-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vajon a személynevek esetében is a nyelvhasználat dönti el, melyik alak a helyes? – kérdezi olvasónk.
Lénárd nevű olvasónk vagy nagyon türelmetlen, vagy nagyon feledékeny, de az is lehet, hogy egyszerűen tart a technika ördögétől, mindenesetre egy hét különbséggel kétszer is elküldte ugyanazt a kérdést. Először ezt írta:
Szakmámból kifolyólag gyakran fordulnak meg kezeim között történelemmel foglalkozó könyvek és az utóbbi időben azt vettem észre, hogy egyre gyakoribb, hogy Károly Róbert helyett I. (Anju) Károly-nak írják (lent kifejtett okokból). Mivel a honlapjukon gyakran előfordult, hogy egy szó „helyes” vagy „helytelen” használatáról írtak, az lenne a kérdésem, hogy a nevek magyarosítására vonatkozik-e ez. (Károly Róbert a Caroberto-szóból ered, amelynek magyar megfelelője a Károly, ezért pontatlan így magyarosítani, főleg mert elfedi a tényt, hogy nem két neve volt, másrészt azt, hogy dinasztikus okokból kapta ezt a nevet)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Másodszorra a következőket írta:
Szeretném megkérdezni, hogy idegen nevek magyarországi használatára is igaz-e az, amit már más szavak kapcsán itt kifejtettek (vagyis hogy a nyelvhasználók gyakorlata a döntő). Itt nem konkrétan az egyes keresztnevek meghonosodására gondolok, hanem például Károly Róbert nevére (a történészi szakirodalom – elsősorban tudományos megfontolások alapján –- a 19. sz.-ban hibásan lefordított, és a közoktatás segítségével meghonosodott alak helyett a Caroberto-nak megfelelő Károly alakot kezdi használni napjainkban).
Őszintén megvalljuk, hogy az egész Caroberto-ügyben nem vagyunk otthon, nem találtunk olyan forrást, mely megbízhatóan tanúskodna a név eredete felől. Még arról is, hogy a név nem a Károly és a Róbert összetétele, csupán a magyar Wikipédián találtunk utalást – az azonban, hogy akkor mi is a név eredete, nem derül ki (ráadásul az állítás forrása sincs megjelölve). Olvasónk azt állítja, hogy a Caroberto magyar megfelelője a Károly, de ezt kénytelenek vagyunk fenntartásokkal kezelni, hiszen a Károly olasz megfelelője a Carlo – a Caroberto legfeljebb ennek becézett formája lehet. Felmerülhet az is, hogy az összetétel az olasz caro ’kedves’ és a Berto név (a magyarban női változata, a Berta elterjedtebb) összetétele lenne – ez a névszerkezet azonban nem igazán jellemző az olaszra. Ráadásul úgy tűnik, az uralkodó volt az egyetlen, aki ezt a nevet viselte.
Úgy véljük azonban, hogy a kérdés megválaszolásához nem is szükséges tudnunk, hogy honnan származik a név. Az olvasó kérdése ugyanis általánosan értelmezhető: ha egy név „hibás” formában ver gyökeret a nyelvben, akkor is helyesnek számít-e az, amit a nyelvhasználók mondanak. A válasz természetesen igen – gondoljunk csak az olyan nevekre, mint Verne ([verne]!) Gyula (a Jules [zsül] nem is lehet megfelelője az ősmagyar tisztségnévnek, a Gyulának, a vezetéknév kiejtéséről nem is szólva), vagy Lenin, melyet a mai átírási szokások alapján Lenyinnek kellene írnunk. Sőt, nem is kell idegen neveket példának venni: a 19. században egy sor „ősmagyar” nevet tévesen rekonstruáltak: például a ma Géza formában használt név „helyes” alakja feltehetően Gyejsa lenne.Ennek alapján a Károly Róbert elnevezés semmiképpen nem helytelen – a szakma belső ügye, ha a nevet megváltoztatja. A filológiai pontosság persze fontos érv lehet, de egy ilyen változtatás azzal jár, hogy a nem szakmabelinek fogalma sem lesz, ki az az I. Károly, ha ő Károly Róbert néven ismeri. (A Róbert Károly körutat már ne is említsük!) A Carlo Roberto az olasz forrásokban is előfordul, még ha esetleg magyar mintára is, és a Wikipédia szócikkei szerint minden mérvadó nyelven ismert az ennek megfelelő szerkezet is. Ezek tehát egyértelműen nem emelhetünk kifogást – legalábbis nyelvi szempontból. Hogy a történészek a maguk berkein belül mely formát fogadják el egyedül helyesnek, az az ő belügyük.