A Fodor István által szerkesztett A világ nyelvei című kézikönyvben a filipino írásmód használatos, az Osiris-féle helyesírási kézikönyv azonban a filippínó alakot adja meg. Mi az utóbbi írásmódot követjük. A BBC Mundo (a BBC spanyol kiadása) munkatársai, Félix Lill és Javier Sauras szerint a spanyolt ma a Fülöp-szigeteken alig félszáz családban beszélik a napi használat szintjén, ám a Fülöp-szigetek nyelveiben és így az 1987-es alkotmány szerint az állam nemzeti nyelvének nyilvánított filippínóban is komoly nyomokat hagyott a spanyol gyarmatosítók nyelve.

A tagalog a Fülöp-szigeteken
(Forrás: Wikimedia Commons / Christopher Sundita / GNU-FDL 1 2)

A filippínó (filipino) nyelv, amit az 1987-es alkotmány a Fülöp-szigetek nemzeti nyelvének minősít, a Luzon-sziget déli részén, így a fővárosban, Manilában is beszélt maláj-polinéz nyelvből, a tagalogból került kialakításra nyelvújítás, modernizálás és standardizálás útján. 1959-ben a tagalog ilyen formáját pilipinóvá keresztelték át, majd 1987-ben filipinóvá (filippínóvá) – a nyelv elnevezésében a szigetek más nyelveiben is meglevő, de a tagalogból hiányzó f fonéma használatával közelítve így a nemzetközi kiejtéshez.

Az ország mintegy 100 milliósra becsült lakosságának jó része azonban szinte függetlenül attól, hogy a Fülöp-szigetek nyelvei közül melyiket beszéli, őriz saját nyelvében spanyol lexikai elemeket.

Emilio Aguinaldo, az első Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke egy 2010-es öt pesós (filippínó nyelven: piso) bankjegyen
(Forrás: Wikimedia Commons / Bangko Sentral ng Pilipinas)

Spanyol nyelvű függetlenség

Az 1898-as spanyol-amerikai háborút lezáró párizsi béke értelmében a Fülöp-szigetek is az Egyesült Államok igazgatása alá került. Ha a szigetek függetlenségéért küzdő helyi mozgalom és az annak az élén álló Emilio Aguinaldo, az első független – az Egyesült Államok ellen is harcoló – Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke (1899–1901) győzelmet aratott volna, ma a spanyol lenne a szigetek hivatalos nyelve – véli a filippínó költő-történész, Virgilio Almario.

A 11 nyelven beszélő, Európában is elismert szemorvos, a fiatalon kivégzett José Rizal eleinte spanyolul alkotott; ma a fülöp-szigeteki irodalom klasszikusának számít. Magyarul is olvasható Ne nyúlj hozzám! (Noli me tangere) és A felforgatók (El filibusterismo) című kötete.. Az mindenesetre biztos, hogy a filippínó függetlenségért harcoló olyan helyi értelmiségiek, mint José Rizal, a már említett Emilio Aguinaldo és mások által kibontott szabadság zászlaján spanyolul szerepelt a mondat: Viva la República Filipina (Éljen a Filippínó Köztársaság), ahogy a forradalmi kormány által kibocsátott bélyegeken is spanyolul szerepeltek a feliratok.

Az 1898-1899-es forradalmi filippínó kormány által kibocsátott spanyol nyelvű bélyegek
(Forrás: Wikimedia Commons / Govt of Philippines)

A manilai Cervantes Intézet szerint a szigeteken mintegy kétmillió ember még vagy anyanyelveként, vagy második nyelvként beszéli a spanyolt, de az is igaz, hogy ez nagyrészt a szigetcsoport déli részén kialakult spanyol alapú kreol nyelvnek, a chabacanónak és dialektusainak is köszönhető.

José Rizal (1861–1896) – fülöp-szigeteki író, szemorvos, forradalmár
(Forrás: Wikimedia Commons)

Spanyol a tagalogban

Félix Lill és Javier Sauras cikkükben spanyol-tagalog kisszótárt is adnak a manilai élet felfedezőinek a „túléléséhez”. Ha pedig felütjük Corazon Salvacion Castle és Laurence McGonnell Teach Yourself Tagalog című 2003-as kötetét, azt látjuk, hogy már az első leckétől kezdve hemzsegnek a spanyol eredetű szavak a nyelvben.

Az olyan tagalog köszönés, mint kumusta ismerősen cseng a spanyol ¿cómo está? (’hogy van?’) alapján, de a spanyolul tudók számára viszonylag könnyű felismerni az olyan szavakat is, mint baryo (barrio, ’kerület’), kalye (calle, ’utca’) , pasahero (pasajero, ’utas’), kuwarto (cuarto, ’szoba’), kutsilyo (cuchillo, ’kés’), tinidor (tenedor, ’villa’) , mesa (mesa, ’asztal’), silya (silla, ’szél’), puwede (puede, ’-hat/-het’), tiyo (tío,’ nagybácsi’), lugar (lugar, ’hely’) stb.

A Diariong Tagalog (Diario Tagalo) spanyol és tagalog nyelvű újság 1882. január 1-i száma
(Forrás: Wikimedia Commons / Retrato)

A Fülöp-szigetek történetében a 20. század első felében jellemző amerikai jelenlét következtében és napjaink globális rendszerében azonban az angol az, ami gőzerővel tör előre, és hagyja ott nyomát a Fülöp-szigetek nemzeti nyelvében és más nyelveiben. Schedar Jocson, a University of the Philippines (UPh)oktatója szerint az angol helyzete és előtörése oly mértékben veszélyeztetheti a helyi nyelveket, hogy – amennyiben a kormány nem tesz semmit – nemhogy a spanyol helyzetének megerősítéséről, de egyenesen a helyi nyelvek két generáción belüli eltűnésének veszélyéről lehet beszélni. A gazdagabb családok gyermekei otthon már gyakorlatilag csak angolul beszélnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Gonzalo Campoamor, az UPh másik oktatója szerint az angol nem kifejezetten sajátos nyelvi tulajdonságai miatt különösen vonzó a szegény filippínók tömegeinek számára, hanem azért, mert – a multinacionális nagyvállalatok nyelveként – a szegénységből való kitörés legfontosabb eszköze.

Felhasznált irodalom

En busca del castellano perdido en Filipinas

A világ nyelvei (főszerk.: Fodor István). Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

Corazon Salvacion Castle – Laurence McGonnell: Teach Yourself Tagalog.Hodder Education, London, 2003.