@Diczkó: Július 2. Ottó napi üdvözlet.

Vót. (!)

Nem kaptam választ az "Isten Ostora" szófejtését illetően.

@Grant kapitány: ezt a játékot ismerem, obstruens szonoráns kezdető szavakat kell összevakerolni. BRiliáns. KRizsának kellemes gyökfejtést kívánunk.

@szigetva: "DRága GRant! Itt van még egy pár „szakszó”: klotyó, szmötyi, slag."

Brádör szigetva, te is a bránerodon keresztül brunyálsz a klotyóba?

@Krizsa:

Úgy értem, hogy itt elsőbb a hazai.

"Előtte GÓT volt és az is odalent mászkált felszedni vagy 3000 afro-sémi szót."

- De nem minden német! Csak a Gót Ottó vót ott. :-)

A szótárlapozóknak:

SODOR - ROST - OSTOR

(-: gondolom, mind más-más eredetű :-)

Végül egy "illogikus" összefoglaló kérdés:

Az OSTRO-GOTHnak mi köze Isten Ostorához?

Komoly válaszokat várok.

@Grant kapitány: DRága GRant! Itt van még egy pár „szakszó”: klotyó, szmötyi, slag.

Hogy volna jobb, mikor a német is csak ezer éves. Annyi mit számít?

Előtte GÓT volt és az is odalent mászkált felszedni vagy 3000 afro-sémi szót. Ha nem hatezret...

A DUR körbefonás, sodrás szót is. Dehát azt is írtam (eggyel lejjebb).

@Krizsa:

"És a drót?"

SODOR > SODRAT > n. DRAHT 'drót' > DREHEN 'sodor'

SODRAT > n. STRUDeln 'sodor'

Így nem jobb?

Á, a tréfa a Bibliából van: a teráfok. A kis pogány agyagszobrocskák, amiket Ráchel ellopott az apja házából. S ebből lett a "tréfli", mert a zsidók megvetették és kigúnyolták a nevetséges kis házi védőszenteket. Tehát a tréfa egy valódi héber jövevényszó lesz.

@szigetva: Ezt most részben bebuktam, de azért megköszönöm, mert még nem foglalkoztam a TR /DR problémával és felhívtad rá a figyelmet.

Először szavanként: azt jól sejtettem, hogy a tréfa régen teréfa volt.

A trágár és trágya héber rokonszava a tardán = zavaró, tolakodó, de ettől még nem lettek "magyarabbak". Valszeg belenyugszom, hogy mégis van néhány szóátvétel:-).

A drágát még én is hallottam derágá-nak - héber rokonszava a darga = fokozat, rang.

De van még 3-4: tragacs, trappol...szintén átvett szavak lesznek.

És a drót? A héber dur = egy fonás kör. S a német is a délvidékról hozta GÓT korában:-).

@szigetva: És a dupla szókezdő mássalhangzók a szakszó-fónok.

@Krizsa: Tehát a _tréfa, trágya, drága_ mind szakszó?

A sz'kippelem nem alkalmazkodhat a magyarhoz, mert a magyar nem kezd szót olyan dupla mássalhangzóval, ami nem olvad össze egy hanggá. (C, Cs-vel kezdhet, bár szintén duplák - TSz és TS - de ezek egy hanggá válnak.)

Az viszont egyáltalán nem baj, hogy a mondatba idegen szavakat is belefűzünk, főként, ha azok SZAKszavak.

Csak az baj, hogy a "magyar" nyelvtudomány ezeket magyar szavaknak tekinti. A szakszavak akkor sem magyar szavak, ha 100 emberből 80 is használja. Például én vegyészként mondtam olyan mondatokat, amikben több volt a szakszó, mint a magyar, vagy a héber. De attól még sem a desztillátum, sem a centrifuga, az alkaloid, a deivátum, a nuccsolás, a kloroform nem lett se magyar, se héber szó. 5-6 szakma szavait is használhatom 12 nyelvből. Sőt angolul, németül stb. is beszélhetünk, akár minden nap anélkül, hogy a magyar beszédünk leromlana.

A magyar nyelvészet azonban összekeveri a szezont a fazonnal.

@Tar: Vedd észre, a _szkippelem_ tökéletesen alkalmazkodik a magyar nyelv rendszeréhez: igei képzőt vesz fel, harmonizál. Idősebbek egyébként _szkippolom_-nak is mondják. A nyelvcsere nem abból áll, hogy más nyelvek szavait használjuk, de erről már sokan, sokat írtak, nem ismételném.

Nagyon frappáns lépés ez a bácsitól.

Bárcsak a mi nyelvünk is olyan védett lenne az idegen behatásoktól, mint a japán! Hiszen náluk legalább a kiejtés igazodik valamennyire a nyelv rendszeréhez.

Én meg olyanokat hallok nap közben, hogy "én ezt most szkippelem", "előre megírt szpícset olvas fel" és hasonlók, gyakrabban hallom azt, hogy "tenxalot", mint hogy köszönöm szépen. Rettenet. Természetes, hogy a nyelv változik, de ebből lassan nyelvcsere lesz. Néha már nekem is gyorsabban eszembe jut az angol megfelelő, mint a magyar :-(

Itt van egy lista, amin főleg (?) az angol jövevényszavak japán / sino-japán megfelelői találhatóak:

www.ninjal.ac.jp/gairaigo/Teian1_4/iikae_teian1_4.pdf