Mátyástól kaptuk a következő kérdést:

Miért kell (ha kell) a „katolikus karitász” meghatározást nagy kezdőbetűkkel írni? Tulajdonnév lenne? Nekem az is furcsa, hogy a „Mentsük meg a Karácsony Szent Ünnepét” mondatban miért szerepel nagy betűkkel a K.S.Ü ?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Olvasónk első kérdésére az egyszerű válasz az, hogy igen, tulajdonnév. Ebből következik, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdőbetűkkel kell írni. De honnan tudjuk, hogy nem fordítva van: hogy azért kell azt mondanunk, hogy tulajdonnév a Katolikus Karitász, mert mindkét tagja nagybetűvel kezdődik?

Ennek a nyelven teljesen kívül eső oka van. A Katolikus Karitász egy jótékonysági szervezet, amelynek ez a neve; ezt ellenőrizhetjük a szervezet weboldalán is, ahol azt is megtaláljuk, hogy a tulajdonnév teljes alakja Katolikus Karitász – Caritas Hungarica. (Utóbbi latin elnevezés egyébként a szervezet logóján kis kezdőbetűkkel szerepel, de ennek nem a helyesíráshoz, hanem sokkal inkább a dizájnhoz van köze.)

Caritas – Feltehetőleg ifj. Lucas Cranach (1515–1586) műve
(Forrás: Wikimedia Commons)

A karitász – latin helyesírással caritas – ’kedvesség’-et, ’jóság’-ot és ’jótékonyság’-ot jelent. A latin carus (’kedves, szép, jó’) melléknévvel van összefüggésben.

A nagy kezdőbetűs írásmód azért is fontos, mert éppen ez jelzi, ha tulajdonnévről van szó. A katolikus karitász kifejezés ugyanis lehet akár köznévi jelzős szerkezet is – bár elég ritka, hogy magyar szövegben a jótékonyság vagy kedvesség helyett a latin karitász szót használjuk, ráadásul fonetikus átírásban.

(1) Mindig meghat a katolikus karitász (’a katolikusok jótékonysága, jólelkűsége’).

(2) A Katolikus Karitász idén a határon túli szegény gyerekeknek gyűjtött.

Az (1) mondatban általánosságban van szó a katolikusokra jellemző jótékonykodásról, a (2) mondatban pedig a szervezetről van szó. Az értelembeli különbséget a helyesírás is jelzi A magyar helyesírás szabályai (AkH.) vonatkozó szabályaival összhangban:

154.

a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk. [...]

b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. [...]

A Katolikus Karitász a tulajdonneveknek az AkH. által tárgyalt típusain belül leginkább az intézménynevek közé sorolhatók; ezekre a 186–192. szabályok vonatkoznak.

A Katolikus Karitász logója
(Forrás: uj.katolikus.hu)

186. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.

A Katolikus Karitász – így, két nagy kezdőbetűvel – tehát megfelel az AkH. követelményeinek.

Mátyás második kérdése arra vonatkozott, hogy a „Mentsük meg a Karácsony Szent Ünnepét” mondatban miért vannak nagy kezdőbetűk. Erre a kérdésre is egyértelmű a válasz: ez tévedés, helyesírási hiba. Az ünnepeket ugyanis a magyar helyesírás szabályai szerint nem írjuk nagy kezdőbetűkkel, erre az AkH. 145. pontja vonatkozik.