Gyakran teszünk előrejelzéseket, latolgatjuk: mit hoz a holnap. Megszoktuk, hogy gépek rendszeresen ellátnak minket a jövőre vonatkozó információkkal. Ha vidám eseményt vetítenek előre, nem kiabáljuk el, hogy másoknak örömteli meglepetést okozzon. Az emberek többnyire óvatosak, mikor később várható dolgokról beszélnek. Úgy gondolják, egy jövőre vonatkozó kijelentés nagyobb hatást kelthet, mint amit a múltról vagy a jelenről mondanak. Ezzel akaratlanul elárulhatják szándékaikat, konkurenseik támadnának, és romlana alkupozíciójuk. A jövő előrejelzésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó sorozatunkban legutóbb a jövő elvi kiszámíthatóságával foglalkoztunk, most pedig a jóslatok következményeit vizsgáljuk meg.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Önbeteljesítő jóslatok?

Az egyik lehetőség, amely egy jóslat következményeképpen léphet föl az, amit önbeteljesítő jóslatnak neveznek. Drámákban és mítoszokban gyakoribb, mint a valóságban. Oidipusz nem került volna nevelőszülőkhöz, és nem hagyta volna ott őket, ha nem jósolják róla, hogy megöli apját és szerelembe esik anyjával. Elkeseredése talán hozzájárult ahhoz is, hogy nem tudott uralkodni magán, mikor egy gazdag ismeretlen félrelökte az útról. Oidipusz anyja komolyan vett egy tekintélyes jóst, de úgy döntött, megpróbálja elkerülni a sorsát.

A Biblia is tele van ígéretekkel, amelyeknek a teljesülését nem dátumokhoz, hanem csodás eseményekhez kötik. Ezeket a szerzők kívánatosnak tartották, de feltételezhető volt, hogy életükben nem következnek be. Ha eredeti formájában újjáépítik Salamon templomát Jeruzsálemben, betartva sok száz szabályt, például hamuvá égetnek egy megfelelően nevelt, vörös szőrű szarvasmarhát, és nem felejtenek el közben megmosakodni, eljön Isten küldötte.

Salamon templomának építése –1450 körül készült illusztráció
(Forrás: Wikimedia Commons)

Maimonidész középkori filozófus szerint a Messiás csak a tizedik, minden szempontból megfelelő, körültekintően feláldozott, születésétől fogva vörös tehén után segít egyéb ügyekben. Sosem lehet kizárni, hogy az üsző nem vált észrevétlenül alkalmatlanná a küldetésre. A legutóbb kiszemelt példány, Melody farkán például fehér szőrök ütköztek ki, ezért az utolsó pillanatban megmenekült.  Nem könnyű bizonyítani, amennyiben Maimonidész tévedett, például az isteni tervhez szükséges üszők számát illetően.

19. századi történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a Messiás ígérete akkor került a szent iratokba, amikor Jeruzsálem és környéke szigorú római uralom alatt állt, és gyakorlatilag esélytelen volt, hogy elkezdődjön a nagyszabású építkezés. Jeruzsálem temploma fénykorában nemcsak az áldozatbemutatás helye volt, hanem gazdasági és politikai központként is működött. A Római Birodalom döntéshozói pedig nem várták vissza a konkurenciát.

Az önbeteljesítő jóslatok – ha nem csak a mesékben léteznek – keveset árulnak el a jövőről. Azt tartják róluk, hogy akkor valósulhatnak meg, ha hisznek bennük. Például azt gondolják, hogy a próféta tudott, vagy megsejtett valamit. A jós szava önmagában nem elegendő, valakinek fogékonynak kell rá lennie ahhoz, hogy elérje hatását.

A jósnak mindig igaza van

A Delphoi jósda is híres volt többértelmű jóslatairól. Hérodotosz is megemlékezik a gazdag Kroiszosz esetéről, aki szerette volna tudni, mi történik, ha megtámadja szomszédait, a perzsákat. „Nagy birodalmat fogsz megdönteni” – szólt a válasz. Aki járt iskolába, hallott róla, hogy Kroiszosz hadjárata nem sikerült: saját birodalmát döntötte meg.

A jósnak mindig igaza van, ha nem jelöl meg pontos helyet és időpontot. Igaza van, ha bekövetkezik amiről beszélt, de ha még hasonló sem történt, a jósolt esemény később megtörténhet. Egy előrejelzéstől azonban többet várunk.

A delphoi Apollón-templom maradványai
(Forrás: Wikimedia Commons / Patar knight / CC BY-SA 3 0)

Jóslatok a világ végére vonatkozóan

Hívő keresztények kiszámították a világvége várható időpontját a próféták könyvei és a Jelenések könyve alapján, de az eddig megjelölt napokon nem történt látványos katasztrófa. 2012-ben sem, amikor sokan megsemmisülést, vagy új korszakot reméltek, a maják állítólagos jóslata alapján.

Az apokalipszis megjósolt előjelei szinte bármire ráillenek, ha szimbolikusan értelmezzük őket. A hivatásos jósok és próféták általában nem kerülték a jelképeket és a kétértelmű kifejezéseket. Nostradamus sem kivétel, a középkor elterjedt szimbólumainak nyelvén fogalmazta meg látomásait. Jóstehetségét már életében elismerték, egyik első teljesült próféciájának ezt tekintik:

Az ifjú oroszlán felülmúlja az öreget
Harci mezőn páros viadalban:
Arany kalitban kidöfi a szemét.
Két csapás/seb egy/első, aztán meghal, kegyetlen halállal.

Négy évvel a Centuriák megjelenése után II. Henrik francia király végzetes balesetet szenvedett egy lovagi tornán, amire elég pontosan illett ez a részlet.

Az utolsó ítélet – Jean Cousin festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Kritikusai szerint azonban ehhez nem volt szükség látnoki képességekre. Egy fiatal oroszlán, vagy harcos az esetek többségében legyőzi az idősebbet. Nostradamus idejében egymást követték a párviadalok, s szívesen viselt aranyozott sisakot aki megengedhette magának. Az lenne meglepő, ha egyre sem ismertek volna rá ezernél is több verse közül, még ha véletlenszerűen kombinált is gyakori szimbólumokat és történelmi eseményeket. Könyvének előszavában beszámolt munkamódszeréről is:

Én nagyobb bűnös vagyok, mint bárki más a világon, alávetve minden emberi nyomorúságnak. Hetente azonban néhányszor elragadtatott állapotba kerülök, és hosszú számítások segítségével közlöm az éjszakai tanulmányban megtisztított jó illatot. Így állítottam össze a prófétai könyveket.

Állítása szerint szándékosan fogalmazott homályosan, mert kárhoztatták volna, ha megnevezi a hatalmasságokat, akiknek többnyire gyászos véget jövendölt. Hasonló okból nem közölte időrendben jóslatait, de a távolabbi jövővel kapcsolatos borúlátását nem titkolta:

Isten irgalma egy ideig nem fog kiáradni, Fiam, amíg jóslataim többsége be nem teljesedik. Ezek beteljesednek a nagy forradalom megvalósulása által.

A középkori Európában baljós előjelnek tekintettek sok természeti jelenséget. Az üstökösökről például azt tartották, járvány követi őket. Ez a hit sokáig fennmaradt, mert a járványok gyakoriak voltak, az üstökösök pedig ritkák.

Későbbi fordítók és teológusok önkéntelenül is saját koruk humanista értékeihez igazították a kinyilatkoztatásnak tartott szent iratokat. Jelképekkel és elvont fogalmakkal helyettesítették mindazt, amit nem értettek, vagy amivel nem értettek egyet. Nem lehet tehát megállapítani, eredetileg mit akartak mondani a próféták, ezért nem fog kiderülni, ha történetesen sikerült a jövőbe látniuk.

Izajás próféta szobra
(Forrás: Wikimedia Commons / Selbymay / CC BY-SA 3 0)

Isaac Newton héber szent szövegek alapján 2060-ra tette a világvégét. Erre még sokan kíváncsiak, minthogy a tudós legtöbb számítása elég pontosan bevált. Időről időre, mikor az átlagosnál nehezebb az emberek élete, felfedezik a végítélet előjeleit. Elviseljük, hogy nincs sok hátra, ha arra gondolunk: szemlátomást vidám és egészségtudatos kortársaink sem számíthatnak hosszabb életre.

A leggyakrabban forgatott könyv, a Biblia, ijesztő dolgokat jósol a történelem végére. Rendszeres olvasása hozzászoktat a gondolathoz, hogy a Földön nagy hatalmú idegenek terve valósul meg, ami azzal jár, hogy legalább ezer évig egyre rosszabbul mennek a dolgok. A kereszténység elterjedése óta rendszeresen előfordul, hogy kegyetlen uralkodókban felismerik az Antikrisztust, és megnyugszanak, mert azt gondolják: az események a Bibliát igazolják. Eszerint a gonoszság uralma után eljön a megváltó, és véget vet a világnak, ami nem vette komolyan tanításait.

Ma is több közéleti szereplőről állítják, hogy Krisztus tökéletes ellentéte. Milliók hiszik, hogy rövidesen igazságot tesz egy földöntúli lény. Lemondanak róla, hogy igazságérzetüket érvényesítsék. Minek bánkódni egy kioltott élet miatt, ha a bűnösök megfizetnek, az áldozat pedig „hibátlan testben” feltámad?

A 21. századra kifejlődött technológia felhasználható néhány trükkre, ami elsőre csodának tűnhet, mert többségünk fogékony valamilyen misztikus elképzelésre. Ha valaki abban a tudatban él, hogy természetfeletti képességekkel rendelkező lények beavatkoznak a történelembe, ma bőven találkozhat jelenségekkel, amiket máshogy nem tud magyarázni.

Eddig egyetlen bibliai jóslat sem bizonyította, hogy írója a jövőbe látott volna, mégis sokan kétezer éves próféciák szerint képzelik az emberiség sorsát. Ha megvalósul belőlük valami, az a próféták, vagy olvasóik ötletességét bizonyítja? A Jelenések könyvében például ez olvasható:

A harmadik angyal megfújta a harsonát és egy nagy csillag hullott le az égből, égve, mint a fáklya, beleesett a folyók harmadrészébe és a vizek forrásaiba. A csillag neve: Üröm. A vizek harmadrésze ürömmé változott, és számos ember meghalt a vizektől, mert keserűek lettek.

A Szentírást szokás jelképesen értelmezni, különösen azokat a részeket, amelyek egyébként ellentmondanának a fizikai törvényeknek. A Szovjetunióban az üldözött bibliaolvasók néha úgy érezték, államuk megvalósította a látnok szavait.

Pygmalion-hatás

Várakozásunk befolyásolja a jövőt, mégsem lehetünk biztosak benne, hogy a jóslat nélkül nem következett volna be, amit az előre jelzett. Nem tudjuk megismételni a történelmet, és kipróbálni, mi lett volna, ha a jóslat nem hangzik el.

A Pygmalion-effektust is az önbeteljesítő jóslatok közé sorolják. Robert Rosenthal és Lenore Jacobson pszichológusok írták le először 1968-ban végzett kísérletük során. Átlagos képességűnek gondolt első osztályos gyerekekről elterjesztették tanáraik között, hogy született tehetségek. Mindannyian jobban tanultak, és magasabb pontszámot értek el a megismételt intelligenciateszten, mint akiktől nem vártak kiemelkedő teljesítményt.

Pygmalion Venushoz imádkozik, hogy keltse életre szobrát – Jean-Baptiste Regnault (1754–1829) festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

A tőzsde és más gazdasági folyamatok ezért is nehezen kiszámíthatók. Előfordulhat, hogy sokan vesznek ki pénzt egy bankból. Néhányan gyanakodni kezdenek: a többiek azért állnak sorba, mert a bank csőd közelébe került. Arcukról is leolvasható: nem lesz ennek jó vége. Egyre többen akarják kivenni a pénzüket, és a bank tényleg fizetésképtelenné válik. A pénzintézetek ez ellen főleg biztosítással védekeznek, de tőkeerejük igazolására szintén sok erőforrást fordítanak. Sikerük függ a hitelminősítők prognózisaitól is.

A pánik lehet önmegvalósító gondolat. Valaki jogosan hiszi, hogy a félelem veszélyes rá nézve. Megijed egy kis félelemtől is, vérnyomása és pulzusa emelkedik, igazi okot adva a rémületre. Többnyire működésbe lépnek az idegrendszer állapotától független negatív visszacsatolások. A szervezet lecsillapodik, és a pánik múlni kezd.

A jósok nem fedték fel összes titkukat. Egy modern előrejelzéstől elvárják, hogy elfogulatlan legyen, hihető adatokat és közismert összefüggéseket használjon. A sorozat befejező része az információért folytatott versengés következményeivel foglalkozik.

Kapcsolódó irodalom

Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül

Charles Darwin: A fajok eredete

Hérodotosz: A görög-perzsa háború

Karl Kautsky: A kereszténység eredete

Nostradamus: Centuriák

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete

Szophoklész: Oidipusz király, Babits Mihály fordítása