Nagyon tetszik. Mert akkor az arámit mégiscsak muszáj lesz kutatni a nyelvészeknek. Persze, hogy ma is élő nyelv, hiszen a szírek... dehogy, nemcsak a vallásos keresztény csoportocskák...

A német (gót) nyelv ki se fejlődhetett volna) nélküle, annyi van benne az arámból (a galáták:-)

És mivel az arám az "majdnem héber", és kronológiailag a latin és újlatin nyelvekre ez közelebbi hatással volt, mint a már legázolt és szétkergetett héberség, nem lehet többé kikerülni a kutatását.

És akkor (majdnem) ugyanaz fog kiderülni, ami nálam:-))).

Főleg mire lesz ez jó? A magyar nyelv kutatására és gyöknyelvként való elismertetésére. Azzal meg a finn is, ami nemcsak a 4 ezer éves hébernél, de még a magyar nyelvnél is idősebb, szintén gyöknyelvként pattan elő.

Az meg mesebeszéd, hogy "nem is tudnak" arámul. Köznyelvben nem, csak a vallásos szövegeket ismerik ... majd fogják. Mint a héberek.

Az MTI-nél részletezőbb cikkekből (pl. {1}) kiderülni látszik, hogy ezek az izraeli maroniták egy csoportjának a kezdeményezésére történt, és ezzel a maroniták más csoportjai nem értettek egyet. Viszont az izraeli jobboldal "héjái" – függetlenül az igény jogosságától, vagy megalapozatlanságától – felkarolták, mert jól beleillik az oszd meg és uralkodj politikába.

Analógiaként adódik a nem régi magyarországi eset, amikor a bunyevácok egyes csoportjai próbálták magukat – megint csak nem vizsgálva, hogy alappal vagy anélkül – önálló nemzetiségként elismertetni. A kimenetel azonban (egyelőre?) eltér, mert itt a többségnek inkább érdeke fűződik az egyik legkevésbé problémás nemzetiség egyben tartásához.

Mindenesetre a bunyevácoknak van saját nyelvváltozatuk, míg a maronitáknak nincs: nem beszélnek ugyanis arámiul. Tulajdonképpen azzal, hogy aráminak deklarálták magukat, és nem maronitának (ahogy pl. Libanonban van, szintén „önkormányzati” jogokkal), a ténylegesen arámiaknak nevezhető, és ténylegesen nehéz helyzetben lévő olyan csoportok helytállását akarják kisajátítani, mint pl. a maalulaiak. Bár azon a területen történetileg a nyugati újarámit beszélték az izraeli maroniták mégis a keleti (vagy más felosztásban a középső) újaráminak azt a változatát akarják most feltámasztani, amelyet amúgy <szír nyelv>-nek (önelnevezéssel: Lessáná Szurjává) szokás hívni. Ezt az eredetileg Edessza környékén kialakult nyelvváltozatot amúgy csak a VII. sz.-ig beszélték széles körben és a XIII. sz.-ra ki is halt, csak a szír (és nem a maronita!) keresztyén egyház liturgiai nyelveként maradt meg.

Közeli rokona volt a babilóniai arámi, amelyet az ottani zsidók használtak és ezen írták a Babilóniai Talmudot is. Előállapota volt a palesztinai arámi, amelyen beszélt az egész ottani zsidóság Krisztus születésekor (magát Jézust is beleértve), és ezen a nyelven született a Jeruzsálemi Talmud. És itt van a bibliai arámi, amely ószövetségi könyvekben szerepel, s mutatja, hogy a héberek közt már akkor megvolt az arámi kétnyelvűség. Olyan alapon, amelyet most az izraeli maroniták elővettek, a zsidókat eb bloc is át lehetne minősíteni arámiaknak.

Amúgy a palesztinai arámi kortársa volt másik két jelentős arámi nyelv: a nabateus és a palmyrai. Ezek eredeti beszélőit a mai értelemben vett arabok közé számítják. Így az sem igaz, hogy ha valaki arámiul beszél (vagy ősei úgy beszéltek), attól még ne lenne arab.

{1} forward.com/articles/164127/maronite-chr...amaic-languag/?p=all