A szokatlan, érdekfeszítő információ hallatán sokan felkapták a fejüket, hiszen egy nagyvállalat keretében zajló oktatásról van szó. „A cégnél tudatos stratégiába illeszkedik a társadalom és a munkavállalók iránti felelősségvállalás” – mondta a beszélgetés témáját felvezetve az MTI-Pressnek Dankó Viktória, a társadalmi felelősségvállalásért felelős koordinátor.

Már az ő munkaköre is jól mutatja, hogy mit takar a vállalat úgynevezett CSR – Corporate Social Responsibility, azaz vállalati társadalmi felelősségvállalás – stratégiája, amelynek egyik kiemelten kezelt területe a mozgáskorlátozottak, megváltozott munkaképességűek munkahelyhez juttatása. Ennek érdekében esélyegyenlőségi tervet készítettek, speciális interjúnapokat tartanak megváltozott munkaképességűeknek, és különleges gyártócellát alakítanak ki számukra.

„A vállalatnál jelenleg 80 olyan munkatárs dolgozik, akiknek nehéz vagy szinte lehetetlen az elhelyezkedésük a fizikai akadályok miatt. A cég tervei szerint ez a szám a jövőben tovább emelkedhet. A Jabil számos siket- és nagyothalló munkatársat is foglalkoztat tiszaújvárosi gyárában, és számuk folyamatosan nő” – közölte a szakember.

Mint mondta, nagyon jó a kapcsolatuk a SINOSZ-szal, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével: közösen szerveztek interjúnapokat, és kezdtek el együtt dolgozni.

„A mindennapokban azonban felvetődtek olyan ’hétköznapi’ problémák, mint a kommunikáció. Bár ezek a munkatársak olvasnak szájról, nekünk is meg kell tanulnunk, hogyan tudunk beszélgetni velük – idézte fel az előzményeket. – Így jött az ötlet, hogy kérjük a szervezet segítségét, ahol közölték, ha lenne körülbelül nyolc jelentkező, akkor elindulhatna a jelnyelvi oktatás. Százhuszonöten jelentkeztek az első tanfolyamra, ami érzékelteti az érdeklődés nagyságát.”

Az első, tizenöt fős csoport novemberben kezdte a tanulást, és februárban, vizsgával zárja a tanfolyamot. Dankó Viktória közlése szerint nem volt egyszerű kiválasztani azt a 15 főt, aki bekerülhetett a csapatba: van köztük csoport- és műszakvezető, tréner, adminisztrátor, tehát azokon a munkaterületeken dolgozókból válogattak, akik nap mint nap találkoznak, beszélgetnek és közvetlen kapcsolatban állnak a siket- és nagyothalló munkatársakkal, segíthetik az ő életüket.

A szövetség támogatásával kialakították a tanrendet, és az első jelnyelv-tesztcsoport hivatásos jelnyelvtanár segítségével hetente egy alkalommal, négy órában sajátíthatja el ezt a fajta „beszédet". A munkatársak pozitív visszajelzései és további jelnyelvtanulási igények esetén a vállalatnál újabb csoportok indítását tervezik.

Jó csapatszellem

„Vállalatunk folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel javítani tud a szűkebb és tágabb környezet körülményein. A most elinduló jelnyelvtanfolyam is ennek a törekvésünknek egyik eleme. Reméljük, hogy kezdeményezésünk sikeres lesz, és más vállalatok is követik példánkat” – magyarázta a koordinátor.

Kitért arra is, hogy januártól újra lesz speciális toborzás siketek számára, és szeretnék, ha ez alkalommal az egyik érintett dolgozó is elmondaná majd tapasztalatait.

Tájékoztatása szerint mintegy 10-15 siket, illetve nagyothalló alkalmazott van a cégnél, összesen pedig 80-an vannak megváltozott munkaképességűek, közöttük mozgássérültek is. A Jabil 170 féle munkakört kínál: van, aki nagyot hallóként irodai munkatársként tevékenykedik, és vannak, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak, sőt akad olyan, aki már csoportot irányít. A megváltozott munkaképességűeket elsősorban ’ülő’ munkahelyekre osztják be.

A vállalat zöldmezős beruházásként épült, ami azt jelenti, hogy már eleve kialakították a megfelelő közlekedési feltételeket, kerekes székes dolgozójuk azonban még nincs.

„A társaság munkavállalói között általában nagyon kedvező a fogadtatás, és a jelnyelvi tanfolyamra járók is roppant lelkesek” – emelte ki a szakember. Példaként említette azt az autista fiatalembert, aki középiskolai szakmunkás képzettséggel rendelkezik, és akit külön is támogatnak, segítenek a dolgozók.

Az, hogy melyik csoportba, melyik területre kerül egy megváltozott munkaképességű alkalmazott, mérlegelés kérdése. A döntést egyebek között megelőzi a közvetlenül érintett munkatársakkal való beszélgetés, amelyen felhívják a figyelmüket arra, mit kell majd szem előtt tartaniuk. Az a tapasztalat, hogy ennek révén erősebbé válhat a csapat, az emberek megértőbbek megváltozott munkaképességű kollégájukkal, törődnek vele, és általában is jobb lesz a közösségi szellem.

A tiszaújvárosi Jabilnál több mint 7500-an dolgoznak, a létszám az utóbbi egy évben emelkedett ekkorára. A megváltozott munkaképességűek, így a siketek esetében előrelendítő körülmény, hogy nem kell eljönniük külön interjúra a vállalathoz, hanem a cég ’megy el’ például a SINOSZ-hoz: ott tartanak toborzást, mert így otthonosabb.

„Itt kedvükre kérdezhetnek, könnyebben megnyílnak, bátrabban érdeklődnek. Ezért tervezünk újabb találkozót januárban a siketekkel” – tárta fel a szakember, hozzátéve, hogy februárban pedig a mozgássérültekhez mennek.

Dankó Viktória arról is beszélt, hogy sok visszajelzést kapnak arról, milyen igényeik lennének ezeknek az alkalmazottaknak, így a társaságon belül igyekeznek majd rendszerüket is ehhez igazítani, hatórás, nappalos munkarendben. Azt szeretnék, ha ez minél hamarabb, még idén tavasszal beindulhatna, először kísérleti jelleggel egy kis csoport keretében, és ezáltal megszerezhetnék a kellő tapasztalatokat.

A jelnyelvi tanfolyamon részt vevő egyik dolgozó mesélt az első órákról. Azt mondta, nagyon örül, hogy elindult a tanfolyam, „habár az első óra elején kicsit megijedtünk, mikor megláttuk a tankönyvet, hogy milyen vastag, és a tanár jeleléssel köszöntött minket".

„Régen nevettem annyit, mint a jelnyelv órák alatt, pedig valójában folyamatosan tanulok. A siket kollégáink is jókat mulatnak rajtunk, amikor gyakorolunk. Persze segítenek is" – tette hozzá.