Olvasónk, Hatodik Alabárdos a magyar tenger partjainál is a nyestre gondol, így a mára elavult képeslap helyett egy fényképet, rajta egy nyelvi leletet, s ezzel egy témát küld nekünk.

Miezéria
(Forrás: Facebook / 6. Alabárdos)

Mi lehet az a masszéria? A neten rövid keresgélés után rábukkanhatunk az olasz masseria [masszeria] ’nagy, tipikusan erődített udvarház, birtok, tanya, farm’ szóra. Ennek töve a massa [massza] ’tömeg’, mely jelentésben használatos (francia megfelelője, a masse [masz] még több dolgot jelenthet a pörölykalapácstól kezdve a tésztán át a buzogányig), de ez mind a ’tömeg’ jelentésre vezethető vissza. A masse-ból képezték a franciában a massivot, mely számos nyelvben elterjedt, a magyarban is megvan masszív alakban ’tömör, szilárd’ jelentésben. Az olasz és a francia szó a latin massa ’tömeg, teher, rakás, nyers tészta’ szóból származik, az pedig a görög μᾶζα [maza] ’kenyér’ szóból. A magyar massza is latin jövevényszó. A toldalék, az -eria az olaszban általában helyneveket képez (bár más funkciókban is előfordul), az ilyen szavak egy része bekerült a magyarba is, pl. drogéria ’illatszerbolt’, parfüméria ’illatszerbolt’, pizzéria ’pizzázó’.

A képről azonban úgy tűnik, hogy semmiféle udvarházról vagy farmról nincs szó. Sokkal valószínűbb, hogy itt a fenti szavakból elvont -éria képzőt a masszázs szóhoz kívánták illeszteni, de eközben csonkolták a tövet. De vajon mi köze van a masszázsnak a masszához?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Eláruljuk: tulajdonképpen semmi. A masszázs és szócsaládja is a franciából származik (massage [maszázs], masser [maszer] ’masszíroz’, masseur [maször] ’masszőr’), a magyarba valószínűleg német közvetítéssel kerültek, bár a franciából való közvetlen átvétel sem zárható ki. Ezen szavak töve szintén [massza] volt eredetileg, de semmi köze a latin-görög szóhoz: arab eredetű, és az arab orvostudományban ’kézzel (könnyen) érint’ volt a jelentése.