M. tette föl nekünk a következő kérdést:

Nekem a következő lenne a kérdésem: miért írják egyre többen nagybetűvel a nemzetiségek neveit? Egyre többször lehet ezzel találkozni az interneten, és elég idegesítő. Pl. a Görög tengerparton nyaraltam, az Angolok, stb., ahelyett, hogy a görög, vagy az angol. Kezdetben még csak kommentekben láttam ilyet, de már hírportálok címeiben is előfordul, pl. Az Ukrán elnök, és ehhez hasonlók. Pedig ezeket elvileg újságírók írják. Miért terjed ez a szokás? Az idegen nyelvek tanulása hathat így az emberekre? Mert ugye az angolban és a németben is nagybetűvel írják a népek neveit. De miért kell ezt nekünk átvennünk?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A megfigyelést meg tudjuk erősíteni: mi is gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a nemzetiségek neveit nagy kezdőbetűvel írják: Elmentünk nyaralni a Görög tengerpartra; Az iskolában Angolul és Németül tanultam; Peter egy Angol fiú. De miért nem jó ez így? – A magyar helyesírási konvenciók szerint csak a tulajdonneveket kezdjük nagy betűvel – ezek pedig nem tulajdonnevek, sőt, néha nem is főnevek, hanem melléknevek.

Olvasónk azt a költői kérdést teszi föl, hogy miért gyakori ez az írásforma. (Azt nem tudjuk, hogy valóban terjed-e; ennek bizonyítására korpuszvizsgálatokat kellene készíteni.) És meg is válaszolja a kérdését: lehet az idegen nyelvek hatása, hiszen az angolban, a németben ezeket tényleg nagy kezdőbetűvel kell írni. Ez jó tipp; korábban már mi is írtunk hasonló jelenségekről, amikor az angol helyesírásnak a magyarra tett lehetséges hatásait vizsgáltuk.

A nagy kezdőbetű mint tipográfiai eszköz használatos a fontos dolgok kiemelésére (Én Szeretlek Téged), illetve valamilyen elvont dolog megszemélyesítésére is (az Eszme). Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy egyfajta írásbeli „nyelvi tiszteletadásról” van szó: aki nagy kezdőbetűvel írja a nemzetek, nemzetiségek neveit, az elvont fogalom magasztosságát akarja kifejezni: a Magyar Nép, az Orosz Lélek stb. (Ilyen formákat irodalmi, illetve publicisztikai szövegekben is láthatunk.) És mivel arról mindenkinek van intuíciója, hogy a helyesírás egységes, így lesz az Albán Nemzet mintájára nagy kezdőbetűs a Görög tengerpart is.

Egy görög tengerpart
(Forrás: Wikimedia Commons)

Másik lehetőség az, hogy az országnevek hatnak a nemzetiségek nevére. Az országok neveit, minthogy tulajdonnevek, nagy kezdőbetűvel kell írni magyarul: Magyarország, Görögország, Amerikai Egyesült Államok. Talán ezekből is levonható az a téves következtetés, hogy a magyar, görög, amerikai szavakat is nagy kezdőbetűkkel kell írni.

Magyar nyelvű szövegekben viszonylag gyakori az a jelenség, hogy olyan szavakat is nagy kezdőbetűvel írnak, amelyek nem tulajdonnevek; ilyenek az ünnepek nevei és a hónapok, évszakok, napok nevei is. Ezek mindegyike lehet angolszász hatás, ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy a magyar nyelvtan „tulajdonnév” kategóriája nem egykönnyen ragadható meg, valahogy nem egyezik a nyelvi intuíciónkkal, és ez indokolja a nagybetűk használatát.