-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Székelyföldön tekintélyes román közösségek veszítették el a nyelvüket és identitásukat: az emberek már csak a templomban, imáikban románok, otthon magyarul beszélnek.
A székelyföldi Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, Ioan Selejan készségét fejezte ki arra, hogy részt vegyen a székelyföldi románság félelmeinek lebontását célzó román-magyar párbeszédben. A székelyföldi románok szellemi vezetőjével az Erdélyi Napló című hetilap közölt terjedelmes interjút csütörtöki számában. Ioan Selejan a székelyföldi román-magyar feszültségeket a két közösség közötti kommunikáció hiányának tulajdonította. „Biztosan mindenkinek jót tenne, ha elmélyítenénk a párbeszédet, megnyugtathatnánk a térség románjait, akik joggal aggódnak amiatt, hogy mi lesz velük, ha Székelyföld autonómiához jut” – jelentette ki a püspök.
Megemlítette, Székelyföldön tekintélyes román közösségek veszítették el a nyelvüket és identitásukat. Példaként Mikóújfalut, Sepsibükszádot és Aldobolyt hozta fel, ahol az emberek már csak a templomban, imáikban románok, otthon magyarul beszélnek. „Ha a magyarok számára riasztó perspektíva elveszíteni az anyanyelvüket, a kultúrájukat, akkor a székelyföldi kisebbségi románokban is ugyanezek a félelmek dúlnak. Ezért lenne logikus, ha ez a két kisebbségi félelem találkozna, hogy a döntések meghozatalakor figyelembe vegyék a másik érdekeit is” – jelentette ki a püspök.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ortodox püspök elmondta, maga is jónak, és megvalósítandónak tartja a döntéshozatal közelítését a „területi struktúrákhoz”, de úgy véli, tisztázni kellene, hogy ez nemcsak Székelyföld számára fontos, hanem az ország más régiói számára is. „Ha a többi romániai régióban is hasonló gyakorisággal beszélnének az autonómiáról, megszűnnének az azzal kapcsolatos gyanakvások, miszerint Székelyföld el akar szakadni, hogy mást akar, mint a többiek. A magyar félnek egyértelművé kellene tennie álláspontját a parlamentben, és elfogadtatnia azt a többiekkel is” – tette hozzá Ioan Selejan.
Az ortodox püspök a magyar közvélemény megnyugtatására kijelentette, lezártnak tekinti a székelyföldi ortodox templomépítések fejezetét. „Van még egy befejezésre váró templom Sepsiszentgyörgyön, kettő Hargita megyében Maroshévíz környékén. Úgy ítéljük meg, hogy ezekkel elegendő templommal rendelkezünk a híveink számához viszonyítva. Néhány kápolna, imaház építésére még sor kerülhet, elsősorban kórházakban, de az ortodox egyház a továbbiakban a szociális kérdésekre, az emberek megsegítésére kívánja helyezni a hangsúlyt” – tette hozzá Ioan Selejan, Hargita és Kovászna ortodox püspöke.