Napjaink izgalmas könyvszakmai kérdéséről, a könyv és az irodalom internetes helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést 2010. október 6-án a Könyvhét LapNapján a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A résztvevők az e-könyv mai magyarországi elterjedtségéről és jövőbeni szerepéről beszélgettek.

Az e-könyv ma nem könyv

Ha e-könyvről beszélünk, többféle dolgot értünk alatta. Maga a kifejezés az angol e-book szó tükörfordítása, melyben az e- előtag az e-levél, e-kereskedelem szavakhoz hasonlóan az elektronikus melléknév rövidítése. Elektronikus tartalomnak minősülnek a számítógép képernyőjén PDF formátumban megjeleníthető szövegek éppúgy, mint az e-book olvasókon lapozgatható regények. Jelentős különbség a kettő között, hogy míg az egyiket tördelőprogrammal állítják elő, és ügyelnek az oldalkép esztétikus elrendezésére, az olvasókon levő szövegben még elválasztások sincsenek, így sokszor ritka sorok keletkeznek.

A Fapadoskönyv.hu egyaránt kínál csak elektronikusan olvasható szövegeket és kinyomtatható, könyvként összefűzhető tartalmakat. Mint azt az ügyvezető igazgató, Farkas András elmondta, lehetőség van print on demand eljárással (igény szerinti nyomtatással, digitálisan) egy-egy példány előállítására. Innentől azonban már valóban könyvről beszélünk – aminek 5 százalék az áfája. Egészen addig, amíg elektronikus formában van a tartalom, az áfa 25 százalék. Ez az oka annak, hogy míg külföldön egy e-book ára a nyomtatott könyv ára alatt van, addig hazánkban esetenként még meg is haladja azt.

Nemcsak azért nem terjedt még el Magyarországon az e-könyvek használata, mert drágák, hanem az e-book olvasókhoz is költséges hozzájutni. Ezzel szemben Amerikában az Amazon.com a Kindle olvasóját a gyártási költségek alatti áron forgalmazza. Mivel erre az olvasóra csak az Amazon.comon keresztül lehet tartalmat vásárolni, a cég az olvasók eladása során termelt veszteségét így igyekszik behozni. Tavaly azt nyilatkozták, hogy 2009. december 25-én több e-bookot adtak el, mint nyomtatott könyvet. Ennek nemcsak az az oka, hogy az embereknek a korábban megvásárolt olvasókhoz be kellett szerezniük a szükséges e-könyveket – mint arról korábban hírt adtunk, hanem az is, hogy december 25-én a könyvesboltok zárva tartanak – világított rá Starcz Ákos, a Bookline.hu Nyrt. vezérigazgatója.

Az e-könyv biznisz sok kockázatot rejt magában, ezért hozta létre közös leányvállalatként a Bookline.hu Nyrt. és a Líra Könyv Zrt. az eKönyv Magyarország Kft.-t – mondta el Starcz Ákos. Tervezik piacra dobni saját e-könyv olvasójukat is, de ma még nagyon gyorsan változik a technikai környezet, és nehéz megjósolni, melyik eljárás lesz a befutó. A Líra-csoporthoz hat kiadó tartozik, így tartalmakat is tudnak szolgáltatni. Csak hogy egy példát említsünk: Paulo Coelho legutóbb lefordított regényét nyomtatott és e-könyv formájában is megjelentették az Ünnepi Könyvhétre (Athenaeum Kiadó). A Bookline kereskedőként más kiadókkal igyekszik megállapodást kötni e-könyvek létrehozására. De mint arra Starcz Ákos rámutatott, a kiadók eléggé bizalmatlanok, ugyanis attól tartanak, hogy a feltett tartalmakat könnyű feltörni.

Miért van szükség kiadókra?

A kiadók közül egyelőre nem sok nyit az e-könyvek felé. Közöttük is úttörő a Typotex Kiadó, amely 2009 januárjában indította el az Interkönyv projektet. Ennek keretében saját, megszerkesztett és betördelt kiadványaikat teszik elérhetővé elektronikus formában, akár fejezetenként – tájékoztatott Németh Kinga irodavezető. A Kossuth Kiadó 2010. június 1-jén indította útjára a Multimédiaplázát, ahonnan e-könyvek mellett hangoskönyveket, illusztrációkat és multimédia-programokat is be lehet szerezni. Ezek az értékesítési csatornák egyelőre kiadókhoz kötöttek, de már ma is megvan annak a lehetősége, hogy bárki hozzáférhetővé tegyen e-könyveket az interneten. A kiadók mindeddig szűrők is voltak a tekintetben, hogy milyen tartalom juthatott a nagyközönség elé – hangzott el a beszélgetésen.

Ha a szerző közvetlenül a terjesztőhöz vinné a művét, kimaradna a szöveggondozás folyamata. A szerkesztésnek nem az a célja, hogy háttérbe szorítsa a szövegből az író sajátos stílusát, hanem hogy egységes és (köz)érthető szöveget hozzon létre. Egy korábbi írásunkban beszámoltunk arról, hogy a Baen Booksnál – ugyan drágábban, de – megvásárolható a korrektúrázatlan szerzői kézirat is, akár már a megjelenés előtt. Ez a gyakorlat nem túl szerencsés, hiszen azt a képzetet keltheti az olvasókban, hogy a kiadóra nincs szükség. Holott egy színvonalas könyv létrehozásához elengedhetetlen a korrektúrázás is.

A modern könyvtár képzete Magyarországon
(Forrás: Wikimedia commons)

Kié lesz a nyomdaköltség?

Egy papíralapú könyv előállítása során először egy elektronikus változatot kell létrehozni. Ha a létrejövő tartalmat e-könyvként szeretnénk értékesíteni, akkor azt másolásvédetté kell tenni, vagy e-book olvasón megjeleníthető formátumúvá kell alakítani. Ez valóban kevesebb költséget jelent, mintha nyomdába adnák az anyagot. A beszélgetésen felmerült a kérdés, hogy az így megmaradt összeget vajon ki kapja meg. Az értékesítésre vonatkozóan általában a kiadó és a terjesztő között születik valamilyen megállapodás. A szerzőt a kiadó képviseli, vagyis a kiadó dönt arról, hogy a szerzőnek a megspórolt összegből juttat-e. Földes László, a Kossuth Kiadó képviselője elmondta, hogy náluk az e-könyvek után a szerzők nagyobb jutalékot kapnak, mint a papíralapú könyvek esetében. Persze jutalékról is csak akkor beszélhetünk, ha az e-könyvet egyáltalán sikerült eladni.

A modern könyvtár képzete máshol. Magyarországon árnyékban
(Forrás: Wikimedia commons)

Fizetős és ingyenes tartalmak

A zeneipart válságba sodorta, hogy annyi tartalom vált ingyen letölthetővé. Ez ellen az egyre magasabb koncertjegyárakkal próbálnak küzdeni. Az interneten hozzáférhető zenei tartalmak sokszor rosszabb minőségűek, mint az eredeti hanganyagok, bár ez nem sokakat tart vissza. A koncertekkel azonban az előadók plusz élményt tudnak nyújtani a rajongóknak. Az e-könyvek esetében kicsit más a helyzet. Sokan vannak ugyan, akik szeretik kézbe venni a köteteket, akiknek fontos a papír illata vagy a lapozgatás aktusa, de ha az elektronikus tartalmak lényegesen olcsóbbak lesznek, mint a nyomtatott könyvek, ez a hozzáállás változhat. Természetesen nem mindegy, hogy egy olyan bestsellerről van-e szó, amit az ember csak egyszer olvas el, vagy egy szakkönyvről, szótárról, amit többször használhat. Utóbbi esetben fontos lehet a maradandóság.

Az oroszok már az e-könyv-bizniszben vannak

Horváth Iván irodalomtörténész szerint a népszerű és magas kultúra fogalmak helyébe a jövőben a fizetős és ingyenes tartalmak kifejezések léphetnek. A 70 évnél régebben elhunyt szerzők műveinél (ha nincs jogutód), már nem kell szerzői jogdíjat fizetni, így ezeket a munkákat szabadon letölthetővé lehet tenni bárki számára. Horváth Iván mint az ELTE oktatója azt is hozzátette, hogy a kutatókat egyébként is fizetik az intézmények, így a munkájukat ingyenesen hozzáférhetővé tehetnék. Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy ezeket a műveket is sajtó alá kell valakinek rendeznie, akit szintén meg kell fizetni.

Marad a jól bevált papírkönyv – legalábbis nálunk
(Forrás: Wikimedia commons)

Arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk 5 év múlva, a résztvevők nem tudtak határozott választ adni. Valószínűnek tűnik, hogy az e-könyv nem fogja egyhamar felváltani a papíralapú köteteket, hanem egymás mellett fog élni a két lehetőség. Amíg azonban az e-book olvasókon vagy más technikai eszközökön (pl. iPad) nem lehet egyszerre nyomdai minőségben megjeleníteni képeket és hosszabb szövegeket olvasni anélkül, hogy kifáradna a szemünk, nem kell tartanunk a könyvek eltűnésétől.

Annak idején a könyv bevezetésével is akadtak problémák...