A 444 Budapestre került az Európai Rendőrakadémia székhelye című cikkében a rendőrakadémia szóval kapcsolatban megjegyzi:

A helyesírási szabályzat szerint egyébként helyesen rendőr-akadémia, de a kormany.hu talán a filmből vette ezt is.

Magyar helyesírás – a képzés legkeményebb része
(Forrás: Wikimedia Commons / FBI)

A megállapítás természetesen helytálló. Ebben az esetben A magyar helyesírás szabályainak 138. pontja érvényes:

[...]

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, írógépműszerész, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban többnyire kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerő-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb.

[...]

A szabály további pontosításokkal egészül ki. A szótagszám meghatározásakor figyelembe kell venni a képzőket, de a ragokat és a jeleket nem. Ez azt jelenti, hogy a rendőrkapitány egybeírandó, mert csak hat szótag, a rendőr-kapitányság viszont kötőjellel, mert hét. A rendőrkapitányainkról viszont hiába kilenc szótag, az -ainkról szótagait nem számoljuk.

Ráadásul pontosítani kell a szabályt abban a tekintetben is, hogy mi számít összetételi tagnak. Az igekötők közül csak a két vagy több szótagosak, az egy szótagosak nem; az idegen szavaknak csak az olyan elemei, melyek önállóan is használatosak. A centi- vagy az extra- tehát igen, de a pszeudo- nem. (Megjegyeznénk, hogy a szabályzat 1984-es kiadásakor a multi még valószínűleg nem volt használatos önálló szóként, ma viszont igen. Mindez azt jelenti, hogy például a multivitamin-készítményt akkor még multivitaminkészítménynek kellett volna írni, azaz bizonyos szerkezetek írásmódja anélkül változott, hogy a szabályzat változott volna.)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ebben az esetben tehát a szabályzat nem ellentmondásos, viszont rendkívül életszerűtlen. Írás közben mindig meg kell állnunk, és ellenőriznünk, hogy

• a szó hossza – a jeleket és ragokat nem számolva – eléri-e a hét szótagot;
• többszörös összetétel-e;
• az összetételi tagok mindegyike összetételi tagnak számolandó-e a szabály szempontjából.

Mindezt betartani persze nem lehetetlen, de a szabály számos hibázási lehetőséget kódol. A rendőr-akadémia esetében valószínűleg arról van szó, hogy különösebb odafigyelés nélkül észre sem vesszük, hogy összetett szóról van szó (pedig még a jelentésszerkezete is viszonylag áttetsző: a rendőr a rendet őrzi). A két egy szótagos szóból álló összetételeknél gyakran van így, különösen, ha az elemek jelentése sem ilyen átlátszó: műsor, rendszer, műszer stb. Amikor olvasónk arról érdeklődött, vajon miért írjuk kötőjellel az érdek-képviseleti szót, valószínűleg neki is az nem tűnt fel, hogy a képvisel összetett szó. Ezért írhattuk mi is tévesen egybe a képviselőválasztás szót éppen egy a hozzá kapcsolódó helyesírási problémákról szóló cikkben. Sőt gyaníthatjuk, hogy az olyan szavakat, mint a hadügyminisztérium, pénzügyminisztérium, külügyminisztérium, belügyminisztérium, nem valamiféle hagyományőrzésből írjuk egybe, hanem egyszerűen azért, mert a helyesírás szabályozói sem vették észre idejében, hogy a szabály szerint ezeket már kötőjellel kellene írni (szemben a hadügyminiszter, pénzügyminiszter, külügyminiszter, belügyminiszter szavakkal).

Mi tehát semmiképpen nem rónánk fel a kormánynak, ha ilyen hibát vétett. Szemben az olyan súlyos hibákkal, mint a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagy a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft., a rendőrakadémia írásmód igazán jelentéktelen vétség, és igazán nem elkövetője felelős érte, hanem azok, akik ezt a feleslegesen bonyolult szabályt meghozták.