-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az ember alapvető igényei közé tartozik, hogy legyen mit ennie és legyen hol laknia. De vajon ezt tükrözi-e a jól lakik és a jóllakik hasonlósága?
Károly nevű olvasónk kérdezi:
Honnan származik a "jóllakott" szó? Tudtok neki segíteni? Nekem sajna fogalmam sincs és etimológiai szótáram sincs (ha abban benne van egyáltalán).
Nos, jó hír Károly számára, hogy az etimológiai szótárban, legalábbis a TESz. néven közismert A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában benne van, ha nem is a jóllakott, de a lakik1 címszó alatt. Azért lakik1, mert a lakik2 az a lakik, amelyik az ’állandó jelleggel valahol tartózkodik, tanyázik, otthonnal rendelkezik’ jelentésű ige. (Ez egyébként finnugor eredetű, a lak ’lakóhely’ főnévvel függ össze, más finnugor nyelvekben főnévi alakban fordul elő.) A különböző számozás tehát arra utal, hogy az evéssel kapcsolatos lakik történetileg nincs kapcsolatban az otthonnal kapcsolatos lakikkal, hasonló hangalakjuk tulajdonképpen a véletlen eredménye.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ez azonban csak egy lehetőség. A TESz. szerint sem zárható ki ugyanis, hogy a két jelentés mégis összefügg egymással, méghozzá úgy, hogy a hosszadalmas evés-iváshoz az ember letelepszik, hosszabb időt eltölt, valahol lakozik: így kapcsolódhat össze a valahol tartózkodás az evéssel. Ez a származtatás meglehetősen bizonytalan, de ha mégsem ez a kifejezés eredete, akkor a szó ismeretlen eredetű: korábbi ugor vagy török eredeztetései egyaránt tévesnek bizonyultak.
Mindenképpen a jóllakik, belakik szavakkal van összefüggésben a lagzi, a lakmározik és a lakodalom.