-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokszorosan is tragikus történet – mi most szigorúan csak a nyelvi vonatkozásaival foglalkozunk.
János nevű olvasónk nem először örvendeztet meg minket furcsa mondatokkal:
Mai gyöngyszem: „Levágott katona feje”. Helyesen nem „katona levágott feje” lenne? Csak nekem furcsa ez a szórend?
Természetesen olvasónknak igaza van, a melléknevek és melléknévi igenevek jelzőként mindig az őket közvetlenül követő főnévhez kapcsolódnak. Mivel a levágott után a katona áll, a mondat csak úgy értelmezhető, hogy a katonát vágták le.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Élőlényekre azonban a levág igét csak akkor alkalmazzuk, ha a megölése azt a célt szolgálja, hogy belőle táplálékot készítsünk (levágták a disznót/juhot/tyúkot/stb.). Emberekkel ilyen fokú szörnyűség szerencsére ritkán történik meg. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy korábban a levág használatos volt ’kardvágással megöl, lekaszabol’ jelentésben is – historizáló kontextusban a levágott katona már nem is olyan furcsa.
A mai szemmel mégis furcsa megfogalmazás hátterében azonban talán nem ez áll, hanem a levágott katonafej szerkezettel való interferencia (kölcsönhatás). A két főnév által alkotott összetétel (katonafej, asztalláb) gyakran ugyanazt jelenti, mint a velük alkotott birtokos szószerkezet (katona feje, asztal lába), de sok tekintetben másképp viselkedik. Az egyik különbség, hogy a jelző az első esetben „átugorja” az összetételi előtagot: a hosszú asztalláb esetében a láb a hosszú (szemben a hosszú asztal lába szerkezettel, ahol az asztal). A szerző először talán levágott katonafejet szeretett volna írni, majd a katonafejt inkább katona fejére cserélte, de elfelejtette elvégezni a szükséges szórendi módosításokat. Hiba, hiba, de azért talán fejvesztéssel nem kéne az elkövetőjét sújtani.