-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A világon sok helyen a szülők és a tanárok is azt hiszik, hogy a siket gyerekek értelmileg is sérültek.
Bár a siket gyerekeknek ugyanolyan joguk van az oktatáshoz, mint bárki másnak, és a halláskárosodás az esetek túlnyomó többségében nem jár együtt más – szellemi – fogyatékossággal, a valóságban a siket gyerekek gyakran nem kapnak megfelelő képzést. Ennek elsősorban az az oka, hogy világszerte kevés a helyi – vagy bármilyen – jelnyelvet ismerő tanár, és gyakran a szülők sincsenek azzal tisztában, hogy halláskárosodott gyereküket is megilleti a tanulás joga. A problémáról október közepén Sydneyben tartott konferenciát a Human Rights Watch (kb. Emberi Jogi Figyelő) nemzetközi szervezet – számol be a Huffington Post.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A konferencián több száz siket, kormányzati képviselő és fogyatékosságügyi szakértő gyűlt össze. A Human Rights Watch esettanulmányokat mutatott be Nepálból, Kínából és Észak-Ugandából. A bemutatott gyerekek és fiatalok sosem járhattak iskolába: a tanárok és a szülők általában meg voltak győződve róla, hogy intellektuális képességeik a tanulást nem is teszik lehetővé. Azonban, mint ahogy az alábbi angol nyelvű videóban egy siket tanár elmondja, a fogyatékosságuk csak a hallást érinti, a szellemi képességeket nem. A siket gyerekek esze semmivel sem vág kevésbé, mint a hallóké.
A siketek tanuláshoz való jogát az ENSZ Fogyatékos személyek jogainak konvenciója is védi. E szerződés alapján a kormányoknak kötelességük elősegíteni a jelnyelv tanulását és erősíteni a siketközösségek nyelvi identitását. Ez azt jelenti, hogy alkalmazniuk kell olyan tanárokat, akik ismerik a helyi jelnyelvet, illetve olyan tanárokat kell képezniük, akik az oktatás minden szintjén képesek siket gyerekeket jelnyelven oktatni. A cél az, hogy a siket gyerekek teljes képzése jelnyelven folyhasson.
Azok a gyerekek, akik nem tanulják meg a jelnyelvet, képtelenek lesznek a kommunikációra, elszigetelődnek a társadalomtól, és végső soron önellátásra sem lesznek képesek. A kommunikációs képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a siketek munkát kapjanak, közösségi és családi életet éljenek.