@Avatar: valóban, engem viszont rendkívüli mód érdekel licidepot verziója. is. néha előtörnek belőlem szinkretista hajlamok. "ez egyfajta küldetésem nekem..." ;)

@Untermensch4: Sőt, hogyha azt is elnevezzük egyféle halálnak, hogy valaki elalszik, akkor akár négyféle halálról is beszélhetünk, és akkor minden napra jut feltámadás. ;)

Úgy könnyű megmagyarázni a dolgokat, ha a szavakat átértelmezgetjük kedvünk szerint.

@licidepot: khm... elnézést miszter...

pont erről beszéltem. előtted a legutóbbi illető akiitől ezt kérdeztem háromféle halálról magyarázott és hogy lélekben MÁR AZON A NAPON (szó sem volt ezer éves ciklusról) meghalt de ettől még élhette nyomorult életét 930 éves koráig amikor fizikailag meghalt.

a két értelmezés közti eltérés jelentős. bár rólad csak feltételezem , de mindketten azt gondoljátok hogy a saját értelmezésetek helyes, a másiké téves. hogyan lehet kiválasztani melyik melyik? ha a kiválasztási módszer ismert és széles körben alkalmazható (az isteni sugalmazás mint válasz esetére), hogy nem sikerült az értelmezéseket összehangolni? ha ennyire képtelen az ember a megfelelő metódus alkalmazására, úgymond saját szakterületén, miért gondolják ugyanezen emberek hogy megfelelő módon tudnak beleszólni a bibliában nem részletezett tudományterületek tevékenységébe?

@licidepot: A Biblia elég gyorsan elintézi ezt a kérdéskört (Zsoltár 53, 1). :)

Egyébként az Istenről való természetes bizonyosság benn van a Róm, 1, 19-20 passzusában.

@licidepot: Mert az 1000 különböző keresztény felekezet 1000 különböző módon értelmezi a Biblia tanításait (és önellentmondásait), a legtöbbnél nincs hivatkozható anyag arról, hogy mit hogyan értenek, sokuknál megengedett, hogy mindenki kedve szerint értelmezze a dolgokat. A katolikusoknál viszont van egy "Tanító Hivatal", aminek van hivatalos, írásba foglalt álláspontja, és a dogmák esetében nem megengedett az eltérő értelmezés, azok tudatos tagadása vagy visszautasítása eretnekségnek számít szerintük.

Miért azt mondjátok,hogy "a katolikusok"?Miért nem azt,hogy ezt tanítja Isten Szava,a Biblia?

Ismerik egyáltalán a katolikusok úgy a Bibliát,mint ahogy azt igaz keresztényeknek ismerni illik?

@Avatar: Katolikus Lexikont ajánlom.

lexikon.katolikus.hu/I/istenbizony%C3%ADt%C3%A1s.html

Az ontológiai istenérv önmagában a Katolikus Egyházban nincs elfogadva, se A. Szent Tamásnál, se a későbbi skolasztikában, ugyanis Isten egésze, ti. Isten lénye felfoghatatlan, az értelmünk nem tudja úgy befogadni, mint egy tárgyat, vagy más teremtményt.

Ez azonban nem egyenlő az aequivocitas-szal, azzal, hogy Istenről semmiféle igazságot nem tudunk mondani, Isten létét és tulajdonságait nem tudjuk felismerni.

@Martinus:

A dogmát innen vettem át:

www.depositum.hu/dogma.html

Ha tudsz jobb és pontosabb összefoglaló forrást a dogmákról, oszd meg velem, kérlek.

Amit te idézel, az leginkább erre a dogmára hajaz:

"Isten, a mi teremtőnk és Urunk az emberi ész természetes világával az ő műveiből bizonyossággal felismerhető." (De fide - DH 3004; 3026; 4206)

De ez nem állítja, hogy Isten az ember értelmében létezne, így nem alkalmas Anzelm érvelésének alátámasztására.

Ez magában egy dogma, el kell fogadni - a katolikusok szerint.

Az "Isten léte bizonyítható oksági úton." bizonyossága egy fokozattal a dogma alatt van: Sent. fidei proxima. - DH 3538; 3890

@licidepot: "(átirányítva)" Hú de örülök ennek a fejtegetésnek! pont erről beszéltem. előtted a legutóbbi illető akiitől ezt kérdeztem háromféle halálról magyarázott és hogy lélekben MÁR AZON A NAPON (szó sem volt ezer éves ciklusról) meghalt de ettől még élhette nyomorult életét 930 éves koráig amikor fizikailag meghalt.

a két értelmezés közti eltérés jelentős. bár rólad csak feltételezem , de mindketten azt gondoljátok hogy a saját értelmezésetek helyes, a másiké téves. hogyan lehet kiválasztani melyik melyik? ha a kiválasztási módszer ismert és széles körben alkalmazható (az isteni sugalmazás mint válasz esetére), hogy nem sikerült az értelmezéseket összehangolni? ha ennyire képtelen az ember a megfelelő metódus alkalmazására, úgymond saját szakterületén, miért gondolják ugyanezen emberek hogy megfelelő módon tudnak beleszólni a bibliában nem részletezett tudományterületek tevékenységébe?

@Martinus: Ehhez még hozzátenném, hogy Isten létezésének és alaptulajdonságainak felismerése - a katolikus tanítás szerint- nem a kinyilatkoztatásból, nem a katolikus vallásból származik, hanem a természet ok-okozati összefüggéseiből

@Avatar:

"A katolikus egyház szerint "De fide" dogma, hogy "Isten természete felfoghatatlan az emberek számára""

Ez nem teljesen így van. A léthasonlóság (analogia entis) alapján a katolikus tanítás szerint, Isten és az ember a létezésben hasonló, mintegy mondhatni megegyezik, bár Isten számára és az ember számára a létezés mást jelent. A teremtmény léte nem önmagától való, hanem Istentől van létesítve folyamatosan, Isten pedig örökké önmagától való.

Istenről lehet igazat mondani, de a valóság mindig több lesz, mint amit kimondunk. Mivel Isten okká vált a teremtésben, és mivel az okozat kötelezően hasonlít az okra, ezért a filozófia meri állítani, hogy Istent igaz módon meg lehet ismerni, amennyit az okozat számára nyilvánvalóvá tesz (Róm 1, 19-20).

Alapvetően ezzel a cikkel az a gond, hogy kevés. A másik gond az, hogy ez nyelvészeti témákkal foglalkozó, nem pedig filozófiai-metafizikai problémákat elemezgető portál.

Egyrészt lényegileg különböző a klasszikus, skolasztikus, kora-újkori, kanti idealista, neoskolasztikus és modern metafizika, nem csak belülről, hanem kívülről is. A klasszikus, arisztotelészi metafizika a nyelvészettel kapcsolódik össze, az újkori idealizmusban eggyé válik a filozófiával, a skolasztikus/neoskolasztikus filozófiában a metafizika a filozófia csupán egyik része, a modern metafizika egyes irányzatai pedig a matematikát, illetve az általa használt formális logikát veszik alapul.

Ahhoz, hogy korrektül megítéljük, szerintem nem érdemes pozitivista szemszögből (nyelvészet szempontjából) nézni ezt a dolgot, ugyanis a jelenlegi pozitivizmus felé hajló tudományszemlélet egyszerűen evidenciaként tagadja a metafizikát, a saját szemléletét evidenciaként kezeli, aminek nyilvánvalóságát pedig a hajdani metafizikusok tagadták.

De az se nem mindegy, hogy melyik metafizikáról beszélünk. Az idealista metafizika szélsőségesen tagadja az empirizmust, a skolasztikus metafizika megkísérli egyesíteni a kettőt, tkp. a logikai elveket a tapasztalattal, ugyanis a neoskolasztikus felosztásban a metafizika kettéoszlik általános (ontológia), és speciális metafizikára (kozmológia - természetfilozófia, antropológia -embertan, teodícea - istenbizonyosság).

Tisztázzuk:Isten = Megkülönböztető nevet viselő (Jahve,Jah,Jehova) Lény.A héberben erőt,fenséget,méltóságot,kiválóságot fejez ki.Az igaz Istennel szemben sok hamis isten létezik.

Mert még ha vannak is, akiket „isteneknek” neveznek, akár az égben, akár a földön, mint ahogy van sok „isten” és sok „úr”,

Pál pedig megállt az Areopágusz közepén, és így szólt: „Athéni férfiak, látom, hogy a jelek szerint mindenben odaadóbban félitek az istenségeket, mint mások.  Például amint mentem, és gondosan megszemléltem imádatotok tárgyait, találtam egy olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: »Egy ismeretlen Istennek«. Aminek azért ti nem ismerve adóztok Isten iránti odaadással, azt hirdetem én nektek.

Bárkinek bármi lehet isten.Akár önmaga,faragott v.készített szentély,a szórakozás v.bármi,amit valaki imád.

@Nullius: Ábel eltévedt a rengetegben...

@Nullius: szerintem témába vágó karakterszám alapján ugyanúgy alapíthatnának rá vallást is mint huxley-ra... :)