-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Sokszor szeretnénk kötőjellel kapcsolni a toldalékot, pedig a legtöbb esetben nem kell.
Volt már olyan olvasónk, akinek Julia Robertscel gyűlt meg a baja, másnak meg a Windowszal, vagy éppen Phoenixszel és Larával. Úgy tűnik, az idegen nevek helyesírásával kapcsolatban újabb és újabb kérdések merülnek fel. Most Erzsitől kaptunk ilyen tárgyú kérdést:
Engem több dolog is érdekel. Pl. Hogyan ragozzuk: Thomas, Alex, James? (Egybe írandó a rag és a név?) Hogyan ejtsünk egy szót, vagy nevet?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Olvasónk nyilván nem pusztán a ragozásra (toldalékolásra) gondol, hanem inkább a ragozott alakok helyesírására. Beszéd közben legtöbbször automatikusan, mindenféle akadály nélkül illesztjük az idegen eredetű nevekhez vagy közszavakhoz a toldalékot; ilyenkor ugyanúgy érvényesítjük a toldalékolásra vonatkozó fonológiai szabályokat, mint a magyar szavak esetén: [tomaszt], [tomasszal], [tomaszban]; [alekszet], [aleksszel]; [alekszben]; [dzsémszt], [dzsémsszel], [dzsémszben]. Lehetnek persze bizonytalanságok, de ezek a magyar szavakkal kapcsolatosan is olykor felmerülnek; ilyenkor több ragozott változat is elfogadható. A fentiek közül például elképzelhető, hogy van, aki nem [dzsémszt], hanem inkább [dzsémszet] mondana.
Fejtörést sokszor ezeknek a szavaknak a helyesírása okoz. Gyakran látni az aktuális akadémiai szabályzattal (AkH.) ellenkező írásformákat, például azt, hogy a toldalékot kötőjellel kapcsolják az idegen eredetű névhez vagy közszóhoz. Meg ingerünk is van így tenni, valószínűleg azért, mert úgy olvasáskor jobban elkülönülne az idegen szótő. Ettől függetlenül, ahogyan arról korábban már írtunk, az AkH. 216. pontja egyértelműen fogalmaz: ezekben az esetekben közvetlenül kapcsoljuk a toldalékot a szótőhöz: Thomast, Thomasban; Alext, Alexben; Jamest, Jamesben. A -val/-vel (-vá/-vé) toldalék esetében pedig az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz hasonul a v, és ezt a hangzót jelöljük: Thomasszal, Alexszel, Jamesszel.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gemma Longman innen: Sheffield, Uk / CC BY 2.0)
A ragozott idegen nevek (és közszavak) írásában csak néhány eset van, amikor kötőjelet kell alkalmazni; erről szól az AkH. 217. pontja. Az egyik az, amikor a szótő végén nem hangzó betű van (pl. Voltaire), illetve bonyolult betűkombináció jelöli az utolsó hangot (pl. Rousseau). Ezek tehát a szabályzat szerint így toldalékolandók: Voltaire-t, Voltaire-ben, Voltaire-rel; Rousseau-t, Rousseau-ban, Rousseau-val.