Kint zuhog az eső és fúj a szél, az embernek leginkább ahhoz lenne kedve, hogy a jó meleg szobában, fotelbe kucorodva forró teát kortyolgasson – és elmerüljön egy jó kis könyvben. No de ha nincs otthon épp az ínyére való? Felkerekedni és könyvtárba menni? Ilyen időben? Akkor már inkább a tévé.

Hacsak… hacsak nem áll módunkban hozzájutni egy-egy vágyott olvasmányhoz otthonról, néhány kattintással, mint egyre több amerikai könyvtári tagnak. A New York Times beszámolója szerint számos közkönyvtár ismerte fel az utóbbi időben, hogy a korral haladva „helyet” kell biztosítaniuk az elektronikus könyveknek is a valódiak mellett. Előbbieknek ugyanis nem az az egyetlen előnyük, hogy nem fogják a port a hosszú polcokon, és nem mennek idővel tönkre az őket lapozgató kezek között.

Könyvespolcok könyvtárban, táskában

Egyrészt az elektronikus kiadványok egyszerre akár több olvasó számára is hozzáférhetők (bár ennek ellenére a legtöbb könyvtár még szívesebben kölcsönzi őket a szokásos módon, tehát egyidőben csupán egy olvasónak). Másrészt ha valamit nem kell kivenni egy könyvtárból, akkor nem kell visszavinni sem – a kikért könyvek két-három hét után automatikusan „törlődnek” a kölcsönzőtől, vagyis egész egyszerűen megszűnik a hozzáférés.

Harmadrészt pedig olyan olvasótábort is megnyerhetnek maguknak a könyvtárak, amelyhez egyébként nem biztos, hogy elérnének – bizony, például a tinédzserekét. Elvégre ha le lehet tölteni Dan Brown vagy Stephenie Meyer legújabb könyvét némi beiratkozási díj ellenében a könyvtár honlapjáról, akkor miért ácsorognának a boltok előtt, hogy megszerezzék a kincset érő olvasmányt?

Paul LeClerc, a new york-i központi könyvtár vezetője például így vélekedik a kérdésről: „Mivel a fiatalokra egyre inkább jellemző, hogy a képernyőről olvasnak gyakorlatilag mindent, a kézzelfogható könyvek helyett az elektronikusak felé fognak fordulni.”

Az elektronikus könyvek persze ugyanúgy pénzbe kerülnek a könyvtáraknak, mint a nyomdából kikerülő társaik, és ez szokatlan lehet akár a könyvtárak vezetői számára is, akik ahhoz vannak hozzászokva, hogy kézzelfogható dolgokért fizetnek. Miért vennének meg valamit több példányban – alkalmasint – drága pénzért, ha azután azt esetleg úgy másolják az olvasók, ahogy csak lehet?

Persze az elektronikus katalógusnak lassan már nálunk is hagyománya van, az „e-könyvek” kölcsönzése azonban egyelőre még várat magára. Bár sok klasszikus megszerezhető a Magyar Elektronikus Könyvtár készletéből, a frissebb kiadású vagy speciálisabb területekhez kapcsolódó művek aligha. Megrendelhetjük ugyan egy-egy könyv digitális változatát az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán keresztül, de ez korántsem része a könyvtári szolgáltatásnak, hanem fizetnünk kell érte, akár egy boltban megvásárolt kötetért.

Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, a MEK osztályvezetője szerint bár tervben van efféle szolgáltatás Magyarországon is, egyelőre még nem tudunk így hozzáférni a könyvekhez. „Tulajdonképpen a Magyar Elektronikus Könyvtár, az Elektronikus Periodika Adatbázis és a Magyar Digitális Képkönyvtár felel meg az amerikai példáknak, csakhogy ezek az adatbázisok szabad hozzáférésűek, bárki számára elérhetők.”

Egy ideig még tehát türelemmel kell lennünk, mire mi is jó amerikai módra, a lakásból ki sem mozdulva lapozgathatjuk kedvenc könyveinket. Addig is marad az utánozhatatlan könyvtár-hangulat, a morgós vagy mosolygós könyvtárosok és a kézről kézre járó, talán kissé kopottas, és egészen biztosan sokat megélt könyvek.