.