-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az európai elnökök között, úgy tűnik, divattá vált az anyanyelv védelme. De minek kiáltványt írni, ha az emberekből magukból is válhat nyelvtestőr? Az észteknél elegáns módját választották a nyelvművelésnek, versenyt írtak ki bizonyos idegen szavak észt megfelelőkkel való helyettesítésére. És ha a beszélők nyelvi teremtőereje beindul...
Toomas Hendrik Ilves, az Észt Köztársaság elnöke a visszanyert függetlenség napján, vagyis a magyar államalapítási ünneppel egy időben, augusztus 20-án versenyt hirdetetett az anyanyelv védelmére. A kampány célja azt volt, hogy bizonyos idegen eredetű szavakat saját keletkezésűekkel válthassanak fel, illetve hogy a túlságosan körülményeskedő kifejezéseket frappáns megoldásokkal helyettesíthessék. A versenyen bárki részt vehetett, de a beküldött megoldásokat egy bizottság bírálta el. Maguk az „ítélőbírák” egyrészt a köztársasági elnöki hivatalból, másrészről az Észt Nyelvi Intézetből kerültek ki. A csoport nagy részét nyelvészek és írók/költők alkották. A válogatási szempontok részben szubjektívnek tekinthetők, másrészről viszont az is befolyásolta a verseny kimenetelét, hogy melyik új „szóalkotmány” illeszkedik alaktani szempontból az észt nyelv ragozási formáihoz, tőtípusaihoz.
A verseny elsődleges célja az volt, hogy 11 szóra találjon rövidebb vagy éppen észtesebb formákat, de az alkotás heve úgy tűnik több résztvevőt is elragadott, mert a végén más fogalmak észt fordításait/változatait is beküldték a bizottságnak. A következő szavakat kívánták a verseny lebonyolítói észt nyelvűekkel, illetve rövidebb megfelelőkkel helyettesíteni: actor/player, avalik-õiguslik (közszolgálati), direktiiv (direktíva, irányvonal), emotsionaalne intelligentsus (érzelmi intelligencia), kolmas sektor (harmadik szektor), humanitaarabi (humanitárius segítség), infrastruktuur (infrastruktúra), mainstreaming, othering, public-private partnership, sustainable.
A versenyt a taristu ’infrastruktúra’ szó nyerte meg, amelyet Andres Valdre küldött be. Érdekes, hogy éppen ennek a szónak lett a legtöbb megfelelője, ezért a bizottságnak talán éppen ebben az esetben volt a legnehezebb dolga a választásnál. A tari szó jelentése ’fürt’, a taristu szót pedig leginkább ’fürtözet’-nek lehetne fordítani. Ezenkívül a legtöbb kifejezésre sikerült észt szót találni, a beérkezett számtalan válasz közül közmegegyezéssel a legmegfelelőbbet kiválasztani. A bizottság igyekezett a voksát amellett a változat mellett letenni, amelyik a leginkább tükrözi a kifejezendő jelentést. Például a direktíva szó fordításakor a juhima ’vezetni’ tőből kiinduló megoldásokat fogadták el, mert abban megjelenik egy-egy irányvonal kötelező volta, ugyanakkor a kivitelezési módok közötti választás lehetősége is. Ugyanakkor a döntőbizottság azt is szorgalmazza, hogy ha valakinek egy másik megoldás tetszik jobban, használja szinonimaként, hátha sikerül elterjeszteni azt a formát is.
Voltak olyan esetek, hogy egy szóra nem lehetett igazán jó észt kifejezést találni. Ez történt például a mainstreaming szó fordításakor. A bizottság azt tapasztalta, hogy az újabb megoldások, amelyeknek éppen az lenne a feladatuk, hogy leegyszerűsítsék egy fogalom kifejezési módját, csak még bonyolultabbá teszik azt. A mainstreaming szó esetében tehát azt a nem túl elegáns megoldást választották, hogy a tükörfordítást fogadják el, tehát hivatalos változatként a peavoolustamine szót rögzítették. Egyedül a ’politika’ szóra nem sikerült mindenki által elfogadott megfelelőt találni, így úgy tűnik, egy darabig még az észteknek is be kell érniük ezzel a mellékjelentésekkel és nem is mindig pozitív asszociációkkal terhelt kifejezéssel.
A versenyen 593 ember vett részt összesen, a beküldött javaslatok száma pedig meghaladja a kétezret (2123). Voltak olyan megoldások, amelyeket több beküldő is képviselt, vagyis többen egyszerre jutottak nagyon hasonló végeredményre. Például a public-private partnership (köz- és magán-együttműködés) összetett szót az egyes részek észt megfelelőinek kezdőbetűiből összekombinálva AE-koostöönek, vagyis AE-együttműködésnek fordították, és emellett alkottak egy külön aver- tövet is belőle, amely az averus főnévben és az avera melléknévben is megjelenik a kevésbé hivatalos nyelvhasználatban. Az elutasított megoldások között is érdemes böngészni, ugyanis például a PPP megfelelőjeként szerepel egy humoros mozaikszó: Pu-Pi-Pa.
Volt még néhány olyan szó, amelyet a versenyzők versenyen kívül küldtek be a bizottságnak. Ezek között szerepelt például a kärgpere, vagyis lépcsalád, amit abban az esetben lehet használni, ha a családban vannak az egyik vagy mindkettő házastársnak korábbi házasságból is gyermekei. Egy másik ilyen szó a penipaun (’kutyamotyó’), amely az angol doggiebag tükörfordítása és az étteremben megmaradt étel hazavitelére szolgáló dobozt jelenti. Ugyanakkor a szó meglehetősen furcsa asszociációkat ébreszthet mondjuk egy elegáns étteremben.
A észtek már nem is késlekedtek az új alkotások használatba vételével. Általában az internet, illetve az olyan közösségi oldalak, mint a facebook (vagy naamakirja ’arckönyv’, ahogy a finnek a facebookot titulálják) az egyik leghatékonyabb eszköze az új szavak elterjesztésének. Ilves elnök úr falán tegnap (december 9-én) reggel már meg is jelent egy vers, amely az új szavakat is használja, többek között a versenygyőztes taristu ’infrastruktúra’ szót: „See keel on me mõtete taristu” ’Ez a nyelv a gondolatok infrastruktúrája’. A vers Liisi Ojamaa alkotása és humoros formában a nyelvújítás fontosságára hívja fel a figyelmet. (Kíváncsiságból leteszteltem a Google-fordítót, egyelőre még nem ismeri fel a taristu szót.)
Ez a kísérlet talán arról is árulkodik, mennyire másképpen viszonyulnak a nyelvműveléshez az észtek, mint a magyarok. Az „elfogadandó” megfelelőkről ugyan náluk is egy csoport döntött és ez értelemszerűen korlátozó jelleget ad a dolognak, a változatok mégsem úgymond „felülről” érkeztek, hanem a hétköznapi nyelvhasználók alkották meg őket. Az még persze idő kérdése, hogy ezek az új szavak beépülnek-e a nyelvbe, de amennyire az eltelt pár napban született reakciókból felmérhető, úgy tűnik, hogy az észtek lelkesen el is kezdték használni ezeket a szavakat. Másrészről maga az a tény, hogy az interneten közzétették a „vesztes” változatokat, lehetővé teszi, hogy mindenki a számára kedves szót építse bele a nyelvhasználatába. Ugyanakkor a nyelvi találékonyság bizonyítékaként, a nyelv gazdagságának mutatójaként is értelmezhetik, hogy ennyi megfelelő született az egyes kifejezésekre, ezáltal a nyelv presztízse is növekedhet.